Háromszor sújtott le az élen állók átka

Négy nappal ezelőtt tragikus események kapcsán idéztük fel az imolai pálya múltját, és különösen a háromszoros világbajnok Ayrton Sennát, ezúttal azonban olyan történések miatt emlékezünk a régmúltra, amelyek ugyan drámaiak voltak, de véletlenül sem végzetesek, s ma már talán mosolyt is fakasztanak.

Az 1985-ös Formula–1-es idény előtt betiltották a hátsó kiegészítő szárnyakat, valamint kötelezővé tették a pilóták lábainak védelmét, ezért a legtöbb istálló új autót épített, miközben a címvédő McLaren csak módosított előző esztendei konstrukcióján. Színeiben ezúttal is a címvédő Niki Lauda és a feltörekvő Alain Prost szerepelt. A mezőnyben a legnagyobb változás az volt, hogy Nigel Mansell a Williamshez igazolt, míg a helyére a Lotustól Ayrton Senna érkezett a Tolemantől. A Ferrari pedig az első, brazíliai futam után elbocsátotta René Arnoux-t, akit Stefan Johanssonnak kellett feledtetnie.

A vb második állomásán Senna megtört egy nagy sorozatot. Előtte egymást követő nyolc viadalon is a McLarenek nyertek (főleg 1984-ben), Estorilban viszont a 25 éves brazil fekete-arany színű Lotusával rajt-cél győzelmet aratott. Ezzel igazolta azokat, akik egy évvel korábbi monacói szereplése óta (a 13. helyről rajtolva újoncként a második pozícióig tört előre, és talán csak azért nem fogta be Prostot is, mert az eső miatt hamarabb ért véget a verseny) az F1 legnagyobb tehetségének tartották: jól elkapott start után ellenfeleinek szinte esélyt sem hagyva, több mint egyperces előnnyel haladt át a célvonalon, miközben a leggyorsabb kört is ő érte el.

Mindezt egy olyan napon, amikor a vizes-csúszós körülmények között tizenheten a futam feladására kényszerültek. Lauda egyébként az 50. körben motorhiba miatt kiállt a 8. helyről – ezzel két nagydíj után pont nélkül szerénykedett –, és mivel akkorra már Prost is végleg a boxba kényszerült, hosszú idő után először egyik McLaren sem látta meg a kockás zászlót. Ennyit az előzményekről, a Portugál GP-ről.

Imolában újra, sorozatban másodszor is Senna szerezte meg a pole pozíciót, mégpedig új pályacsúccsal. Nem sokkal maradt el tőle Michele Alboreto a Ferrarival. A versenyen aztán utóbbi hosszas üldözést követően visszavette a második helyet a startnál elé kerülő lotusos Elio De Angelistől (akinek csapattársa, Senna továbbra is simán vezetett). A vörös autóban ülő olasznak azonban később ki kellett állnia műszaki probléma miatt, így az üldöző szerepét Prost örökölte, aki még az élen száguldó brazillal is megvívott, sikertelenül. Sőt később őt is lehagyta a fokozatosan mind feljebb lopakodó Johansson, aki a 15. helyről indulva ért fel a második pozícióba!

Ekképp állt a helyzet az 57. körben, és már-már úgy tűnt, hogy Senna karrierje második győzelmét is megünnepelheti, amikor kifogyott az üzemanyagja. A bravúrosan szereplő svéd így megelőzte a vánszorgó brazilt – ám a benzinzabáló pálya átka őt is utolérte, mert rá fél körrel a Ferrari lelassult az üres tankja miatt (amúgy hasonlóan járt az ekkor még „csupán" kétszeres világbajnok Nelson Piquet a Brabham-BMW-vel, valamint Martin Brundle és Derek Warwick is).

Prost ölébe hullott tehát az első hely, ő nem is hagyta félbe, az élen haladt át a célvonalon. Más kérdés, hogy a futam (és a boldog pezsgőzés) utáni mérlegelésen kimutatták: kocsija nem érte el a minimális, 540 kilós határt, amelytől két kg-mal elmaradt. Végeztek egy újabb kontrollt is, ezen meg már csak 536 kiló jött ki – vagyis nem volt mit tenni, kizárták.

