Csaknem három év után ismét címvédőként készülhet az éppen aktuális Grand Slam-tornára Serena Williams. Legutóbb a 2000-es US Openre érkezett pluszteherrel a vállán, akkor nem is tudta megvédeni elsőségét.

Tényleg nem találni szavakat Lleyton Hewitt teljesítményére, arra, amit ez az adelaide-i srác már most, mindössze huszonegy esztendősen tud. Például futni a végtelenségig. Szemlátomást egy nap alatt képes lenne lejátszani egy komplett Grand Slam-tornát...

Ki gondolta volna, hogy Samprast egyszer szabályosan "tolni kell előre az US Openen? Merthogy a szervezők ott segítik a négyszeres bajnokot, ahol csak tudják, jobb híján az adott napra készített programbeosztással. Pete barátunk rendszeres látogatója az esti programnak, ott meg küztudottan verhetetlen, immár 190-s mérleggel dicsekedhet az Openen. Azt persze senki se gondolja, hogy minden magától megy, Samprasnak igenis szenvednie kellett, mire eljutott a negyeddöntőig, egymás után olyan márkák vártak rá, mint a hatalmas adogatásairól híres Rusedski, illetve legutóbb a harmadik helyen jegyzett Haas, arról nem is beszélve, hogy este a kelleténél is párásabb a levegő, erőnlétileg tehát bírni kell strapát, ráadásul Rusedski öt, míg Haas négy szettig kínozta az egykori világelsőt.

Bár pénteki történet, de szót érdemel: Pete Sampras újabb lépést tett pályafutása 14. Grand Slam-elsősége felé. Meglehet, kissé elhamarkodott a megállapítás, elvégre a sportág egyik hérosza 2000 óta nem tud versenyt nyerni, viszont ne feledjük, Flushing Meadowsban mindig bámulatosat alakít. Négyszer, ugyebár, megnyerte az US Opent, tavaly, illetve tavalyelőtt döntős volt, és  kapaszkodjanak  az ezt megelőző 13 Openén csupán egyszer nem jutott el a nyolcaddöntőig, még 1988-ban, élete első próbálkozásakor, alig 17 évesen. Az idén még csak a harmadik körnél tart, de teljesítménye igencsak imponáló: két mérkőzés, hat lejátszott szett, egyszer sem veszítette el az adogatását, bréklabdával is csupán kétszer kellett szembesülnie. A baj csak az, hogy nem minden meccsét játssza villanyfénynél.

Ha hiszik, ha nem, különösebb meglepetés nélkül ért véget a Flushing Meadowsban zajló US Open első, hétfői játéknapja, a férfiaknál mindössze egy kiemelt búcsúzott (a 30-as számú, Andrei Pavel), a hölgyeknél pedig három, Anne Kremer (19.), az "utolsókat rúgó Arantxa Sánchez-Vicario (25.), illetve Alexandra Stevenson (31.). Hátha lesz végre egy olyan Grand Slam-viadal az idén, amelyen nem csupán a női menők maradnak talpon a hajrában...

Tíz évvel Andre Agassi győzelme után ismét alapvonaljátékos diadalmaskodott Wimbledonban, ami  mondani sem kell  óriási szó, ráadásul nemcsak a bajnok Lleyton Hewitt, hanem döntőbeli vetélytársa, David Nalbandian is hátulról játszik. A legjobb négy közé mindössze egy klasszikus szerva-röptéző (Tim Henman) jutott be, őt pedig olyan csúnyán elintézte Hewitt, hogy az egész centerpálya attól zengett.

Majdnem minden csúcsot meghódított. Nyert Davis-kupát, US Opent, világbajnokságot, vezeti a világranglistát, és vasárnap győzött Wimbledonban. Fölényesen, mindössze két szettet veszítve, az utolsó két mérkőzésén viszont gémet is alig engedélyezett a vetélytársainak: a brit Tim Henmannak tizenegyet (7:5, 6:1, 7:5), az argentin David Nalbandiannak pedig hatot (6:1, 6:3, 6:2). "Lleyton, bárcsak brit lennél!  üvöltött be neki egy szurkoló a vasárnapi döntő közben.

Labdamenetek nélküli jó napot, jó szurkolást  így is fel lehetett volna vezetni Arthurs és Dent összecsapását. Hogy ezen a csatán nem született nézőcsúcs, az egyszer biztos, elvégre a 3-as pályán hadakoztak, arról nem is beszélve, hogy e két név hallatán aligha tódulnak ezrek a lelátóra. Ami ugyanis itt folyt, azt nehezen lehet értékelni. Szinte csak ászokat ütöttek...

Alighanem Wimbledon történetének egyik legdrámaibb napja volt a szerdai. Mert ki gondolta volna, hogy a férfiaknál az alsó ág négy legesélyesebb teniszezője közül mindössze csak az egyik (Jevgenyij Kafelnyikov) éli túl a második fordulót, a másik hármat meg három olyan játékos intézi el, akit igazából nem is ismer a teniszvilág?! Pete Sampras, Marat Szafin és Andre Agassi kiesett.

Íme egy jellemző sztárnyilatkozat a francia nemzetközi bajnokság egyik legnagyobb sztárjától. Egyszer szívesen látnám Serena nevét a világranglista élén. De csak egyszer. Ez a rang ugyanis engem illet meg  osztotta le a lapokat Venus.

Elárasztották a Roland Garros elődöntőjét a spanyol férfiak, Costa után Corretja és Ferrero is átlépte a legjobb négy küszöbét, vagyis 1998 után ismét három hispán úr lesz ott a pénteki összecsapásokon.

Sztárnyilatkozatok, avagy amikor Marat Szafin elfelejt teniszezni

Bajban lennénk, ha meg kellene nevezni a vasárnap hősét a Roland Garroson. Egyet  a hat közül. Albert Costa, aki kegyetlenül véget vetett Gustavo Kuerten párizsi uralmának? Vagy Guillermo Canas, aki monumentális mérkőzésen kerekedett a világelső Lleyton Hewitt fölé? Netán Alex Corretja, esetleg Andrei Pavel? De itt van még a két argentin leány, Clarisa Fernández és Paola Suárez is. Valamennyien hőstettet hajtottak végre.

Péneteken Kim Clijsters eredményén lehetett csámcsogni egy jót, a tornagyőzelemre esélyesnek tartott, a tavalyi finálét drámai csatában elveszítő belga ugyanis elbukott.

Minden a szokásos: a nőknél könnyedén, a férfiaknál szenvedve nyertek az esélyesek.

Kapros Anikó ismét nyert, így a következő fordulóban Mary Pierce ellen bizonyíthat. Mandula Petra párosban folytatja.