A Washington Wizards centere a Sports Illustrated legfrissebb számának címlapján szembesíti másságával az olvasókat. Ugyancsak ő jegyzi a magazin vezércikkét, melynek első mondata így szól: „34 éves NBA-center vagyok. Fekete vagyok és meleg." Ez világos beszéd, de Collins már a lap első oldalán leszögezi, nem azért állt ki a nyilvánosság elé, hogy elmondhassa, ő volt az első, hanem azért, hogy elinduljon a párbeszéd ebben a témában. „Mióta megtettem (ezt a lépést), boldog vagyok, hogy elindult a téma kibeszélése."
Collins elhatározásához a végső lökést egykori egyetemi szobatársa, a jelenlegi massachusettsi kongresszusi képviselő, Joe Kennedy adta meg, aki büszkén újságolta régi stanfordi barátjának, hogy részt vett a legutóbbi bostoni meleg büszkeség napi felvonuláson.
„Ritkán vagyok irigy emberekre, de, amikor Joe ezt elmondta, akkor elöntött ez az érzés – írja Collins. – Helyesen akarok cselekedni, és nem akarok többé bujkálni. Szeretnék is felvonulni a tolerancia, az elfogadás és a megértés jegyében. Szeretnék kiállni, és azt mondani: igen, én is az vagyok."
Collins nem titkolta, a rokonai féltették a nyilvános kiállástól, és azt tanácsolták neki, inkább maradjon továbbra is az árnyékban. „Anyai nagymamám a vidéki Louisianában nőtt föl, megélte a faji megkülönböztetés legszörnyűbb éveit. Nagyon aggódott, és végig azt mondta, hogy ne álljak ki a nyilvánosság elé. De én azt válaszoltam erre, hogy a kiállásom éppen hogy megelőző jellegű, mert nem akarok azzal a félelemmel együtt élni, hogy valaki egyszer csak szétkürtöli. Ez az én döntésem kell, hogy legyen, nem pedig a TMZ-é" (amerikai bulvár portál, akik előszeretettel ugranak rá az ilyen sztorikra, és nincsenek morális aggályaik).
Jason Collins ikertestvére, Jarron (aki 11 szezont húzott le az NBA-ben) azt mondta a magazinnak, soha nem tudta, hogy testvére meleg, és nem lehetne rá ennél büszkébb, mint most, amikor ezt vállalta.
Az ügyben megszólalt David Stern, az NBA komisszárja, azaz a liga első számú vezetője is:
„Azóta ismerjük a Collins családot, hogy Jason és Jarron 2001-ben megkezdte a karrierjét az NBA-ben. Mindketten példaértékű tagjai a liga családjának. Jason mindig is óriási tiszteletnek örvendett valamennyi csapattársa részéről, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy egy ilyen fontos kérdésben is merte vállalni a vezető szerepet."
Az ügy fontosságát jelzi, hogy még Bill Clinton, korábbi amerikai elnök is szót kért, akinek Chelsea nevű lányával évfolyamtársak voltak a Stanford Egyetemen a Collins fiúk.
„Ismerem Jason Collinst azóta, hogy Chelsea lányom osztálytársa és jó barátja volt a Stanfordon. Jason mai nyilatkozata egy fontos lépés a profi sportok és a meleg közösség történetében. Ez egy példamutató lépés egy nagyszerű ember részéről, aki nem akar mást, csak azt, amit mi mindannyian: az lehessen, aki valójában; tehesse a dolgát; lehessen családja; és tagja lehessen a társadalmunknak. Remélem, hogy mindenki, különösen Jason sporttársai az NBA-ben, a média és számos szurkolója megadja neki azt a támogatást és tiszteletet, amit megérdemel."
Ernie Grunfeld, a Washington Wizards elnöke sem maradt néma az ügyben, a csapat nevében jegyzett nyilatkozatában ezt írja: „Rendkívül büszkék vagyunk Jasonra, és támogatjuk a döntését, hogy az életét büszkén és szabadon élhesse. Egész NBA-pályafutása alatt igazi vezér volt a pályán és azon kívül, ráadásul egy nagyszerű csapattárs. Ezek a tulajdonságok továbbra is a segítségére lesznek, úgy játékosként, mint egy követendő példaként mindenki számára, függetlenül a szexuális beállítottságától."
A 34 éves Jason Collins 2001-ben végzett a Stanford Egyetemen, és abban az évben a draft első körének 18. helyén választotta ki a Houston Rockets. Szerencséjére rögtön el is cserélték az akkor éppen fénykorát élő New Jersey Netshez, ahol Richard Jefferson, Jason Kidd, Kenyon Martin és Kerry Kittles társaságában két egymást követő idény végén is a nagy döntőbe jutott a csapattal. 2008-ban hagyta el a Nets csapatát, ezt követően játszott még a Memphis Grizzlies, a Minnesota Timberwolves, az Atlanta Hawks és a Boston Celtics csapatában. Az idei évben a Washington Wizards játékosa volt, de csupán hat mérkőzésen lépett pályára.