Újra alvással kezdtük: Tottenham-Sunderland 1-0

Igen, múlt vasárnap után megint adtunk aktuális ellenfelünknek egy teljes félidőnyi előnyt. Szerencsére mint a Stoke ellen, most is sikerült egy olyan második félidőt rittyentenünk, hogy az elég legyen a három pont begyűjtésére - és ez legalább két dolgot juttat azonnal az ember eszébe. Egyrészt, mi a fene magyarázza a 45 perces fejetlen tanácstalanságot? Illetve, vajon mit mond Harry a félidőben a játékosoknak, hogy a szünet után varázsütésre megjöjjön a kreativitás és a lendület? Attól tartok egyikre sem tudom a választ, de még spekulálni sem tudok. A Sunderland ellen mindenesetre volt némi mentség a lassú kezdésre: Bale nélkül indultunk, majd 25 perc elteltével szegény Lennon is elszállt. Ezzel szélső nélkül maradtunk és Redknapp-nek szembe kellett néznie egy teljesen újszerű játékrendszer kipróbálásával - amit Egon bá már tegnap megénekelt érces baritonján. Pavljucsenkó behozatala a sérült Lennon helyére nemcsak bennünket szurkolókat lepett meg, de kedvenc muszkánk sem nagyon számított erre - amit Redknapp istant verbális kirohanással reagált le. Pavlju borzasztóan rozsdásan nyekergett a meccs nagy részében, de ez egyrészt érthető, másrészt így is ő szerezte meg a csapat számára a három pontot. Szpasszíjbo!Igen, múlt vasárnap után megint adtunk aktuális ellenfelünknek egy teljes félidőnyi előnyt. Szerencsére mint a Stoke ellen, most is sikerült egy olyan második félidőt rittyentenünk, hogy az elég legyen a három pont begyűjtésére - és ez legalább két dolgot juttat azonnal az ember eszébe. Egyrészt, mi a fene magyarázza a 45 perces fejetlen tanácstalanságot? Illetve, vajon mit mond Harry a félidőben a játékosoknak, hogy a szünet után varázsütésre megjöjjön a kreativitás és a lendület? Attól tartok egyikre sem tudom a választ, de még spekulálni sem tudok. A Sunderland ellen mindenesetre volt némi mentség a lassú kezdésre: Bale nélkül indultunk, majd 25 perc elteltével szegény Lennon is elszállt. Ezzel szélső nélkül maradtunk és Redknapp-nek szembe kellett néznie egy teljesen újszerű játékrendszer kipróbálásával - amit Egon bá már tegnap megénekelt érces baritonján. Pavljucsenkó behozatala a sérült Lennon helyére nemcsak bennünket szurkolókat lepett meg, de kedvenc muszkánk sem nagyon számított erre - amit Redknapp istant verbális kirohanással reagált le. Pavlju borzasztóan rozsdásan nyekergett a meccs nagy részében, de ez egyrészt érthető, másrészt így is ő szerezte meg a csapat számára a három pontot. Szpasszíjbo!

Az első félidő egészen borzalmas volt, és a szenvedést Lennon sérülése koronázta meg. Ő volt az egyetlen akiben fel lehetett fedezni némi átütő erőt, bár a lecserélése előtt sem álltunk jól kapuralövéseket illetően... A Sunderland teljesen megérdemelten tartotta a döntetlent - sőt, ha Larsson beadása 30 centivel pontosabb, akkor a tisztán érkező Richardson alighanem a vezetést is megszerezte volna Cicuséknak. Tőlünk egy van der Vaart-ról mellévágódó, de eleve nem kapura tartó Assou-Ekotto bombára, és egy Westwoodról Pavljura, majd az oroszról kapu mellé pattanó Parker beadásra futotta. Nem kell részletezni mennyire gyér ez a teljesítmény egy kiesés ellen menekülő csapat elleni hazai meccsen - hiányzók ide vagy oda.

Harry aztán szünetben összekapta a szétszéledt nyájat, és végre lehetett érezni, hogy csak idő kérdése a nagyobb helyzetek kialakítása. A Sunderland azonban még így is kifejezetten erősen kezdte a második félidőt - és közvetlenül a gólunk előtt az egész meccsen jól játszó Colback hatalmas lehetőséget fecsérelt el, amikor a tizenhatosunk vonalán a kapunkkal szemben túl sokat hezitált és a Meccs Embere cím legesélyesebb jelöltje, Sandro fel tudott szabadítani.

