„Második lettem, más szóval: vesztes. Mert szerintem egy versenynek egy győztese és egy vesztese van, aztán van az, aki örül, hogy felállhat a dobogóra, majd jön a mezőny.”
Kétségkívül érdekes megközelítés, másfelől bajnoki mottónak is beillik.
Márpedig a fentieket Milák Kristóf mondta – tudják, mikor?
Amikor zöldfülűként berobbant a nemzetközi úszóvilágba, és a 2017-es világbajnokságon a második helyen végzett 100 méter pillangón.
Caeleb Dressel mögött.
Fordult egyet a világ azóta – Milákkal is.
Akkortájt még az is nehézséget jelentett neki, hogy a kamerák előtt értékelje a teljesítményét, mára ezt kirázza a kisujjából. Ezt is.
Szombaton például olyan magasságokba jutott, ahol eddig csak hárman jártak – Kristóf ugyanis a negyedik olyan úszó, aki ötven másodpercen belül teperte végig a száz pillangót. És hogy fokozzuk: csak két olyan úszó van, aki erre textildresszben volt képes, hiszen az amerikai Michael Phelps és a szerb Milorad Csavics „csak” cápadresszben tudta áttörni az ötvenes határt.
Caeleb Dressel világklasszis, a jelenlegi úszósport ikonja, ez jó ideje egyértelmű, de mára felnőtt hozzá valaki más is: még leírni is hátborzongató, hogy van egy magyar fiú, aki sprintszámban ilyen teljesítményre képes.
Azok után, hogy kétszáz pillangón olimpiai aranyérmet ünnepelhetett – volna. Ehelyett inkább tűnt csalódottnak és visszafogottnak, hiszen a vágyott egyéni csúcs – ami esetében ugye a világrekordot is jelenti – nem sikerült.
Győztesként sem volt őszinte a mosolya. Az egykor a kamerák előtt visszafogott, már-már félénk Milák Kristóf tovatűnt, ugyanakkor abból az interjúból idéznénk még egy mondatot: „Nem érmekben gondolkodom, az idő a fontos, mert az objektív, világosan megmutatja, mit tudsz, mire vagy képes – nincsenek kifogások, nincs de.”
Nincs bizony!
Már azért sem, mert a tokiói ütközet egyértelműsítette: ha valaki képes lehet legyőzni Caeleb Dresselt, az Milák Kristóf.
Sikerülni is fog.
Ám addig is ünnepeljük ezt a mostani ezüstérmet, és vitatkozzunk a 2017-es Milák Kristóffal: a tokiói 100 pillangónak ugyanis nem volt vesztese.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!