„Pegula jó egyéni játékos füvön, Sanchez remekül szervál, az első meccs pedig egyébként is mindig nehezebb, főleg az idén, mert nem játszottunk felkészítő versenyt, Kiki ráadásul egyesben is keveset volt a pályán – kezdte Babos Tímea. – Szerintem egy jó színvonalú meccs volt, az első és a második szettben egy-egy brék volt, a harmadikban kettő, tehát nem veszítettük el egymás után az adogatásainkat. Egy Grand Slam-főtáblán mindenki tud teniszezni, és az a lényeg, hogy továbbjutottunk.”
Babos a harmadik játszmában az amerikaiak bréklabdáját egy ejtéssel hárította a hálónál Mladenovic jó szervája után, amiről elárulta, csak utólag fogta fel, hogy ez bizony kulcsszituáció volt, amelyet egy laza mozdulattal sikerült megoldania.
„Örülök, hogy jól játszottunk, jól játszottam. A múlt heti selejtezőbeli vereség után itt maradtam, rengeteget edzettem, főleg fedett, kemény pályán, mert füvön nem kapok négyórányi tréninglehetőséget – csak az elmúlt két napban gyakoroltam ismét füvön. Szerintem ezen a borításon évek óta nem teljesítettem ilyen jól, örülök, hogy továbbra is versenyben vagyunk Kikivel Wimbledonban” – jelentette ki a kétszeres Grand Slam-bajnok.
Stollár Fanny érthetően kevésbé volt elégedett, hiszen a Diego SC sportolója a tunéziai Onsz Zsabur oldalán két játszmában búcsúzott a női párosok versenyétől.
„Onsz sohasem párosozik, így nyilván nem is voltunk összeszokva, ez pedig nagy hátrányt jelentett egy ilyen rutinos és jó kettős ellen. A pályán kívül nagyon jóban vagyunk, de a füvön ez nem jelent semmit... – jelentette ki a 20 éves Stollár, aki az egyesbeli pályafutásáról is beszélt. – A wimbledoni selejtezőben az első meccs fejben és fizikailag is rengeteget kivett belőlem, de nagyon örültem a győzelemnek. A második forduló nyerhető volt, sokáig vezettem, sajnálom, hogy nem sikerült a továbbjutás. Életemben nem voltam még ennyire nehéz helyzetben, mint az idei szezonban, de mindenkinek vannak ilyenek a karrierjében. Talán nem úgy néz ki, de én úgy érzem, a játékommal nincs baj, és most már jobban érzem magam a pályán, mint az év elején. A pályán kívül sokkal jobban kellene intézni a dolgaimat, de nehéz, mert edző nélkül vagyok szinte minden versenyen. Egy hónapig van edzőm, aztán nincs... Iszonyú nehéz egyedül, senkit nem tudok mondani, aki egyedül csinálja. Nem is olyan rég még teljesen kétségbe voltam esve, de most jobban érzem magam.”
Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósítja: Klein Ron