Könnyű és finom: Tottenham-Bréma 3-0

Azoknak lett igazuk, akik kocogós edzőmeccset vártak. Üresjáraton is nagyon nyugisan hoztuk 3-0-ra a meccset - és ezzel együtt a biztos részvételt az egyenes kieséses szakaszban. A magabiztos győzelem akkor is elimerést érdemel, ha egy katasztrofálisan legyengített Werder volt az ellenfél. Volt már olyan meccsünk idén, amikor kimagasló favoritként maradtunk üres kézzel a lefújás pillanatában. Szóval a biztos győzelem és a bevégzett munka az egyik dolog ami mosolyra csavarhatja az egyszeri Yiddo száját.Azoknak lett igazuk, akik kocogós edzőmeccset vártak. Üresjáraton is nagyon nyugisan hoztuk 3-0-ra a meccset - és ezzel együtt a biztos részvételt az egyenes kieséses szakaszban. A magabiztos győzelem akkor is elimerést érdemel, ha egy katasztrofálisan legyengített Werder volt az ellenfél. Volt már olyan meccsünk idén, amikor kimagasló favoritként maradtunk üres kézzel a lefújás pillanatában. Szóval a biztos győzelem és a bevégzett munka az egyik dolog ami mosolyra csavarhatja az egyszeri Yiddo száját.

A másik az, ha belegondolunk mi minden történt az elmúlt pár évben. Jol tündöklése és bukása, Ramos kupagyőzelme és az azt követő égés, és végül Harry tűzoltómunkája, ami olyan jól sikerült, hogy ma már a tűz helyett a gúnárokat olthatjuk. Persze mindig is tudtuk, hogy rengeteg tehetség szorult a csapatba, de most úgy tűnik, hogy a potenciál végre eredményekkel is párosul.

Az NST vonatkozó cikke azon morfondírozik, hogy mehetünk még egy-két kört ha elkerülik a csapatot a kulcsemberek sérülései. Na, ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy a csoportmeccseken azért bőven szenvedtünk fontos sérülésektől - King, Dawson és Woodgate, a három legjobb középhátvéd összesen alig játszott valamit, Defoe tegnap lépett először pályára a Young Boys-visszavágó óta - és még van der Vaart is csak az eddigi 10 félidő felén játszott. Szóval ha tartósan számíthatunk a Modric, Rafa, Defoe, Lennon, Bale, Crouch-hatosra ill. ha a három angol középhátvédből akár egy is huzamosabb időre visszatér, akkor valóban lehet okunk egy kis visszafogott optimizmusra.

Másrészt már eddig is nagyon elégedettek lehetünk a BL-ben tapasztaltakkal. Elsőre sikerült a továbbjutás, méghozzá egy körrel a vége előtt és öt meccsen 15 rúgott góllal állunk ami amellett, hogy hármas meccsenkénti átlag, holtversenyben a legmagasabb is az egész mezőnyben (igen, az Arse tartja a velünk a lépést, az utóbbi 10 év legtrógerebb BL-csoportjában).

Az európai kupakalandozásaink során valami elképesztő eredménysort tudhatunk magunk mögött a White Hart Lane-en. Ez tényleg durva: 67 meccsből csak háromszor kaptunk ki otthon! Ennek tekintetében nem is annyira meglepő a csoportbeli 100%-os hazai mérleg és a 10-2-es gólarány (14-2, ha a Young Boys-t is számoljuk).

A tegnap esti meccsről sokat nem érdemes beszélni: ahogy már írtam, a Werdert súlytó szerencsétlenségek miatt elég komolytalanra sikeredett az affér. Kritikaként azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy rengeteg labdát szórtunk el (Assou-Ekotto szerintem világrekord-kísérletet hajtott végre a rossz keresztlabdák számát tekintve) és hasonlóan sok gólhelyzetet hagytunk kihasználatlanul. Ezek közül mindkettő nagyon megbosszulhatja magát akár már vasárnap is. Nem szabad, hogy a csapat elhiggye, hogy egy ennyire szórakozott produkció elég lesz a szép lassan magára találó Liverpool ellen is.

Azért vessünk egy pillantást a gólokra is, mert mindhárom elég szemrevalóra sikeredett.

KABOUL GÓLJA

Bale a tizenhatos vonalára ível egy szögletet, hogy Jenas iszonyatosan bepuszilja kapásból a rövid felsőbe - sajna JJ rosszul számítja a labda ívét és gyertya lesz a pusziból, a Werder félig felszabadít, Hutton azonban egyből visszateszi a kivágott labdát Lennonnak, akinek több helyet engednek mint ildomos, Azza elviharzik Schmidt mellett és tökéletes labdát ad a Toldi-alkatú Younes-nek, aki csatárokat (no nem a mieinket!) megszégyenítő befejezést produkál. Hutton, Lennon és Kaboul is beírhat egy-egy piros pontot.

MODDLE GÓLJA

A második félidő végét egy picit meghajtottuk, ennek hála jött egy pár baloldali szöglet és jópár veszélyes szitu. Az egyik ilyennél Hutton vezette a labdát a jobb oldalon majd egy hajszáépontos labdát küldött Crouch irányába - lokaj nyikhajunk pedig ahogy kell Modric elé pöttyintette a labdát a horvát pedig lemásolta van der Vaart Villa elleni második gólját. Ami azért is figyelemreméltó mert a médiából sokszor úgy tűnik mintha a holland érkezésével Modric kicsit a háttérbe szorult volna - de ez a pályán egyáltalán nem igaz. Tökéletesen kiegészítik egymást - akkor mutatjuk a legjobb focit, amikor mindketten a pályán vannak.

CROUCH GÓLJA

Talán ez volt a legszebb a háromból. Bale szaggatott az alapvonal felé a baloldalon és simán be is tudott tenni egy beadást, ami egy ici-picit lecsúszott. Így a keresztléc tetején landolt. Szerencsére a vonalon innen pattant le a tizenhatos jobb oldalán. Lennon szépen megszelidítette a labdát majd be is idomította ennek megfelelően az szófogadóan átfutott Schmidt lábai között. Azza gyönyörűen passzolt középre, ahol Crouch szintén elegánsan nyolc méterről a rövid kapufa mellé vágta a labdát.

Részletes összefoglalók itt: első félidő ill. második félidő.

Örüljünk a magabiztos teljesítménynek, örüljünk a szép góloknak, örüljünk a stílusos továbbjutásnak és örüljünk, hogy lesz még a szezonban BL-meccs a White Hart Lane-en - mert nagyon illik hozzánk ez a közeg.

YID ARMEH!

--------- TÖREDEZŐ HÍREK ---------

Jenas twittelt nekünk egyet a sérülésével kapcsolatban (a világtörténelem első félig-hasznos Twitterrel kapcsolatos eseménye), miszerint reméli, hogy nem súlyos a sérülése. Kicsit meghúzódott a vádlija, de ha minden jól megy nem fog sokáig kezelésre szorulni.

Van még itt egy potenciálisan aggodalmat keltő cikk arról, hogy mennyire komolyan is gondoljuk az Olimpiai Stadionba költözést. Ma hoznak döntést a városházán arról, hogy London támogatja-e a White Hart Lane fejlesztését. Azután többet tudunk majd.

--------- MÉG TÖREDEZETTEBB HÍREK ---------

Boris Johnson (London polgármestere) jóváhagyta a White Hart Lane-i projektet!