Egészen elképesztő, amit Mihályvári-Farkas Viktória „művel” ezen az Európa-bajnokságon…!
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az FTC úszója tulajdonképpen azért fordult a nyílt víz felé, mert mélypontra került a medencés úszásban, s miután még a párizsi olimpiáról is lemaradt (azok után, hogy Tokióban 400 vegyesen a hatodik lett), kereste az új impulzusokat.
Megtalálta!
A Stari Gradnál zajló Európa-bajnokság második napján öt kilométeren rajtoltak délelőtt a hölgyek – két magyarral, Mihályvári-Farkas Viktóriával és Juhász Jankával.
Fábián Bettina sajnos kénytelen volt távol maradni, az első napon „összeszedett” egy sérülést az egyik bordájánál, így ő ezen a napon a pihenést választotta (természetesen nem önszántából…).
Mihályvári-Farkas Viktória azzal a taktikával vágott neki az öt kilométernek, hogy egy idő után meglóg a mezőnytől, ám menet közben azt konstatálhatta, hogy ez ezúttal nem fog sikerülni, hiszen hatalmas volt az iram. Már-már úgy tűnt, hogy ezúttal „csak” egy nagyszerű helyezés jön össze – gondoltuk mi.
Mihályvári-Farkas Viktóriának is eszébe jutott mindez, ám aztán minden másként alakult. Hogy hogyan, azt elmesélte az M4 Sportnak:
„Nagyon kemény verseny volt, sokkal megterhelőbb, mint a tíz kilométer, bár lehet, hogy ezt azért is érzem így, mert bennem volt az előző napi verseny. A taktikám az lett volna, hogy a második körben megpróbálok megszökni, de ez nem sikerült, egyszerűen nem tudtam olyan iramot menni, hogy ellépjek a többiektől. Emiatt előfordult, hogy belekerültem egy-egy bolyba, ennek azért nem feltétlenül örültem… Ezekből igyekeztem kikeveredni, ez viszont azt hozta magával, hogy mindegyik bóját kívülről kerültem meg, cserébe viszont legalább nem »daráltak« le az ellenfelek. A hajrában a spanyol lány nem nagyon akart elengedni, persze, miért is tette volna, ő sem hülye… Azt viszont észleltem, hogy fárad, ám aztán mégis rákapcsolt, úgyhogy majdnem fel is adtam, viszont megláttam, hogy a partról integettek nekem az edzők, hogy menjek és hogy nézzek a másik oldalra is. Közben mögöttem is megindultak, mellettem voltak még négyen, úgy voltam vele, mégis beleteszek ebbe mindent. Valójában nem tudom, hogyan sikerült összehozni ezt az ezüstöt, szerintem leginkább csak a szívem vitt előre…”
Ez a hatalmas szív, és persze maga Mihályvári-Farkas Viktória, meg az akarata, a kitartása, a küzdeni tudása immár két érmet hozott Stari Gradból, a 10 km aranya után 5 km-en egy ezüstöt, és ezzel együtt büszkeséget: „Vérfrissítésnek szántuk a nyílt vizet, arra gondoltunk, hogy új impulzusokat keresve próbáljuk ki, hogy megy. És jól megy! Nem is tudom elmondani, mennyit jelent ez nekem, és nem feltétlenül az érmek miatt, hanem azért, mert újra sikerélmények érnek az úszásban. Végre megint büszke lehetek magamra, hiszen olyan »dolgokat« szedek elő magamból, amelyekre nem is gondoltam, hogy képes vagyok!”
A számot a 10 km ezüstérmese, az olasz Ginevra Taddeucci nyerte meg.
Juhász Janka a 12. helyen ért célba, s az első nappal ellentétben ezúttal nem volt teljesen elégedett, merthogy ennél jobb eredményt várt magától. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy képes pozitívumokat is találni az úszásában, például azt, hogy a táv első felében ott tud lenni a legjobbakkal, önkritikusan azt is megjegyezte, hogy arra az iramváltásra, amely az igazán jók kiváltsága, egyelőre még nem képes.
EURÓPA-BAJNOKSÁG, STARI GRAD
5 km. Nők.
1. Ginevra Taddeucci (Olaszország) 59:51.95 perc
2. Mihályvári-Farkas Viktória (Magyarország, klub: FTC, edző: Kutasi Gergely, Formaggini László) 59:53.94
3. María de Valdés Álvarez (Spanyolország) 59:55.03
…
12. Juhász Janka (Magyarország) 1:00:21.46