Harry Redknapp mindig híres volt arról, hogy remekül tud játékosokat szerződtetni. 2003-ban arra törekedett, hogy megszerezze a Portsmouth csapatának Amdy Faye francia középpályást.
Csakhogy miközben a tárgyalások zajlottak Angliában, Faye úgy döntött, hogy visszatér az aláírás előtt Franciországba, és leszerződik egy másik klubhoz. Redknapp ezt megtudta, és közbelépett.
„A feleségemmel, Sandrával grilleztünk a fiam, Jamie házában, de azonnal a Heathrowra siettem, amikor megtudtam, hogy a srác vissza akar menni Franciaországba.”
„Nem számított se záróvonal, se semmi, és sikerült beesnünk a repülőtérre, ahol meg is találtam őt.”
– Amdy, hová mész?
– Haza.
– Nem, Amdy, nem mész te sehova. Előbb aláírsz szépen a Portsmouthhoz. Gyere velem. Most velem jössz.
Redknapp a a házukba fuvarozta a futballistát, aki a helyszínen meghallotta, hogy ugatnak a kutyák.
– Kutyák! Nem szeretem a kutyákat – rettent meg a srác.
– Ezek nem kutyák, Amdy. Ezek buldogok. Sokkal vérszomjasabbak, mint a kutyák. Félig kutyák, félig bikák. Ha megpróbálsz elszaladni, szétharapják a segged.
Faye ezek után másnap aláírta négy évre a szerződését a Pompeyval, és több mint ötven meccset játszott a klubban.
Hogy ebben mennyi szerepe volt a kutyáknak? Redknapp azt sugallja, hogy sok, de ez maximum anekdotának jó…