A másodikként célba érő De Angelis, az előző évi világbajnokság harmadikja örökölte a futamgyőzelmet, életében a másodikat, sőt az összesítésben is az élre ugrott, négy ponttal Alboreto elé. A harmadik helyen pedig Patrick Tambay (Renault) állt, aki a témánkul szolgáló San Marinó-i GP-n is harmadik lett (noha a dobogóra nem állhatott fel, mert akkor még nem volt kizárva Prost) – de már lekörözöttként, akárcsak a második Thierry Boutsen (Arrows) és a mezőny összes többi tagja…

A furcsa futam után még 13 másik következett 1985-ben, s Prost végül megszerezte az első koronáját a négyből. Mögötte Alboreto és a veterán Keke Rosberg (Williams), Nico édesapja, 1982 finn világbajnoka zárt, a negyedik helyezett Senna pedig vitathatatlanul csatlakozott a favoritok szűk klubjához (három év múlva már ő volt a legjobb, és aztán még kétszer). Szegény De Angelis azonban egy évvel később tesztbalesetben elhunyt, hogy ő legyen az F1 utolsó áldozata – egészen az 1994-es imolai dupla tragédiáig.

1955-ben e napon a Népsport hírcsokorban számolt be a június közepén rendezett férfi kosárlabda Európa-bajnokság előkészületeiről. A végül a magyar válogatott emlékezetes sikerével záruló kontinenstornára a Népstadionban került sor, és május elején döntöttek arról, hogy az esti mérkőzéseken nem lesz megfelelő a fényszórós megvilágítás, mert az vakítja a játékosokat. Ehelyett azt találták ki, hogy „mennyezetvilágítást" alkalmaznak: a pálya két végén három-három tartóoszlopot helyeztek el, és ezek között megfelelő magasságban sodronyköteleket feszítettek ki – ezek tartották aztán a fényforrásokat.

1965-ben e napon, egy évvel a szigetországi világbajnokság előtt a magyar futballválogatott a következő évi vb-házigazdánál vendégeskedett a Wembleyben, ahol nagy küzdelem után 1:0-ra kikapott. A Népsport szerint a döntetlen igazságosabb lett volna, mivel a szünet után lényegesen többet támadtunk, ám a helyzeteit nem tudta értékesíteni a Göröcs, Varga Z., Bene, Nógrádi, Fenyvesi csatársor. Az angolok gólját Greaves szerezte a 17. percben, míg összeállításukból egy híján mindenki vb-győztes lett 1966-ban. 

1975-ben e napon lapunk jegyzetben üdvözölte a bejelentést, hogy a következő évi innsbrucki téli, illetve montreali nyári olimpián már szigorított doppingellenőrzés lép életbe. A NOB – hosszas szakmai viták, érvek és ellenérvek esztendőkön át történő mérlegelése után – úgy döntött, hogy a hormonkészítmények használatának ellenőrzését is bevezetik a teszteken. A cikkíró megjegyezte: a mázsán felüli izomkolosszusok és hústornyok idestova már egy évtizeddel korábban megjelentek, elsősorban a dobóatléták és súlyemelők között, akiknek teljesítménye sok esetben ugrásszerűen javult, s ez heves vitákat váltott ki. Csakhogy az akkori szűrési módszerek csupán a kontroll előtt 8-12 órával fogyasztott szereket tudták kimutatni, ami nem volt elégséges a vétkesek lebuktatásához. Éppen ezért a Népsport kíváncsian várta a továbbiakban az új módszerek ismertetését, vajon azok miben és miképp jelentettek előrelépést az ellenőrzés tudományos hátterét illetően.

1995-ben e napon a hétvégére „bezárt" a görög futball. A hellén szövetség döntése értelmében ezúttal foci nélkül maradt az ország, ugyanis egy héttel korábban egy csoport feldühödött szurkoló megtámadta és súlyosan bántalmazta Bakaszt, a Panathinaikosz–AEK kupadöntő (1–0 hosszabbítás után) játékvezetőjét, aki azóta is kórházban feküdt.

2005-ben e napon a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) fellebbviteli bírósága utólag kizárta a Formula–1-es San Marinó-i Nagydíjról, továbbá kétversenyes eltiltással sújtotta a BAR-istállót. Az Imolában Jenson Button révén eredetileg hat, Szato Takumának köszönhetően pedig négy pontot szerző csapat az indoklás szerint ballasztként használt egy kis üzemanyagtankot, ami szabályba ütközött. A döntés végleges volt, bár a BAR még a polgári per lehetőségét sem zárta ki. A két futam mellett egyébként további fél esztendőre szóló, egy évre felfüggesztett eltiltást is kiszabott az FIA. A lépés mindenesetre jól jött Aleaxander Wurznak, a McLarennél egy alkalom erejéig Juan Pablo Montoyát helyettesítő osztrák versenyzőnek, aki így felugrott a 3. helyre, és ezzel pályafutása során másodszor lett dobogós (még ha nem is ünnepelhette meg ezt pezsgőzéssel a pódiumon…).