David Ferrer is elődöntős, és a Moya-Djokovics győztesére vár

A mindössze harminckét percig tartó első játszmára felesleges is sok szót vesztegetni, hiszen akkora volt a két játékos között a különbség, mintha nem is hét, hanem százhét helyezés lenne a két játékos közötti különbség az ATP-világranglistán. Csak a rend kedvérét álljon itt: Ferrer a 15., míg Chela a 22. helyen található.

A két rivális az alapvonal-játékot erőltette, amibe azért olykor belefért a trükk: egy háló mögé beejtett labda, vagy egy erőszakos felfutás.

Mármint Ferrertől, mert Chela jobbára csak a szélek felé mértani pontossággal és elemi erővel megütött labdák után szaladgált, aztán egy-egyet még csak begyűjtött, nagy nehézségek árán, ám a sokadik általában már kifogott rajta.

A játékot abszolút irányító Ferrer a második játszmában is könnyű győzelem elé nézett, 4:1-re, majd 5:2-re is vezetett már, minek utána Chela adogatott. A mérkőzés legprímább adogatójátékát láthattunk azt követően: a dél-amerikai szinte mindent egy lapra tett fel, érezte, ha itt ellenfele breakelni tud, gyakorlatilag el is dőlt a mérkőzés, 0-2-ről képtelen lesz nemhogy fordítani, de még felállni, tisztességgel búcsúzni is.

A játékban mindkét fél több lehetőséget is elszalasztott annak megnyerésére, végül Chela hatalmas összpontosítással és erőbedobással szépíteni tudott.

Ez a kimerítő játékot azonban annyira igénybe vette az argentint, hogy Ferrer simán hozta saját adogatását és nyerte meg a második játszmát is, ezt 43 perc alatt.

A harmadikban váratlanul erőre kapott Chela, aki saját adogatójátékának megnyerését követően ellenfele játékát is megnyerte. Mielőtt azonban meglepetés készülődhetett volna, Ferrer egyenlített. Ezt követően a forgatókönyv úgy alakult, hogy mindenki hozta a saját játékát, Chela vezetett, a spanyol azonban mindig egyenlített.

Ferrer 5:5 után tudott breakelni, így a mérkőzésért adogathatott és húzott el pillanatok alatt 40:0-ra. Három meccslabdája volt, de elsőre nem sikerült a szervája. Nem úgy a második: ásszal zárta rövidre a találkozót és Chela szenvedését.

A két teniszező eddig kétszer találkozott egymással, mindkétszer 2004-ben, akkor a rutinosabb Chela nyert, méghozzá két sima játszmában.

Ferrer, aki spanyol honfitársaival ellentétben nem salakon remekel elsősorban, hanem egy remek átlagra képes mindenfajta borításon, eddig nem volt a Grand Slam-versenyek főszereplője. Egyéni GS-csúcsát 2005-ben egy negyeddöntős szereplés jelenti a Roland Garroson.

Az Australian Openen kétszer elvergődött már a negyedik fordulóig, miként tette azt tavaly Wimbledonban is, de a US Openen eddigi maximuma a harmadik forduló volt. Igaz, ott járt már kétszer is, méghozzá 2005-ben és 2006-ban, mérlege az idei tornát megelőzően négy-négy győzelem és vereség volt.