Rekordszámú ország versenyzői érkeznek Budapestre a rövid pályás úszó-vb-re

Jót tesz a rövid pályás világbajnokságnak, hogy tizenkét év után visszatér Európába – és azon belül is Budapestre: a Duna Arénát imádják az élversenyzők, azaz az elmúlt évekhez képest jóval nagyobb sztárparádé várható, a párizsi olimpia hőse, Léon Marchand mellett egy sor amerikai és ausztrál világsztár érkezése várható, és számos olyan kisebb ország is a részvétel mellett döntött, amelyik máskor meg sem fontolja az indulást, így több mint 180 náció érkezése várható.

A 25 napos, utolsó „mérföldkő” kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy „különleges sportszakmai és sportdiplomáciai siker, hogy a rövid pályás világbajnoksággal Budapest lesz az első város a világon, amely vendégül láthatta az úszás mind a négy kiemelt eseményét. Büszkeség és nagy eredmény, hogy a World Aquatics bízik bennünk és jó partnerként tekint ránk. Ezt még inkább alátámasztja a nemzetközi szövetség hazánkba költözése, megtiszteltetés volt a héten részt venni az ideiglenes központja megnyitóján, nagyon várjuk, hogy a végleges otthona is minél hamarabb elkészüljön.”

A szervezőbizottság társelnöke, Wladár Sándor, úgy is, mint a MÚSZ elnöke, immár a magyar esélyeket latolgatta, hiszen szerdán véglegessé vált, 34-en kapnak helyett a vb-csapatban: „Egyértelmű, hogy Kós Hubert a legnagyobb esélyes, és nem csak azért, mert olimpiai bajnokként érkezik az világbajnokságra, hanem mert ő az edzéseinek egy jelentős részét yardos medencében csinálja végig, azaz nagyon fekszik neki a rövid pálya, az pedig már nagy pályán is kiderült, mennyit javultak a fordulói és víz alatti delfinezése, ami az ilyen versenyeken abszolút meghatározó.”

Wladár Sándor még Németh Nándort és Szabó Szebasztiánt említette az éremesélyesek között, de a többi „amerikait” illetően sem zárható ki, hogy meglepik a mezőnyt, így a hosszabb távokon az 1500-on olimpiai negyedik Betlehem Dávid és a Párizsban három távon három egyéni csúcsot úszó Sárkány Zalán, illetve az egyre komolyabb szintre jutó Ábrahám Minna.

Mint ismert, két további nyári aranyérmesünk, Milák Kristóf és Rasovszky Kristóf nem indul – mondjuk egyikük sem hagyott komolyabb nyomot a rövid pályás viadalokon (Milák technikás pillangózásának kevésbé fekszik a huszonötös, hiszen mire eléri a csúcssebességet, jön a fal; Rasovszky pedig a nyílt vizek királyaként végképp nem a kismedencés faltól faligban mozog otthonosan, bár azért a magyar bajnokságon rendszeresen hozta az érmeket).

Szántó Dávid operatív igazgató bemutatta a világbajnokság érmeit, illetve Coachot, a kabalafigurát. A medáliákról elhangzott, egészen különleges koncepciót sikerült megvalósítani: „Az érmeken önmagában is felismerhető a Lánchíd, ugyanakkor a teljes képet látjuk, ha az ezüstöt, az aranyat és a bronzot egymás mellé rakjuk – pontosan úgy, ahogyan a dobogón szokták tenni a sportolók a közös fotó alkalmával, amikor össze is kapaszkodnak sokszor. Ez az összetartozást szimbolizálja, azaz a közös sikerélmény, az úszás szeretete éppúgy összeköt, mint maga a Lánchíd.”

A kabalafigurát illetően Szántó kiemelte: „Nem véletlenül kapta ezt a nevet – az úszósport ismerői tökéletesen tisztában vannak azzal, milyen óriási szerepük van az edzőknek, tán nagyobb, mint bárhol másutt, hiszen nem akad még egy olyan sportág, ahol naponta hat-hét órán át dolgozik együtt mester és tanítványa. A hazai világbajnokság tökéletes alkalom arra, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el az üzenet: az úszósport nem létezik edzők nélkül, egyetlen versenyző sem juthat el a csúcsra, ha nincs mögötte egy kiváló szakember.”

A csapatot képviselő Németh Nándor teljes mértékben egyetértett ezzel: „Ez nagy ötlet, mert nagyon alul van értékelve mindaz, amit az edzőink csinálnak hétről hétre. Egy dolog az óriási munka, amit beletesznek, de pluszban még minket is el kell viselniük…”