Kapás Boglárka: Tényleg túl vagyok a mélyponton

– Tanítanivaló volt az az úszás, amelyet bemutatott a négyszáz gyors döntőjében, gratulálunk a győzelméhez! Milyen érzésekkel vágott neki a finálénak?
– Az érzelmeim meglehetősen vegyesek voltak – válaszolta Kapás Boglárka, aki a koppenhágai rövid pályás Európa-bajnokságon a 800 gyorson szerzett ezüst után a záró napon Eb-aranyat ünnepelhetett négyszázon. – A nyolcszázzal ellentétben vasárnap már sokkal jobban hittem abban, sőt elhittem, hogy megnyerhetem a döntőt. Minden hosszon, de még inkább minden karcsapásnál az edzőm, Virth Balázs szavai jártak a fejemben, nem figyeltem a többiekre, csak a saját úszásomra.

– Mit mondott a mester?
– Azt kérte, hogy minél hosszabb kartempókkal ússzak, és tartalékoljak a hajrára. Annyit azért láttam, hogy a német lány sokáig előttem haladt, de nem érdekelt, azt mondogattam magamban, nincs semmi baj, úgyis megelőzöm őt.

– Virth Balázs azt is mondta lapunknak, hogy az összképet kell nézni, hiszen minden összefügg mindennel.
– Egyetértek vele. Most már abszolút biztos vagyok abban, hogyha nincs az első napon a négyszáz vegyes, akkor megnyerem a nyolcszáz gyorsot, de nem bánom, hogy vállaltuk a vegyest, már csak azért sem, mert szeptembertől arra készültünk, és én szerettem volna leúszni. Utólag persze már nem csodálkozom azon, hogy nemigen maradt erőm a nyolcszázra, sebaj, meg kellett tapasztalnom ezt is.

– És mindez nem tántorítja el az új úttól?
– Egyáltalán nem vette el a kedvem a vegyestől és a pillangótól ez az Európa-bajnokság. Kiderült, hogy a mellúszásomon még bőven van javítanivaló, ám az is az igazsághoz tartozik, hogy vegyesen és pillangón azért sokkal jobb vagyok az ötvenes medencében.

– A nyolcszáz gyors ezüstje után már mosolygott, de azért mondja el: mi játszódott le a fejében és a lelkében akkor?
– Az, hogy szerettem volna nyerni, ám nem hittem el, hogy képes vagyok rá. Ennek több oka is volt: egyrészt az, hogy az első napon kifárasztottam magam azzal, hogy kétszer leúsztam a négyszáz vegyest és egyszer a nyolcszáz gyorsot, másrészt bennem volt, hogy az utolsó jó úszásom a riói volt. Az edzőm hiába ült mellettem naphosszat, hiába bizonygatta, hogy jó vagyok, nem hittem el.

– És akkor a kétszáz pillangón megszerzett negyedik hellyel áttört a gát.
– Valóban így volt. Az remek úszás volt, felszabadított engem is, akkor éreztem először, hogy visszatért a régi Bogi.

– Mindig a tavaszi mély gödröt emlegeti – anélkül, hogy túlságosan kitárulkozna, annyit áruljon el: nagyon mély volt az a gödör?
– Lelkileg darabokban voltam... Hogy mennyire is volt mély, azt leginkább akkor tapasztaltam meg, amikor már kifelé másztam belőle. Boldog vagyok, hogy Koppenhágában bizonyítani tudtam, éspedig leginkább magamnak.

– Tényleg visszatért a régi Kapás Boglárka?
– Remélem, hogy igen. Ahogy az imént mondtam, először a kétszáz pillangó mozdított meg bennem valamit, annak hatása érződött ezen a vasárnapon, az az úszás eredményezte azt, hogy négyszáz gyorson megszereztem pályafutásom első rövid pályás Európa-bajnoki aranyérmét.

– Ráadásul országos csúccsal.
– Régi célom volt ennek a rekordnak a megdöntése, most ez is sikerült – azt hiszem, tényleg túl vagyok a mélyponton.

A magyar éremszerzők
Arany: Hosszú Katinka 6x, Bernek Péter 1x, Kapás Boglárka 1x
Ezüst: Bernek Péter 1x, Kapás Boglárka 1x, Verrasztó Evelyn 1x
Bronz: Kenderesi Tamás 1x, Gyurta Gergely 1x