Tokió 2020: Jól megkergettem Dresselt – Milák Kristóf

You can read the story in English here!

– Már a célban mosolygott – ellentétben a kétszáz pillangóval.
– És ez olyan meglepő?

– Dehogy az!
– Megkönnyebbültséget éreztem, hogy célba értem, hogy végre vége, és büszkeséget – büszke vagyok magamra és az ellenfelekre is, hogy ilyen jót versenyeztünk, tényleg kihoztuk egymásból a legjobbat.

– Öt tizedet dobott le az egyéni csúcsából.
– Enyém az Európa-rekord! Ennél jobbat nem tudtam volna, ennél több nem volt bennem, bár ha azt nézem, hogy, mondjuk, egy-egy tized falanként…

– De úgy is nézhetjük, hogy Caeleb Dresselnek világcsúcsot kellett ahhoz úsznia, hogy legyőzze Milák Kristófot száz pillangón!
– Nagyon örülök ennek. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy Dressel nem megijedt, nem összeroppant, én meg jól megkergettem. Tényleg teljes mértékben elégedett vagyok a végeredménnyel.

– A döntő előtt minden rendben volt? Akkreditációs kártyáját nem hagyta ott sehol, és a nadrágja is egyben maradt?
– Hála istennek, ezúttal nem volt semmi gond.

– Szándékosan melegített a döntő előtt az ötös pályán?
– Ez már bevett szokás nálam: mindig úszom azon a pályán is néhány hosszt, amelyen versenyezni fogok.

– Ezúttal tényleg felszabadultan vonult a rajtkőhöz, de miért nézett ki a lelátóra, oda, ahol a magyar úszócsapat tagjai ültek?
– Megszámoltam, ott van-e mindenki.

– Kiadta feladatul, hogy gyerünk ki az uszodába?
– Dehogyis, maguktól jöttek. Azért reménykedtem abban, hogy így lesz, ha már én vagyok a tokiói úszóversenyek utolsó magyar döntőse, akkor…

– Akkor tessenek kifáradni szurkolni?
– Valahogy így.

– A 2017-es budapesti világbajnokságon már úszott Dressel mellett a száz pillangó döntőjében, a sorrend akkor is ugyanez lett, de ezúttal ott lihegett az amerikai nyakában.
– Lényegesen könnyebb volt mellette úszni most, nem volt olyan őrült nagy a delfinezése, csak a fordulóban, ennek megfelelően a hullámai is kisebbek voltak – négy évvel ezelőtt, mondjuk, jóval könnyebb voltam, akkor simán félre is rakott ezzel… Ezúttal jól tudtam tartani őt, egyébként nagyon is örültem annak, hogy egymás mellett úszhatunk. Igyekeztem hozni a maximumot, megpróbáltam elkapni őt az utolsó ötvenen. Nem sikerült.

– Még.
– Az elmúlt néhány hónapban rengeteg megkeresés érkezett hozzám, és nagyon sok külföldről, mindegyik azért, mert mindenki úgy vélte, képes vagyok megcsinálni. Már nem a második helyet – az elsőt. Értetlenkedve fogadtam mindegyiket: Ezek mégis miről beszélnek? Ki van zárva, hogy így legyen. Most már viszont látom a lehetőséget: magamban, a száz pillangóban. Azért remélem, nem okoztam csalódást azzal, hogy csak egy ezüst jött össze…

– Olybá tűnik, hogy a száz jobban motiválhatja, mint a kétszáz pillangó.
– Százon tudok kivel versenyezni, hiszen van egy ellenfelem, akit el akarok kapni, kétszázon viszont igazából csak saját magammal küzdök. Nem mondom, hogy ez nehezebb, vagy könnyebb – másabb.

– Ugye látja, érzi, hogy elérheti a célját?
– Ezért nagyon sokat dolgoztam az elmúlt évben. Ha tavaly rendezik meg az olimpiát, én ezt az időt nem úszom meg, és ezt a helyezést nem érem el: kellett nekem ez a pluszév. A felkészülésemben néhány területen változtattunk, van, amit teljesen másként csináltunk, mint korábban, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megerősödtem, hogy dinamikusabb lettem. Jó, hogy így történt, most már jól érzem magam száz pillangón is.

– Akkor ez marad a csapásirány, vagy jöhetnek a gyorsúszószámok?
– Ezt majd eldöntöm később, a lényeg, hogy előrefelé menjünk!

MILÁK DÖNTŐJE 100 MÉTER PILLANGÓN

DRESSEL MAGASBA EMELI MILÁK KEZÉT

AZ EREDMÉNYHIRDETÉS