Macska az úton: Tottenham-Sunderland

2367391 23673912367391 2367391
Vágólapra másolva!
2011.12.18. 09:12
A Sunderland sokáig korlátolt társaságnak tűnt és a felelősség emiatt főként Steve Bruce-t terheli. De nem csak ezért jut az ember eszébe...

A Sunderland sokáig korlátolt társaságnak tűnt és a felelősség emiatt főként Steve Bruce-t terheli. De nem csak ezért jut az ember eszébe Laár András zseniális együttese és az ő '80-as évek eleji klasszikus nótájuk a mai meccs előtt: elvileg a sunderlandi Fekete Macskáknak sincs nagyobb esélye a Lane-en pontot szerezni, mint szegény Micinek volt a túlélésre a 31-es főút Tápiószecsőre vezető szakaszán, amikor az autóduda figyelmeztető sikoltása ellenére (vagy éppen attól megriadva) kollíziós pályára állította törékeny kis koponyáját egy szabályosan közlekedő személygépkocsi lökhárítójával. (Azok számára akiknek fogalma sincs miről beszélek, itt a hanganyag.) Felsorolni is felesleges hány okból vagyunk abszolút favoritok és hány okból muszáj megszerezni mindhárom pontot. A Sunderlandkét dologban bízhat: a Martin O'Neill faktorban és Larsson szabadrúgásaiban (6 távoli szabiból 3 gólt szerzett idén... messze a legjobb mutató ez a ligában).

CSAPATHÍREK

Azért a védelmünk közepe adhat némi okot az aggodalomra. Nevetséges módon Younes eltiltását tölti a múlt heti skandalum után, Deadly Ledley-t pedig még nem biztos, hogy időben pályakész állapotba tudjuk hozni. Mivel Dawson továbbra is lábadozik, így Gallas és Bassong maradtak alternatíva nélküli alternatívának. (Hacsak nem ismételjük meg újra a Return of The King-et.) Egyéb téren nincs probléma - inkább a bőség megnyugtató zavara tapasztalható pálya-szerte. A múlt heti kezdő Kaboul kivételével rendelkezésre áll, és hozzájuk csapódik még egy-egy játékba hozott/játékban tartott Defoe, Sandro, Niko, Bassong, Rose, Pienaar, dos Santos. Nincs elég hely a padon... (emlékezzünk meg itt Daniel Levy-ről aki pár évvel ezelőtt kieszközölte az FA-nél, hogy a PL-ben is emeljék fel a cserepad létszámát ötről hétre). Nem várok meglepetést a kezdőben - remélem nem veszi könnyen a meccset Harry, és a lehető legerősebb tizeneggyet jelöli. Sandro esetleg kezdhetne Parker helyén, de iszonyat szigorú lenne tizenegy csont nélkül lejátszott meccs után egyetlen relatíve lepény kilencven perc miatt padra ültetni... persze, ha van játékos aki hiszti nélkül viselné a dolgot az Parker.

Brad

Kyle - Billy - Ledders/Seb - Benny

Azza - Scottie - Luka - Gaz

Rafa

Manu

Ellenfelünknél visszatérők akadnak dögivel, fontosabb hiányzók viszont csak ketten vannak: Frazier Campbell és a kapus Mignolet. Craig Gardner és Bendtner meggyógyultak, Cattermole pedig most szabadul letöltötte az eltiltását. Bendtner esetében ugye nem lehetünk biztosak abban, hogy O'Neillt különösebben érdekelnék a fejlemények, de Gardner és Cattermole hasznos és erőszakos játékosok. Utóbbiban persze minden meccsen benne van a piroslap.

