„Érződött, hogy Gergő az edzőjével, Dancsházy-Nagy Tamással és a kis teamjük másik tagjával, Boczkó Gáborral kitűnően felépítette a versenynapot, jó formában vívott, jó tusokat adott és jó taktikákat választott az ellenfelekkel szemben – értékelt Imre Géza. – A döntőben két kiváló napot kifogó sportoló találkozott, a francia srácnak minden bejött, minden akciójából talált, és a franciákra jellemző stílussal Gergő nemigen tudott mit kezdeni. Cannone-n nem látszott megilletődöttség, holott korábban semmiféle nemzetközi eredménye nem volt – az olimpiákon olykor előfordul, hogy az ismeretlenből bukkannak fel vívók, akik tét nélkül, felszabadultan versenyeznek, ami jól sül el. Minket ez persze nem vigasztal, de úgy gondolom, nem kell búslakodni egy ezüstérem miatt, főként akkor, ha huszonhárom éves sportoló szerzi élete első olimpiáján. Ritkán boldog az ember egy ezüst után, de amikor látja, mennyien örülnek neki, átértékelődik benne, emellett motivációt is ad a folytatáshoz. Gergő pályafutásában sok olimpia van még, bőven lesz lehetősége aranyat is nyerni, Tokióból annak kell megmaradnia benne, hogy mennyire okosan és összeszedetten vívott négy asszóban is. Amikor eljön az ideje, kielemzik majd a történteket, és ebből is tanulni fog, és még előrébb jut. A következő évek egyik meghatározó párbajtőrözője lesz, aki sok szép sikert fog elérni, és reményeink szerint a következő játékokon nem egyedüliként versenyez majd a fegyvernemben, hiszen a következő tehetséges generáció lassan beérik, a srácok Párizsban akár két éremre is esélyesek lehetnek.”
A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Kovács Erika, Mirkó István, Nedelykov Tamás, Szűcs András, Tumbász Hédi