Tokió 2020: ötszörös olimpiai bajnokunk sportági rekordot célozhat

Sporttörténelmet írhat Tokióban az ötszörös győztes Kozák Danuta, aki ha mindhárom 500 méteres számban diadalmaskodik, utoléri a sportági örökranglistát nyolc olimpiai aranyéremmel vezető német legendát, Birgit Fischert. Az FTC világklasszisának ugyancsak különleges (sport)történelmi körülmények között nyílik lehetősége a címvédésre: K–1 és K–2 500 méteren egy másik magyar egység lehet a legnagyobb ellenfele.

„Az emberek hajlamosak úgy kalkulálni, hogy ha Kozák Danuta elindul egy számban, biztosan győz. Ha háromban indul el, mindegyiket megnyeri. De ez nem így van, nincs papírformasiker. Amit Rióban véghez vittem, maga volt a csoda – szögezte le az egyesben és párosban is megnyert válogatóverseny után már az olimpiára is előretekintve Kozák Danuta. – Ráadásul azt is csak mi, sportolók tudjuk, mennyi szenvedés, fájdalom és verejték van nemcsak a győzelem, hanem a második hely mögött is.”

Az előzményekről szólva nem titkolta, hogy 2019 óta – amikor a szegedi világbajnokságon a Kárász Annával alkotott párosát kizárták, egyesben pedig hátfájdalmakkal küszködve bronzérmes lett – számos nehézséget kellett leküzdenie.

„Két éve kaptam hideget-meleget, ami után fel kellett állni. Miután összeszedtem magam, Szabó Gabival és Lucz Dórával elhatároztuk, hogy együtt, csapatban készülünk fel az olimpiára. Tavaly januárban azonban súlyos sérülések szóltak közbe, keresztcsonttörésem és bordaközi izomszakadásom volt, amely után versenyt futottam az idővel. A többiek már vízre szálltak, amikor én még csak regenerálódtam. Abban az állapotban szinte lehetetlen lett volna topformában rajthoz állni a válogatón. Nekem szerencsém volt az olimpia elhalasztásával, de a bejelentést követően újra mélyről kellett visszajönnöm – már az időközben visszavonuló Gabi nélkül. Ezek után magam sem tudtam, mire leszek képes két év után, és bevallom, engem is meglepett, hogy annyira biztosan tudtam nyerni egyesben a válogatón. Úgy éreztem, hihetetlen, hogy ilyen előzmények után újra itt vagyok.”

Az olimpiai felkészülését edző-férjével, Somogyi Bélával a nyilvánosságtól elzárkózva végző kajakos úgy nyilatkozott, fizikailag ezúttal sem okoz neki gondot, hogy három számban is rajthoz áll, ugyanakkor hangsúlyozta, a helyzete nem hasonlítható az öt évvel ezelőttihez, amikor K–1, K–2 és K–4 500 méteren is aranyérmet nyert.

„Fizikailag bírni fogom, nem hiszem, hogy van kajakos, aki többet edzene nálam. De ki kell mondani: elmúltam harmincnégy éves, túl vagyok a csúcsformámon, nem tudok már olyan időeredményeket evezni, mint korábban. Úgy is mondhatnám, már lefelé jövök a hegyről” – folytatta Kozák, aki nem kívánt jóslatokba bocsátkozni az esélyeket illetően, ugyanakkor megjegyezte, hogy az eredményessége nagyban függ attól, hogyan lesz képes a versenyszámok között regenerálódni.

Két év után az első, és az olimpia előtti egyetlen nemzetközi erőfelmérőt a június eleji poznani Európa-bajnokság jelentette, amelyen láthatóan nem volt még topformában, így a táv végét meglepetésre jobban bíró dán Emma Jörgensen mögött meg kellett elégednie az ezüstéremmel K–1 500 méteren.