REAKCIÓ

Jó lenne feledtetni a Stoke-elleni első félidőt (nameg a vereséget). AVB wigani fiaskójának köszönhetően a kékekkel szemben visszaszerezhetünk a Foy-által megnyirbált előnyünkből két pontot. (Egyébiránt innen is csókoltatjuk Roberto Martinezt - kétszer akkora edző mint a piperkőc portugál.) Ezen kívül Manszúr sejk és az Arse közül legalább egy szintén pontokat fog veszíteni (mondjuk sok esélyt nem látok a wengeri "konfidansz" és "matyüriti" pont[ok]ban történő materializálódására). A Villa is villanthatna már valamit végre valahára egy nagynevű csapat ellen... amit idén eddig mutattak a tabella teteje felé terpeszkedő klubok ellen az szégyenteljes, és nem méltó a történelmükhöz. Gyerünk Villa, Unleash The McLeish Onto Dalglish! A United a QPR vendége lesz, ami tipikusan olyan meccs, ahol nem merünk reménykedni a meglepetésben, de azért egy Wigan-Chelsea-hez képest háromesélyesnek számít. Mindenesetre hülyeség, hogy ennyit foglalkozok a riválisainkkal ebben a beharangban, mert meg kell nyerni a meccset és kész. Függetlenül az eheti eredményektől - nyerni kell, mert múlt héten kikaptunk, és mert dobogóra pályázó csapatnak hazai pályán a Sunderland-et ütni kell.

Nem mintha tavaly ez sikerült volna... (de akkor nem is a dobogóra ácsingóztunk, hanem "csak" a negyedik helyre). Egy szokott módon agyonnyert meccsből csináltunk ikszet - a tavalyi szezont tekintve szintén szokott módon. Kaboul és Gallas a semmiből hozta össze Asamoah Gyan gólját - a ghánai szépen helyezte el Gomes mellett a labdát. Legalább miatta nem kell, hogy főljön a fejünk - furcsamód egész évre kölcsönadták arab földre... Nem csoda, hogy csatárkrízisról beszélnek a Wearside-on - Bentet eladták, Gyant kölcsön, Frazier Campbell a fél szezont Maródon töltötte, Wenger pedig a nyakukra eresztette Bendtnert. Kicsit együttérez ilyenkor az ember a halkszavú Steve Bruce-szal... és utódjával úgyszintén.

A BBC szolgál néhány érdekes stattal: ami a legörvendetesebb az talán az, hogy a PL-ben annak ellenére mi találtuk el legtöbbször az ellenfeleink kapuját, hogy egy meccsünk elmaradt (105). Kevésbé szívderítő, hogy Adebayor még sosem talált be a Sunderland ellen, ill. Martin O'Neill a legutóbbi három meccsén veretlen maradt a Lane-en. Sokkal jobban hangzik viszont, hogy a vendégek január óta nem nyertek két meccset egymás után - mi ellenben sorrendben hatodik hazai győzelmünket arathatjuk. A formánkat jól jelzi, hogy a Stoke elleni pontvesztés ellenére a klub történetében még mindig csak a '60-'61-es csodacsapatnak van jobb bajnoki mérlege tizennégy forduló után mint mai kedvenceinknek. (Egy kis perspektíva az akkori istenkirályságunk mértékéhez: három pontos rendszerre lefordítva tizennégy forduló után jobban állt Bill Nicholson legendás gárdája mint most a szétszteroidozott Manszúr SE. Mackay-ék tizenegy győzelemmel kezdték azt a szezont, amit sem azelőtt sem azóta nem tudott megcsinálni egyetlen csapat sem.)

TÁVOL EURÓPÁTÓL

Csütörtökön elbúcsúztunk az EL-től. Viszonylag szépre sikeredett, elvégre nyertünk 4-0-ra, és ha a PAOK ki tudta volna hanszálni a sors által számukra kiporciózott 80 percnyi emberelőnyt, akkor tovább is csuszantunk volna. Redknapp oldalvonal mellett bemutatott ugrándozásából arra következtetek, hogy valóban sajnálja, hogy kiestünk - persze abban is biztos vagyok, hogy elsősorban azért, mert a perifériára szorult játékosok és a fiatalok viszonylagos boldogan tartásához nagy szükség lett volna a tavaszi európai meccsekre. (Most szét kell szórni egy csomó embert kölcsönbe.) Harry egyébként kapott fűt-fát a hazai szurkerektől, és erre egy kis ökölrázással reagált kimért mesterünk - szerencsére az UEFA nem mért ki rá semmilyen szankciót (nem lett volna ideális edzői eltiltással kezdeni a jövő évi BL-csoportkör küzdelmeit).

