Tiszteletbeli aranyérmesnek is hívják őt sokan, hiszen kizárólag egy úszó tudta megelőzni, egy olyan klasszis, amilyenből százévenként csupán egy akad: Egerszegi Krisztina mögött másodiknak lenni olyan, mintha valaki a földkerekség legjobbja lenne, és csupán az univerzumban számítana ezüstérmesnek, hiszen aki gyorsabb volt nála, az a föld felett járt, de bizonyosan a víz felett úszott.
Szabó Tünde ráadásul egyike azon kevés kivételeknek, akik nem a két nagy műhelyben, vagyis nem a Széchy Tamás és nem is a Kiss László vezette csoportban váltak világklasszissá, hanem Nyíregyházán pallérozódott Vajda Tamás keze alatt, és a szabolcsi végekről indulva ért a csúcs közelébe.
Először az 1988-as és 1989-es ifjúsági Európa-bajnokságon szerzett ezüstérmet a Szöulban már olimpiai bajnok Egerszegi mögött, majd az 1991-es perthi világbajnokságon a felnőttek között is csupán a nagyszerű rivális előzte meg a 100 méteres hátúszásban.
Ugyanebben az évben az athéni kontinensviadalon száz és kétszáz háton is második lett, aztán meg jött a legfényesebb ezüst: a barcelonai olimpián is másodikként ért célba, ott közte és Egerszegi Krisztina között csak 46 század volt a különbség.
Többen és többször próbálták összeugrasztani a két lányt, és Szabó Tündét rendre arról faggatták, hogyan bírja, hogy mindig „csak” második.
Erről korábban így nyilatkozott a Nemzeti Sportnak: „Ugyan már, a legjobb barátnők voltunk! Természetesen habitus, neveltetés és személyiség kérdése is, ki miként kezeli az ilyen helyzetet, de mi tényleg jóban voltunk. Egér az edzéseken is fantasztikus időket úszott, egyértelmű volt, hogy ő győz. Én, a vidéki kislány, aki Nyíregyházán hosszú ideig tulajdonképpen egyedül úsztam, boldog voltam, hogy a versenyeken jól szerepelek. Egyébként is jellemző volt rám, hogy téthelyzetben sokkal jobban teljesítettem, mint az edzéseken. Akkor bolondultam volna meg, ha az edzéseken megverem Krisztát, de a versenyeken kikapok. Minden úgy volt jó, ahogy volt. Csak aztán egy idő után már elég volt…”
Egy betegség után, s mert a tanulást mindig fontosabbnak tartotta, elvégezte a Testnevelési Egyetem szakedzői szakát, majd a jog felé vette az irányt. Nem szakadt el a sporttól sem, előbb Nyíregyházán úszóiskolát nyitott, majd a közigazgatásban, így a fővárosi önkormányzatnál dolgozott. 2011 márciusában a Magyar Úszószövetség főtitkára lett – addig, amíg 2015 őszén „le nem igazolta” a kormányzat: 2022-ig a magyar sportéletet vezette államtitkárként.
Szabó Tünde május 31-én kerek évfordulóhoz érkezett, ötvenéves lett. Isten éltesse őt sokáig!