A fiataloknak kell letépni a gatyát

Csányi Sándorkifakadásaután biztosra lehetett venni aváltozást, az elnök saját maga hozta lépéskényszerbe a szövetségét a szavaival. A kitűzött céllal, vagyis a magyar és főleg a fiatal magyar játékosok arányának növelésével nem lehet vitatkozni, a megvalósításnak azonban fonákja is látszik.kifakadásaután biztosra lehetett venni aváltozást, az elnök saját maga hozta lépéskényszerbe a szövetségét a szavaival. A kitűzött céllal, vagyis a magyar és főleg a fiatal magyar játékosok arányának növelésével nem lehet vitatkozni, a megvalósításnak azonban fonákja is látszik.

Csányi beszéde azért is keltett sokakban visszatetszést a futballberkeken belül, mert a bírált jelenségek egyik kiváltója éppen az MLSZ volt a korábbi, rendkívül hasonló fiatal- és hazai szabállyal. Az akkori rendszer magasan felverte a magyar futballisták árát, természetesen a korhatárnak megfelelő utánpótlás-játékosokéval együtt: a labdarúgók arra hivatkozva támaszthattak magasabb bérigényeket, hogy a kluboknak konkrét anyagi előnyük származott a szerepeltetésükből. Ez inflálta a piacot, megnövelte az amúgy is meglévő árkülönbséget a magyar és a külföldi játékosok között – nincs olyan klubvezető, aki ne erősítené meg, hogy légióst ma isolcsóbban lehet igazolni, mint hazai futballistát.

Vagyis az MLSZ elnöke részben amiatt korholta a klubokat, amit éppen a szövetség okozott a korábbi szabályozásával, hogy aztán ennek a helyzetnek az orvoslására visszahozza lényegében ugyanazt a szabályozást…

Vannak persze különbségek a korábbi és az új előírások között, az például mindenképpen pozitívum, hogy nem mérkőzésenként, hanem a bajnokság egészére aggregálva kell teljesítenie a kluboknak a normákat a pluszpénzhez, mert így egy-egy meccsen az edzőkön kisebb lehet a nyomás, hogy a szakmai indokok helyett az anyagiak határozzák meg a csapat-összeállítást.

A nagy kérdés ugyanakkor most is lesz, hogy a klubjaiknak többletbevételt szerző fiatalok a saját erejükből is be tud(ná)nak-e kerülni a csapatokba, vagy kontraszelektív módon olyanok kapják meg a lehetőséget, akik erre még nem állnak készen – hogy aztán újra a süllyesztőben találják magukat, ha már kiöregedtek a kedvezményezett korosztályból. Az ideális nyilván az lenne, ha a fiatalok tépnék le a gatyát és a mezt az idősebbekről, és nem ajándékba kapnák azt meg; vajon lehet-e ezt a folyamatot felülről erőltetni, ha magától, alulról nem következik be?

Ne felejtsük el azt sem, hogy általában minden csapat szurkolói jobban örülnek, ha több magyar és több fiatal játszik a pályán, vagyis ha az MLSZ mesterségesen tudja növelni ezt az arányt, azzal szimpatikusabbá teheti a csapatokat a fő célcsoport szemében, így egyfajta marketingköltségként is felfogható az erre fordított plusztámogatás.

Mindenképpen előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest az is, hogy a nemzetközi kupákban szereplő csapatok nem kerültek kivételezett helyzetbe – az előző rendszerben ők három helyett öt légióst szerepeltethettek ugyanazért a jutalmazásért, ami súlyosan sértette a versenyegyenlőséget. Ráadásul sokszor feleslegesen, mert olyan is előfordult, hogy egy csapat gyakorlatilag már kiesett a nemzetközi kupából, mire a bajnokság elindult, de a kedvezmény továbbra is érvényes volt rá…

Fontos körülmény az is, hogy a korábbi szabályozást felváltóproduktivitási rendszeris érvényben marad, vagyis a klubok immár duplán is részesülhetnek támogatásban. Mindenképpen becsülendő, hogy az MLSZ ennyi forrást és energiát fordít a magyar utánpótlás támogatására, de menedzsment szempontból egyértelműen kérdéses, hogy az utólagos jutalmazás, illetve mesterséges beavatkozás hatékonyabb-e, mint magának az utánpótlásrendszer működésének az átalakítása, ami persze lényegesen bonyolultabb és sokkal később látszik az eredménye. Mondható persze, hogy a klubokban folyó munkára az MLSZ-nek nincsen és nem is lehet konkrét befolyása, de ha a jelenlegi futballfinanszírozási rendszerben a szövetség biztosítja a klubok működési feltételeit, lényegében állami forrásokból, akkor a napi munkára való hatása is lehetne ugyanilyen unortodox.

Egy biztos: az MLSZ szándékai akkor tudnak csak teljesülni, ha nemcsak a pénzügyi motiváció, hanem a fiatal játékosok belső késztetése is mozgatja a rendszert – a magyar futballt hosszú távon ez viheti előre.