Szávay: Az egész nem emberi, a tenisz teljesen elüzletiesedett

Ma játsszák New Yorkban, közelebbről Flushing Meadowsban a női egyes döntőjét a US Openen, ezzel bizonyára nem csupán a teniszrajongók vannak tisztában. De emlékeznek például a tíz évvel ezelőtti tornára? Akkor felelevenítjük!

A belga Justine Henin nyerte meg a női egyest, a fináléban az orosz Szvetlana Kuznyecovát verte meg két sima szettben, előtte meg a két Williamst, az elődöntőben Venust, a negyeddöntőben Serenát. A nyolcak, tehát a negyeddöntő mezőnyének Szávay Ágnes is a tagja volt, miután „útközben” mások mellett a 32. (Michaella Krajicek), majd a hetedik kiemeltet (Nagyezsda Petrova) is eltakarította a főtábláról.

Tíz évvel ezelőtt…

A kétezres évek közepe olyan időszaka volt a női tenisznek, amelyben már dominált a két Williams (főleg persze Serena), hétről hétre láthattuk a két belga csodateniszezőt, Kim Clijsterst és Justine Henint, a sokoldalú Jelena Jankovicsot, a népes orosz különítményt, benne Marija Sarapovával, Martina Hingis éppen visszatért, sőt Lindsay Davenport is a veretes női mezőnyben szerepelt még.

És most ugorjunk vissza a jelenbe!

Serena Williams minden idők talán legjobb teniszezőjeként készül a visszatérésre szülése után, nővére, Venus is ütöget még (mi az, hogy!), Sarapova visszatért doppingvétsége miatt kiszabott eltiltásából, a világranglistát pedig hétfőig egy Karolína Plískova nevű, 25 esztendős cseh teniszező vezeti úgy, hogy mindez idáig egyetlen Grand Slam-tornát sem nyert. (Hétfőtől a spanyol Garbine Muguruza a listavezető, ő legalább már győzött két Grand Slam-versenyen.)

S hogy hol van a mi Ágink?

Nos, legtöbbször a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai sporttelepén, a főbejárattól balra, egészen hátul. A teniszpályáknál.

Konkrétan a Szávay Ági Tenisz Klubban.

Nemrégiben elvégezte a sportmenedzser szakot a TF-en, ő üzemelteti az egyetem Csörsz utcai teniszpályáit, csaknem száz gyerek jár a tenisziskolájába. Ottjártunkkor meggyőződhettünk róla, hogy a lurkók örömmel mennek Ágihoz játszani, igazán nem volt nagy művészet felfedezni néhány kifejezetten ügyes gyerkőcöt.

„Négy éve oktatok gyerekeket, most éppen azt fontolgatom, hogy versenyzőkkel is foglalkozzak-e. Még nem döntöttem el – mondja Szávay Ágnes. – Imádom ezt csinálni, még ha rengeteg energiát emészt is fel. Eleinte egyedül vittem a klubot, mindent én csináltam, a marketingtől kezdve a könyvelésig, semmi másra nem jutott időm. Most már vannak munkatársaim, de így sem vagyok időmilliomos – furcsa is lenne a sok szabadidő az életemben.”

Ahogy férfiszemmel vizsgáljuk a sportszerelésbe öltözött üzletasszonyt, megbizonyosodhatunk róla, hogy hobbiszinten még teniszezik, vagy ha azt nem, nyilván sportol valamit, mert csak úgy, önmagától nem alakulhat ki ilyen testalkat.

„Jó nagy tévedés. El vagyok tiltva a sportolástól – szembesít a valósággal a világranglista korábbi 13. helyezettje, Magyarország ünnepelt teniszsztárja. – Profi éveimben annyira tönkrement a hátam, hogy még most is annak a következményeit nyögöm, időnként szó szerint. Semmit nem tudok mozogni, a tompa fájdalom sajnos állandó, illetve elég egy hirtelen mozdulat, és már belém is hasít a fájdalom. A derekam miatt kellett abbahagynom a teniszt, nem lett volna értelme a folytatásnak. Te jó ég, lassan öt éve, hogy visszavonultam…”

Mindössze 24 esztendősen.

Ekkor ráadásul már túl volt egy csaknem egyéves kényszerpihenőn, 2011 májusában ugyanis bejelentette, hogy fáradásos törés van a gerincében, nem játszhat tovább. 2012 márciusában aztán visszatért, mígnem a következő év februárjában, tehát csaknem öt évvel ezelőtt pontot tett profi pályafutása végére.

