Krajicek bírta jobban idegekkel

Időjárás-jelentéssel kezdjük.
Csütörtökön felhős idő várható Wimbledonban, a hőmérő higanyszála legfeljebb 19 fokig kúszik fel, eső nem valószínű. Pénteken szintén 20 fok alatt marad a hőmérséklet, viszont egész napos zuhéra lehet számítani, játékra nem nagyon. Az ezt követő pár napban túlnyomóan felhős időt jósolnak az arra hivatottak, olyat, amilyet szerdára prognosztizáltak, ebből következően gyászos napok elé nézünk.
A wimbledoni torna szerdai játéknapján ugyanis a ponyvahúzogató emberek izzadtak meg a leginkább, írd és mondd, hatszor kellett munkába állniuk, és várni, mikor lehet megint lecsupaszítani a pályákat. Már amelyiket. Merthogy a sokadik pauza után megelégelték a tehetetlenséget a szervezők, a két fő pálya kivételével mindegyiken pattogott a labda, nem törődve azzal, hogy "jégpályává” nemesült a gyep – holott az egyik pályán éppenséggel Martina Navratilova játszott vegyes párost.
Egy szó, mint száz, minden esély megvan arra, hogy a 125 éves viadal történetében negyedik alkalommal a harmadik hétfőn rendezzék a férfi egyes döntőjét, a "lemaradás” ugyanis tetemes. Korábban 1919-ben, 1922-ben és tavaly csúszott ki a két hétből a program, és ha már itt tartunk, 1922 óta csupán négyszer fordult elő, hogy eső nélkül zaljottak az események, 1931-ben, 1976-ban, 1993-ban és 1995-ben.
Bevezetőnek ennyi elég, hiszen – bármilyen hihetetlen – akadt olyan mérkőzés, amelyet be tudtak fejezni, itt van mindjárt a két női negyeddöntő. A címvédő Venus Williams, valamint a tavalyi döntős Justine Henin után Amélie Mauresmo és Serena Williams jutott be a legjobb négy közé, azok tehát, akik tiszta amerikai elődöntőt jósoltak (a két Williamsszel, Jennifer Capriatival és Szeles Mónikával), melléfogtak.
És milyen érdekes, az elvérző tengerentúliak közül éppen Capriati kapta a nagyobb verést, mindössze öt gémet tudott összekaparni Mauresmo ellen, jobb híján az volt a legfelemelőbb pillanat a számára, amikor kétszer – persze nem Mauresmóval – megmasszíroztatta a nyakát. Az ugyanis fájt neki.
"A második szett elején tettem egy rossz mozdulatot, és hirtelen belenyilallt a fájdalom. De nem ezen múlt, egyszerűen nem tudtam mit kezdeni Amélie játékával” – közölte az Australian Open bajnoknője. Mauresmo tényleg ellenállhatatlan volt, ráadásul Capriati amolyan gyenge közepessel rukkolt ki, helyzete meg egyre kilátástalanabbá vált, amidőn megpróbált nyomást gyakorolni a franciára. Így lett a rosszból még rosszabb.
"Mit mondjak, nem túl felemelő érzés ki-be járkálni. Így nem lehet bemelegedni” – tette hozzá Capriati. Mauresmónak mindenesetre sikerült. (Rossz az, aki rosszra gondol.) Az amerikai klasszis egyébként parádés sorozat végére ért: az ezt megelőző hat Grand Slam-tornán mindannyiszor eljutott az elődöntőig!
Ami a másik szerdai negyeddöntőt illeti, nos, ott sem voltak izgalmak, mintha egy nehézsúlyú bokszoló állt volna ki egy pehelysúlyúval, és minthogy ez Serena Williamsre, illetve Daniela Hantuchovára vonatkozik, egy csöpp igazság azért van benne. A kiváló képességű, toronymagas szlovák leánynak egyszerűen túl sok volt Serena, ő nem képes atomteniszre. Sebaj. A képességei semmivel sem rosszabbak, mint az amerikaié, az megint más kérdés, hogy a mai női teniszben kizárólag az erő dominál. Tegyük gyorsan hozzá, sajnos.
A férfiaknál áll a bál. Elvben szerdán mind a négy negyeddöntőt le kellett volna zavarni, ehhez képest a Richard Krajicek–Mark Philippoussis meccs győztese épphogy csak átlépte a negyeddöntő küszöbét. Amint 6:7, 7:6, 6:7, 7:6 után elkezdték a döntő szettet, Krajicek villámrajtot vett, három egészen elképesztő ütés elég volt ahhoz, hogy összekuszálja Philippoussis idegrendszerét – el is bukta az adogatójátékát a csupaizom ausztrál. Krajicek eztán hozta a sajátját, majd a két szervahatalmasság bebizonyította, hogy ekkora előny sok mindenre elég lehet. A több mint négyórás, eredetileg hétfőre tervezett, végül kedden elkezdett és szerdán késő este befejezett mérkőzésen például negyeddöntőt ért…
Tim Henman is szürkületben kezdte el a meccsét. A brazil André Sával az elődöntőbe jutásért slattyogott ki a centerpályára, ahol volt is minek örülniük a hazaiaknak, hiszen Tim barátunk megnyerte az első szettet. Ekkor azonban megálljt parancsolt az eső.
Ismét leszakadt a sokat átkozott wimbledoni ég.
Hetedszerre.