Téli olimpia: Bencén ment el – Liu Shaolin Sándor

„Igazából Bencén ment el, nem tudta tartani a tempót a többiekkel. Örülünk, hogy eljutottunk idáig, de most sajnos nem sikerült megint döntőbe kerülnünk. Pjongcsangban az volt a nagy szerencsénk, azért tudtunk jól menni Ádóval, mert Viktor meg Csabi nem maradtak le, most viszont nem ez volt a helyzet. Én jól éreztem magam, de nem tudtunk már csodát művelni. Ha ott tudtunk volna maradni, akkor beleszólhattunk volna a végébe, de ez nem sikerült” – értékelt Liu Shaolin Sándor a váltót követően.

„Ebben sajnos most ennyi volt. Azt, hogy miért ezzel a taktikával álltunk föl, azt az edzői stábtól kell megkérdezni. Az én részemről mehettünk volna úgy, ahogyan eddig is, nem tudom, miért kellett változtatni” – ezt már Liu Shaoang mondta arra a kérdésre, hogy miért változott a magyar csapat világkupaversenyeken megszokott taktikája.

„Nem találok szavakat. Vissza kell néznem a futamot. Elöl akartunk menni, de az elején hátra kerültünk, és az mindent felborított, elbizonytalanodtunk. Futam közben kaptam egy edzői utasítást, hogy változtassunk a váltás sorrendjén, itt félreértés történt, nem volt megfelelő a kommunikáció. Huszonegy éve korcsolyázom versenyszerűen, ez a legszörnyűbb napom ez idő alatt. Nagyon sajnálom, azért jöttem Magyarországra, hogy olimpiai bajnok legyek” – reagált John-Henry Krueger.

Bánhidi Ákos szövetségi kapitány elnézést kért az elrontott elődöntő miatt, de ő is leszögezte, hogy Nógrádi Bence nem hozta a várt teljesítményt.

„Azzal kezdeném, hogy valamennyi szurkolónktól elnézést kérünk, tisztában vagyunk azzal, hogy nem ezt a teljesítményt szokták meg tőlünk. Két okot tudok felhozni, miért alakulhatott így. Az egyik, hogy nagyon erősen kezdtünk ezen az olimpián: előbb jött a vegyes váltós bronzérem, majd Shaolin is kicsavarta magát azon az ominózus napon, amikor döntőt futhatott” – mondta Bánhidi Ákos.

Hozzátette, megfordult az edzői stáb fejében, hogy az 1500 métert „beáldozzák”, hogy kicsit regenerálódjanak a lábak, ám ez ellentétes az elveikkel, így nem tették – s mint mondta, nem is bánja utólag sem, hiszen közel álltunk az éremhez ott is.

„Hezitáltunk, de nem tehettük meg, hogy visszaléptetjük a srácokat az ezerötszáztól, s ezt a nagyszerű negyedik és hatodik hely után is így gondolom– magyarázta a szakember, majd rátért a feketelevesre, a férfiváltóra.– Úgy éreztük, ezt a váltót akkor tudjuk megoldani, ha Shaolinnak marad energiája a végére, ezért a másik három fiúra több vezetési feladatot osztottunk, remélve, hogy eljutunk odáig, hogy Sanyi a végjátékban harcban lesz a továbbjutásért, és marad elég töltény a zsebében. Ezt a többletet Shaoang és John-Henry meg tudta volna oldani, ha nem alakulnak ki lemaradásos helyzetek, de Bencénél túlgondoltuk, ő sajnos lemaradt. Semmiképpen sem szeretném ráhúzni ezt a futamot, hiszen ő egy fiatal, tehetséges korcsolyázó, de egyértelmű, hogy az olimpiai prés agyonnyomta őt mentálisan és fizikailag is. Esetében túl korán jött a fal a többlet miatt. Utólag mindig könnyű okosnak lenni: attól félek, ha másként keverjük a kártyákat, és tartjuk a korábban megszokott másfél körös váltásokat a kettő helyett, akkor is jött volna a kalapácsos ember, s ugyanúgy nem maradt volna esélyünk arra, hogy Sanyi a végjátékban megoldja. A legjobb tudásunk szerint próbáltuk összerakni a futamot – sajnálom, hogy végül nem sikerült.”

A Nemzeti Sportot tudósítja a helyszínről: Kohán Gergely, Kovács Erika (szöveg), Árvai Károly (fotó)