Maga a meccs erről marad majd emlékezetes:

Townsend valami egészen kivételes szépséget simogatott a hosszú felsőbe - a kommentátornak annyira megtetszett, hogy először mindenáron Sandro brazilos technikáját akarta felismerni a mozdulatsorban. Igazgatás nélkül, a passz lendületét felhasználva, erőlködés nélkül, pont oda, pont úgy, ahová és ahogy kell. Le a kalappal. Az első félidő nagy részében kifejezetten jól ijesztgette az írek jobbhátvédjét, a másodikban akadt egy-két rossz döntése, de ennyi bőven belefér. Említésre méltó még dublini látogatásunkkal kapcsolatosan, hogy Steven Pienaar és Harry Kane is első góljukat szerezték a klub színeiben. Mindkettejük találatában volt egy jó adat szerencse, de ezen aztán ne akadjunk fenn. Még Falqué is lőtt egy gyönyörű kapufát, ahol már verve volt a kapus. Érdemes volt megkeresni a stream-et, na.

Aki bírja az angol nyelvet és szeretne többet megtudni kedvenc van der Vaart-unkról annak ajánlom figyelmébe a Guardian interjúját. Ami feltétlenül érdekes, az Rafa abbéli véleménye, hogy a második hely 100%-ban elérhető. Elismeri, hogy Manszúr sejk kicsit messze van, de jó látni, hogy a nagycsapatokkal egyenrangú félként kezel bennünket. Ennek alátámasztására megemlítette, hogy a legutóbbi Arse-verésünk után nem volt akkora ünneplés az öltözőben, mint mondjuk tavaly - mindenki természetesnek vette, hogy győzött az erősebb. Harry irányába is küld egy kis jószolgálatot, kijelentve, hogy ő lenne a legjobb ember Capello helyére a válogatott élére, viszont reméli, hogy nem enged a csábításnak az öreg és marad a seggén.

No, de térjünk vissza a mai meccshez! Meg kell vernünk a Sunderland-et - nem lesz könnyű. O'Neill a Villával már megmutatta mennyire idegesítő tud lenni - most is azt várom, hogy 10 emberrel védekeznek majd a Fekete Macskák, és abban bíznak, hogy egy-két kontrából ki tudnak hozni pár lövőtávon belüli szabadrúgást a puskalábú Larsson számára. Ha nem szerzünk korai gólt, akkor Harry újra a múlt héten kipróbált taktikai váltáshoz folyamodhat: buszparkolóban nem tud igazán érvényesülni Lennon, négy védőre meg tényleg semmi szükség nem lesz. Persze a 4-4-1-1 csak abban az esetben alakul majd talán át 3-5-2-vé, ha sikeresen frusztrálják lilára Redknapp rózsaszín fizimiskáját a hőiesen védekező északiak. Reménykedjünk benne, hogy nem lesz szükség túl sok idegeskedésre és gondolkodásra Harry részéről. Tipp: 4-1. Korán beköszön majd Adebayor, aztán a második után Rafa is beteszi a betevőt - és slusszpoénként Bale is ragaszt egy szabadrúgásgólt. Túl optimista vagyok? Nem hinném - a Stoke ellen nagyon nem adott a gép, és már nagyon rég volt az a Liverpool elleni négyes. O'Neill érkezése és hárompontos bemutatkozása minden bizonnyal feldobta a vendégeket, de az ír sem tud csodát tenni, márpedig a Tottenham idegenbeli legyőzése jelenleg csodaszámba menne a Sunderland számára.

A DigiSport csak a mi meccsünket nem tűzte ma műsorára a PL felhozatalából. Remélhetőleg működik majd a műsorszerkesztés Murphy-törvénye és gólzáporos, évelezetes meccset élvezhet a nagyérdemű a Lane-en és az éterben vígan csörgedező kristályvizű netpatakokon.

COME ON YOUUUU SPUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUURRRRRRS!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik