Érzelmi döntés – mondja a magyar színeket választó úszó

– Miért akar magyar úszó lenni?
– Édesapám magyar, én magyar állampolgár is vagyok, a sportállampolgárság elsősorban érzelmi kérdés és döntés – válaszolta Szabó Szebasztián, a 100 m pillangó magyar bajnoka. – Nagyszerű közösségbe kerültem Győrben, hosszú távra tervezek itt.

– Mikor versenyzett utoljára szerb színekben nemzetközi versenyen?
– A koppenhágai rövid pályás Európa-bajnokságon, 2017-ben.

– Egymásnak sokszor ellentmondó hírek jelentek meg az elmúlt hetekben az országváltásáról – hol tart most az ügy?
– Valóban megjelent sok butaság ennek kapcsán: örülnék, ha az újságírók előbb tanulmányoznák a vonatkozó szabályokat, s csak utána írnának a témáról. Hogy hol tart az ügy? Folyamatban van, ami azt jelenti, hogy minden szükséges dokumentum elkészült, és elküldésre került.

– A március végi országos bajnokságon száz pillangón legyőzte Milák Kristófot és Cseh Lászlót, Sós Csaba szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, százon nem, de ötven pillangón lehetőséget kaphat a nyári világbajnokságon, ha addig zöld lámpát kap, és a váltóban is számít önre. Elfogadja a kapitány álláspontját?
– A szövetségi kapitány vezeti a válogatottat, bárhogy is dönt, aszerint cselekszem. A magyar úszósport nagy család, nem hiszem, hogy bárkivel is konfliktusom lesz, ha mégis, azt házon belül kezeljük majd. Cseh László az úszósport korszakos ikonja, mélységesen tisztelem.

– Ha indulhat is magyarként a kvangdzsui vébén, az még nem jelenti, hogy a tokiói olimpián is ott lehet. Ezzel tisztában van?
– Tudom, mit vállalok, tisztában vagyok a kockázattal, azzal, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságé a döntés. Huszonhárom éves vagyok, nem egy évre tervezek az úszósportban.