Ekkorra egyébként nem csupán a fájdalom gyülemlett fel benne.

„A WTA-körversenybe visszatérve valahogy nem éreztem igazán, hogy valóban ott a helyem, meg is kérdeztem magamtól: mit keresek én itt? Az a közeg… Hogy is mondjam…”

Megkértük, hogy ne fojtsa magába a szót. Nevezzen a nevén mindent, úgyis sejtjük, hogy a profi teniszezők világa sem fenékig tejfel, akármilyen fényesen is csillog rajta a máz.

„Mint sok más sportág, a tenisz is teljesen elüzletiesedett, rettenetes megélni, tapasztalni, hogy a játékosok csupán eszközök, reklámtárgyak. És az a legrosszabb az egészben, hogy tulajdonképpen ezt a tudomásukra is hozzák. Iszonyatosan nehéz ezt feldolgozni, közben ráadásul a mezőny tele van törtető, a másikon zokszó nélkül átgázoló sportolóval. Az egész olyan… Olyan… Szóval nem emberi. Szerencsésnek vallhatja magát, aki őszinte barátra lel a profik között. És közben elvárás, hogy az élmezőny tagjai hétről hétre játsszanak a világ különböző pontjain. Persze, hogy felőrli az ember testét és lelkét. A rajongók, a közvélemény sok teniszezőről azt hiszi, milyen édes, kedves, jópofa ember, pedig ha tudnák, hogy mit rejt a belső… Nem szeretnék nevet mondani, legyen elég annyi, hogy sokak példaképe, a férfitenisz egyik meghatározó alakja olyan lekezelő másokkal, hogy azt el sem hinnék, csak éppen jó a marketingje. És most nem Rafael Nadalról beszélek, mert ő tényleg imádnivaló.”

S ha már az árnyoldalon járunk…

Teniszben is előfordul tisztességtelen előny- vagy profitszerzés, vagyis a doppingolás és a fogadási csalás. Ágit becsületre, tisztességre nevelték szülei, nála fel sem vetődött a csalás gondolata.

„Ha gyógyszert szedtem, az legfeljebb fájdalomcsillapító volt, pályafutásom vége felé sajnos elég gyakran szorultam rá, máshogy nem bírtam volna teniszezni a derekammal. Érzem magamon a gyógyszer kártékony hatásait, mást ne mondjak, ezektől alakult ki a laktóz- és lisztérzékenységem. Nem szívesen beszélek erről a témáról, de sajnos mindig találnak és eltiltanak egy-két játékost, aki doppingolt. Ami pedig a fogadási csalást illeti, nos, emiatt is voltak már teniszezők, akiket eltiltottak. Szerencsére folyamatos kontroll alatt tartják a versenyzőket. Engem soha, senki sem keresett meg, igaz, nem is jártak volna sikerrel. Nem is értem azokat a sportolókat, akik ilyenbe belemennek.”

Időközben a gyerekek befejezték a bemelegítést (focimeccset játszottak), csillogó szemmel várják a következő fázist: Ági néni vezetésével irány a salakpálya!

„Évekkel ezelőtt az egyik ismerősöm megkért, hogy játsszak vele, tanítsam teniszezni. Természetesen igent mondtam, de akkor még nem gondoltam volna, hogy ezt ilyen nagyban fogom csinálni. Aztán belevágtam, és egyetlen pillanatra sem bántam meg. A teniszezőként szerzett tapasztalataimat összegezve nem biztos, hogy mindenkinek ajánlanám a profi életmódot, lebeszélni persze senkit sem szeretnék róla. Itt, a teniszsuliban az a lényeg, hogy a gyerekek megszeressék a teniszt, érezzék, milyen nagyszerű sportág, boldogan jöjjenek edzésre és ugyanolyan boldogan induljanak haza a tréning után. Ez a legnagyobb öröm nekik is, nekem is. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy megtaláltam a számításaimat a civil életben, szeretek oktatni, vagy mint most nyáron is, tenisztáborokat szervezni itthon és külföldön egyaránt. Akárhogy is nézzük, a teniszre tettem fel az életemet, még most is meghatározza a mindennapjaimat. És ez jól van így.”

Tenisziskolájának híre egyre szélesebb körben ismert, mert a szülők biztosak lehetnek benne, hogy Áginál jó kezekben vannak a gyerekek. És ki tudja, tíz év múlva, 2027 szeptemberében talán arról számolhatunk be a US Open kapcsán, hogy igen, azt a fiút vagy lányt Szávay Ágnes fedezte fel, és kormányozta a legjobbak közé.