– A medencéből kijőve Szokolai Lászlóhoz vezetett az útja: ahogyan megölelte az edzőjét, abban sok mindent, vagyis inkább minden benne volt.
– Amikor Laci bácsihoz kerültem, és elkezdtem Betlehem Dávidékkal edzeni, elindult valami. Amerikában tanulok, de Szokolai Laci bácsi volt az, aki a tüzet felszította bennem, aki előhozta belőlem azt, ami ott volt legbelül, vagyis, akinél és akivel valami elkezdődött, már alig várom, tavasszal ismét hazajöjjek, és vele készülhessek újra.
– Mielőtt „visszaszaladna” Amerikába, még árulja el, tudta, hogy nyolcszázon dobhat nagyot? Valójában ez a fő száma?
– Azt nem mondanám, hogy a fő számom, azt viszont igen, hogy a legkedvesebb. Mindig is így gondoltam a nyolcszáz gyorsra.
– Ennek lett szombaton este a rövid pályás világbajnoka.
– Nem tudom, hogy csináltam. A dobogóra gondoltam, úgy voltam vele, egy ilyen nagyszerű közönség előtt talán elérhetek odáig – ez olyan, amelyről legtöbben csak álmodnak. Az meg, hogy nyertem, egészen elképesztő érzés. És remélem, ez még csak a kezdet.
– Már a vízben érezte, hogy meglehet ez az arany?
– Nem. Sőt, még akkor sem gondoltam, hogy én nyertem, amikor megérintettem a falat – azt, hogy a dobogó talán megvan, eszembe jutott. Több nem. Aztán vagy három másodpercig néztem az eredményjelző táblát, ráadásul hunyorogva, mert szemüveges vagyok, mire összeraktam, hogy országos csúcsot úsztam, hogy gyorsabb voltam, mint a német Florian Wellbrock délelőtt. A kötélre ráülve aztán már realizáltam, hogy akkor én most nyertem!
– Könnyebbség volt, hogy Wellbrock délelőtt úszott?
– Mindenképpen, de nem örülök ennek. Jobban szeretem, ha azonosak a feltételek, az pedig elég nyilvánvaló, hogy reggel sokkal nehezebb igazán jót úszni. Nekem ez persze ezúttal jól jött, hiszen nem kellett harcolnom a német fiúval, mert az biztos, hogy nem adta volna magát könnyen.
– Ez sportszerű megnyilvánulás, ám ettől még nyert. Mit gondol, leginkább minek köszönheti ezt?
– Mivel Amerikában tanulok, yardos medencében készülök, közel is áll hozzám, és jól is tudok fordulni. Számomra tehát előnyt jelent az, hogy jók a fordulóim, ennek ellenére az, hogy a két belgrádi Európa-bajnoki bronzom után ezúttal nyertem egy világbajnokságon, még mindig felfoghatatlan. És szerintem jó néhány napig az is marad…
– Hogyan ünnepel?
– Egyelőre még fogalmam sincs, már az furcsa, hogy olyan helyekre hívnak, ahol még korábban nem jártam. Például a világbajnoki dobogó tetejére. Egy biztos: ezt az aranyérmet az anyukám nyakába akasztom majd, és megköszönök neki mindent, amit értem tett.