„Nem örültem az eredménynek, mert noha a rajtom jó volt, utána nem tudtam úgy együtt haladni a mezőnnyel, ahogy szerettem volna. Abból a pályából hiányzott a robbanékonyság, ezen kell sokat dolgozni, emellett igyekszünk arra is felhasználni az utolsó időszakot, hogy fejben is erősebb legyek az olimpiáig – nyilatkozta közvetlenül a kontinensbajnokság után a feladatokról, amelyekből a válogató- és az Eb-győzelem ellenére párosban is akadt a meglátása szerint. – Míg Tamara és Erika jól ismeri egymást, és évek óta együtt versenyez, mi Bodonyi Dórival a válogatón csak tapogatóztunk, ismerkedtünk. Mindenesetre alapnak jó volt, hogy technikai hiba nélkül végig tudtuk evezni a pályát. Nemcsak az összetétel új, hanem a feladat is, én a felnőttpályafutásom során nemigen ültem elöl a pároshajóban, bele kellett szoknom a vezérevezős szerepbe. Azt hiszem, párosban is a mentális tényező lesz a döntő, nem szabad, hogy elvigye a figyelmünket, ha egy másik hajó előttünk van – nekünk az hozhat sikert, ha magunkra összpontosítva a saját pályánkat evezzük.”

BODONYI DÓRA: HA MI VÉGZÜNK ELŐRÉBB, ÉRMESEK VAGYUNK

Kettőből két győzelemmel vág neki az olimpiának az újonnan alakuló Kozák Danuta, Bodonyi Dóra duó – pároshajójukat a rengeteg munka és a pozitív élmények repíthetik előre Tokióban.

Tagjai rövid közös története ellenére éremesélyeként áll rajthoz a Kozák Danuta (FTC), Bodonyi Dóra (Szolnoki KKK) duó K–2 500 méteren. A kettős mindössze két verseny, az első válogató és az ugyancsak aranyérmet hozó Európa-bajnokság tapasztalataira alapozva futhatott neki az ötkarikás felkészülés hajrájának. Az első megméretést úgy summázta az ötszörös ötkarikás győztes Kozák és az ötszörös világbajnok Bodonyi, hogy elrontották, ami elrontható, az Eb döntőjét pedig úgy értékelték, hogy: „Ez a pálya már sokkal jobb volt.”

„Évekkel ezelőtt, amikor felvételeken nézegettem, hogyan kajakoznak a klasszisok, Danuta evezését kikockáztam, hátha elleshetek tőle valamit. Ez persze nem azt jelenti, hogy ma ugyanúgy kajakozunk, de tény, hogy már az első összeülés után jó érzéseink voltak, nem dőltünk, nem billegtünk, így a válogatót megelőzően csak egy kis állításra volt szükség a lapátomon – avatott be a páros mindennapjaiba Bodonyi Dóra. – Az Eb tapasztalatai alapján erősségünk, hogy nagyon jól bírjuk az utolsó száz métert, ugyanakkor láttuk, a pálya elején tudunk még előrelépni, ezért az elmúlt hetekben kipróbáltunk egy újfajta rajtot, amit én külön, egyesben is igyekszem gyakorolni, és próbálom dinamikusabb evezéssel segíteni a párost.”

A 27 éves szolnoki kajakos kifejtette, noha figyelik a nemzetközi mezőnyt, nem méregetik magukat másokhoz, az Eb-n bevált taktikájukon, miszerint a versenyen már csak a saját pályájukra összpontosítanak, nem változtatnak Tokióban sem.

„Nekem sokat segít, hogy a világ legjobb kajakosával ülök egy hajóban, és tudom, százszázalékosan rábízhatom magam. Egyikünk sem hajlamos arra, hogy elbízza magát, ugyanakkor hiszek magamban, magabiztosságot ad az elvégzett rengeteg munka – folytatta Bodonyi, aki kitért arra is, hogyan módosítja az erőviszonyokat, hogy két magyar egység lesz a mezőnyben. – Valószínűleg könnyebb volna, ha nem lenne még egy magyar hajó, de a hazai női kajaknak mindenképp előnyös. A válogatón évek óta megküzdünk egymással, így már hozzászoktunk a helyzethez, számítok rá, hogy jól fog kajakozni a Csipes Tamara, Medveczky Erika páros. Azzal együtt, hogy a nemzetközi mezőny egyre erősebb, és számolunk egy jó formában lévő új-zélandi és fehérorosz egységgel, valamint a németeket sem írhatjuk le. Ha a két magyar hajó közül mi végzünk előrébb, érmesek vagyunk.” 

CSIPES TAMARA ÚGY ÉRZI, BEJÁRTA AZ ÚTJÁT

Évtizedek óta tartó belső vívódásainak vetett véget Csipes Tamara azzal, hogy kiharcolta az indulást K–1 500 méteren. A Rióban a négyessel nyerő 31 éves kajakos mindhárom versenyszámára egyenrangúként tekint.