A gólunk előtt nagyon agresszívan letámadtuk az éppen labdát tartani próbálkozó vendégeket. Van der Vaart és Adebayor zaklatása elég volt ahhoz, hogy Parker el tudjon csípni egy pontatlan indítást. Scottie Modric-hoz passzolt, aki laposan előrelőtte vdV-nek, aki egy egészen brilliánsan visszafordított indítást adott Pavjlunak. Az orosz köszönte szépen, és megmutatta Adebayornak és Defoe-nak, hogy kell egyszerűen és védhetetlenül kilőni a hosszú alsót. A gólhoz vezető akciónkban végig a kezdőkör sávjában maradt a labda. A Parker-Modric-vdV-Pav szállítószalag a szélek érintése nélkül végezte el a dolgát. Rafa egyébként kiosztott még további kettő gólt érő álompasszt - ezek után egyszer Ade tette naggyá Westwoodot (a kipattanóból pedig Modric hozott ki egy torres-i rontást), a másik alkalommal pedig megállt a kép a stream-emen, így csak a kommetátoroktól hallottam, hogy vdV a szezon eddigi legszebb passzát osztotta ki Assou-Ekottónak.

(Itt szeretnék egy személyre szóló kérést megfogalmazni WonderWoman_ kolegina felé, aki nemrég egy nevéhez méltón csodálatos Ledley King-videóval örvendeztetett meg bennünket. Ha az időd esetleg engedné, légyszi gondolkozz el egy sunderland-es vdV-Sandro összeállítás összeállításáról! Rafa olyan labdákat adott, Sandro pedig olyan szereléseket mutatott be vasárnap, hogy megérdemlik a művészi feldolgozást!)

CSATÁROK CSATÁJA

Az orosz gólöröme enyhén szólva visszafogott volt - legalábbis amíg a többiek oda nem értek, utána már ment a mosolygós ölelkezés. Pavjlu nagyon megosztja a szurkolókat, hiszen a gólszerzési hatékonysága tavaly és tavaly előtt is verte az összes csatárunkét, viszont néha olyan teve módra tud a labdához érni, és olyan, már-már berbatovi stílusban tud unatkozni a pályán, hogy nyiladozik a bicska az ember zsebében. Az enyémben is, pedig én imádom Romant. Harry mindenesetre annak ellenére sem akarja eladni, hogy csak elvétve ad neki lehetőséget. A vasárnapi események azt sugallják, hogy jelen esetben őszinte Redknapp - hiszen ott lett volna Niko, Gio és Pienaar is mint logikusan Lennont váltó cserék. Ő mégis az oroszt küldte be, mindenki meglepetésére. (És Roman újra gólt lőtt...) Megértem Harry-t és Pavjlut is. Adebayor bőven jobb csatár (habár a helyzetek kihasználása terén messze az orosz mögött kullog!), Defoe pedig alapesetben jobban illik a colos togóihoz, ha esetleg Rafa mellett egyáltalán felmerül a lehetősége egy második csatár szerepetetésének. Pav és Defoe is versenyben van az EB-szereplésért - legalább egyikük mindig úgy fogja érezni, hogy Rafa és Manu kirobbanthatatlansága komolyan veszélyezteti a nyári terveiket.

Viszont mit tehetne Harry? Három jó csatárra akkor is szükség van, ha a szezon nagy részében jól működő rendszert visszük tovább május végéig. Adebayor nagyon jól vezeti a seregünket, Defoe hasznosan tud beszállni a meccsek vége felé, Pav pedig három hónapnyi ridegtartás után is bármikor el tud dönteni egy szenvedős meccset. Szükségünk van mindhármukra.

SÉRÜLTEK

Lennon előreláthatóan 4-6 hétig fog pihenni. Ezek a szalagszakadások általában ezt szokták magukkal vonni. Hacsak nem adja meg Rafa a holland csodadoktor számát, aki őt is hat hét helyett egy hosszú hétvége alatt kikupálta. Bale és Defoe sérülése remélhetőleg már csütörtökre megszűnik - a wales-i hiányát nagyon megérezné a csapat. Egy dolog a Sunderland-et leverni szélsők nélkül, megint más Abramovics ellen is ugyanezt elvárni a csapattól.

De csütörtök még messze van, most örüljünk még egy kicsit az újabb győzelemnek, aminek köszönhetően visszatértünk a dobogóra. Két pontra vagyunk a Kékek előtt és 5-5-tel előzzük az Arse-Pool kettőst. Juhé!

YID ARMEH!