ALAPVONAL. Ha az 1960-as évek végi gondolatmenetet olvassuk, furcsa érzésünk támadhat: manapság, amikor a szélsőségesen elüzletiesedett futballiparágban már a Bajnokok Ligája és a formálódó Európai Szuperliga háborúzik egymással a szétroncsolt nemzeti bajnokságok torz bizniszváltozatai fölött, be kell látnunk, Pasolini több mint fél évszázados próféciája beteljesedett.

34 év igazgatói türelem: a régóta otthontalan Magyar Olimpiai és Sportmúzeum végre önálló épületet kaphat.

Exkluzív interjú az M4 Sport – Az Év Sportolója Gála aranylabdás díszvendégével.

A Radius moziban bemutatkozott lapunk szerkesztősége is: hogyan készül a Nemzeti Sport?

A Nemzeti Sport korszakos főszerkesztője félreállítása után tollba mondta tízéves unokájának lelki és szellemi végrendeletét.

Apró szépséghiba, hogy a föld színéről elveszett csapatok között az NB II-es BVSC külön fejezetet kapott…

ALAPVONAL. Az ember belefeledkezik régóta elolvasni vágyott sportkönyveibe, amelyek hónapok, évek óta sorakoznak ágya mellett, várva a soha el nem érkező ráérős nyugalmat. A képzelt harmóniáról álmodozni persze nyikorgó hintaszék és ropogó kandalló nélkül is lehetséges, és talán már az is ad némi placebo élményt, ha legalább számba vesszük, mi mindent olvasnánk el a kizökkent idő végtelenjében.

A földművelő családból származó vállalkozó a sportújságírásban is nevet szerzett.

ALAPVONAL. Nem kérdés, az elvakult futballőrület éppoly veszélyes, mint a közéleti sértettségtől vezérelt, zsigeri futballgyűlölet. Furcsán hangzik esetleg, de a magyar válogatott kínálta közös élmény attól egyedülálló, hogy még a politikai harcok ellenében is képes egységet teremteni, különbözőségeket feledtetni, a szétszabdalt társadalomnak szívmelengető összetartozás-érzést nyújtani.

Róka Jánost a magyar labdarúgás első művészeként és cselezőjeként tisztelték.

Tizenöt helyszín, tizenöt megszűnt csapat, tizenöt újra összeálló sportközösség – ez a civil kezdeményezés 2023-as mérlege.

A Football Benchmark alapítója a nemzetközi labdarúgás pénzügyi folyamatairól és a magyar válogatott sikerek hatásáról is beszélt lapunknak.

A kötet az életút magyarországi és madridi szakaszát állítja egymás mellé és részben szembe egymással.

Lapunk egykori rovatvezetőjére, a 61 éves korában elhunyt Dénes Andrásra Csillag Péter írásával emlékezünk.

„Igyekeztem az újítókat figyelni, kölcsönvenni tőlük, ami nekünk hasznos lehet. Carlo Ancelottitól, Josep Guardiolától, Jürgen Klopptól is tanulok.”

„Ha mi azt írtuk, hogy a válogatott rossz, akkor Baróti akár a feje tetejére is állhatott, akkor is rossz volt.”

Pióker Ignác, a Kossuth-díjas lakatosgyalus is ott volt 1954-ben Svájcban.

ALAPVONAL. Megesett, hogy a trolibuszba a lehúzott ablakon át kiabált be a futballtörténelem, miként arról Sztevanovity Zorán zenész-énekes beszélt, felidézve az 1954-es világbajnokság idejéről őrzött gyermekkori élményét: »Az egyik megálló éppen egy ház nyitott ablakához esett, ahonnan csak úgy harsogott kifelé a riporter hangja. Mi, utasok a vezetővel együtt a troli szintén nyitott ablakán át ittuk a riporter szavait, s el nem indultunk volna, amíg az akció véget nem ért.«

„A labda és a háló találkozása jelenthet veszteséget, győzelmet, de teljesen semleges eseményt is.”

A „The Social One” című kötet arra keresi a választ, miként alakított ki a német edző Liverpoolban csapatmunkára, kölcsönös tiszteletre, bizalomra építő munkakörnyezetet.