– A válogató után elárulta, hogy a viadalt megelőzően azon morfondírozott, jól döntött-e, amikor tavasszal kimondta: megcélozza a triplázást. Miben volt bizonytalan?
– Nem magamban, hiszen a Coviddal terhelt idény nehézségei ellenére nagyon jól ment tavaly, amire idén még rá tudtam tenni, minden ötszázas pályám tökéletes volt az edzéseken. Aztán minden rossz összejött. A szezonnyitó tájékoztató verseny nem sikerült jól, ami az önbizalmamat visszavetette, a válogató előtti hétvégén beteg lett a kislányom, majd én is, a verseny előtti éjszakán pedig elestem a masszázshengerben, bevertem a hátam, ami után már úgy voltam, csak essünk túl a válogatón, és jussak ki valahogy Tokióba.

– A K–1 500 méteres döntő után elöntötték az érzelmek. Ennyire fontos volt, hogy egyesben indul?
– Ki nem álmodik arról, hogy egyéniben legyen jó kajakos? Persze, mindenki azt mondja, a legfontosabb, hogy bekerüljön a csapathajóba, ezáltal kijusson egy olimpiára. Egyedül jóval nehezebb kivívni az indulást, amikor csak az látszik, amit te egymagad tudsz. Nekem sokszor múlott kevésen a tagságom, ezért is volt annyira fontos a jó egyéni teljesítmény, hogy ne csak éppen becsússzak a csapatba. Az nem jó hozzáállás, ha valaki bebújik egy négyesbe, és ráhúzzák, hogy jó csapatember, persze nem mondom, hogy nincs ilyen, de a kajak-kenu ­­mégis­csak­ egyéni sportág. Az, hogy egyesben versenyezhessek, önmagam miatt volt fontos. Ahhoz, hogy egy ilyen terv összejöjjön, mindennek klappolnia kell.

– Mi mindennek?
– Fizikailag és mentálisan is megfelelő állapotban kell lenni. Sok tényezőtől függ, hogy egyszer ki tudd hozni magadból a maximumot, többek között egyéni habitus és szocializáció kérdése, függ attól is, milyen emberek vesznek körül, és ki mennyit tud segíteni. Az egyest magam miatt akartam, de nem azért, hogy egyedül csilloghassak, az sosem volt fontos. Csak bizonyítani akartam, hogy képes lehetek rá.

– Miért éppen most sikerülhetett?
– A hozzáállásban volt a kulcs. Másként vágtam neki egy szezonnak, amikor csak a csapatba kerülés volt a célom, és máshogy, amikor nyerni akartam. Kétezertizenhatban már győzni akartam, ezért is tudtam jól kajakozni. Fizikailag nemigen változtam az elmúlt években, mentálisan viszont most lettem kész arra, hogy meg akarjam és a kellő pillanatban meg is tudjam csinálni. Kevesen képesek arra, hogy húsz évig ugyanabban a mentális állapotban sportoljanak, nekem legalábbis a folyamatos teljesítménykényszer miatt nem sikerült. Ezért is hozott felszínre annyi érzelmet a válogató. Iszonyúan rögös volt az utam, nemcsak mások, magam miatt is, amikor kiharcoltam az indulást, annak is örültem, hogy a frusztrációt okozó belső vívódásokat sikerült végre legyőznöm. Ezt ráadásul szezon eleji formában tudtam véghez vinni, és azáltal, hogy két egység indulhat, a sporthoz szükséges szerencsém is megvolt hozzá. Abban a tudatban fogok elrajtolni, hogy én mindent megtettem ezért a lehetőségért, és éltem vele, függetlenül attól, hogy arany, bronz vagy negyedik hely lesz-e a vége. Nem hiszem, hogy az olimpia után befejezem a pályafutásomat, de jó érzést ad, hogy bejártam az utam.

– Hogy rangsorol az egyes, a páros és a négyes között?
– Nem rangsorolok, mindegyik szám ugyanannyit ér, mindegyikben a maximumot akarom nyújtani. Noha a válogató alapján a kettes számú egység vagyok egyesben és párosban is, mindkettőben úgy állok oda, hogy az aranyéremért megyek.

– Tavasszal úgy nyilatkozott, bármelyik két kajakos jut ki az olimpiára, valószínűleg az első négyben végez, és egymásnak lesznek a legnagyobb ellenfelei. Tartja?
– Tartom – a párost és az egyest illetően is.