Rp. gyorskori: Minden versenyre éremért megyek – Liu Shaoang

– Ki a kedvenc rövid pályás gyorskorcsolyázója?
– Shaolin – ki más lenne?!

– Most csak udvarias?
– Persze, egyfelől az vagyok, másfelől viszont egyértelmű, hogy ez a válaszom, tényleg ő az.

– Mindig elmondják, milyen jó testvérek, lassacskán azonban már egymás legnagyobb ellenfelei lesznek, nem?
– A pályán mi sohasem rivalizálunk, otthon annál inkább...

– Miben?
– Leginkább abban, ki mosogasson el, és valahogy mindig úgy fejeződik be az otthoni „harc”, hogy én mosogatok.

– Lassan azon is vetélkedhetnek, kinek van több érme a lakásban!
– Hétfőn, amikor hazaérkeztünk Rotterdamból, megszámoltuk, hogyan is állunk: Shaolinnak sokkal több ezüstje van, de a junior- és a felnőtt-világbajnokságokat és a Eb-ket tekintve nekem eggyel több az aranyam.

– Hol tartják az érmeket?
– A vb- és Eb-érmeket egy polcon, azokban a dobozokban, amelyekben kaptuk, a világkupákon szerzettek a falon lógnak, szépen egymás mellett.

– A szezon elején azt mondta, a nyáron sokat erősödött, de ez elmondható az egész csapatra – látható is volt a változás.
– Tényleg fejlődtünk, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mindennap egyre erősebbek vagyunk, és készen állunk az újabb és újabb kihívásokra. Éreztem, hogy jól sikerült a nyári felkészülésünk, annak pedig külön örülök, hogy a szezonban megszereztem az első egyéni világkupaérmeimet is. Jól szerepeltem az Eb-n és a vb-n is, de lehet, még nem állok készen arra, hogy ott álljak a dobogó tetején, hiszen csak most lettem tizenkilenc éves.

– Ezzel kellett volna kezdeni: Isten éltesse!
– Köszönöm. A versenyek kapcsán rá kellett döbbennem arra, hogy még tényleg nagyon fiatal vagyok, még annyi év áll előttem, amikor nyerhetek... Ha megnézzük, ebben a sportágban, legalábbis a férfiak között a győztesek életkora húsz év fölött van.

– Hajlamosak vagyunk legyinteni a junior-világbajnokságra, mondván, azok kezdeti próbálkozások, mégse menjünk el az innsbrucki teljesítménye mellett, hiszen győzött mindhárom távon, és öné lett az összetett elsőség is.
– Ha valaki egy világversenyen, legyen az junior vagy felnőtt, nyer három aranyat, és övé az összetett elsőség is, az igenis nagy dolog. Én is nagyon örültem ennek, de különösebb változást nem hozott az életemben, hiszen jó ideje a felnőttversenyekre készülök, azokon akarok minél jobban szerepelni.

– Miben erősödött leginkább?
– Mentálisan előreléptem, ez nem vitás, és ha ránézek a combomra, látom, hogy elkezdett nőni – ez is mutatja, hogy fizikailag is erősebb lettem.

– Ebben az évben is sorban hozták az eredményeket, ezek után nem nehéz kezelni, hogy mindenki az érmeket várja, hogy mindenki a közelgő olimpiáról kérdezgeti önöket?
– Tény, az olimpia itt van a nyakunkon, de azért addig még van majdnem egy év. Próbálom kizárni ezeket a gondolatokat, próbálok nem figyelni arra, hogy kinek és milyen elvárásai vannak. Rotterdamban is sokszor mondták, hogy a váltónk az aranyért ment a vb-re, és persze van ebben némi igazság, de én minden versenyre éremért megyek, tovább nem gondolkozom.

– Most jó ideig nem is kell erre gondolnia, hiszen jön egy hosszabb pihenő, azt hogyan és mivel tölti?
– Kedden már edzés van...

– ...tessék?
– Ezen a héten még jégen vagyunk, aztán kapunk négy hét pihenőt. El is utazom majd, de leginkább csak lazítok. Nagyon rám fér a kikapcsolódás, megterhelő évad van mögöttünk, ráadásul igencsak fontos idény következik, szóval, kell a pihenés.

A TELJES INTERJÚT, AMELYBEN LIU SHAOANG AZ ELLENFELEIVEL VALÓ KAPCSOLATÁRÓL IS BESZÉL, ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT KEDDI SZÁMÁBAN – AKÁR DIGITÁLIS FORMÁBAN IS!