Szusza Ferenc visszavonulását követően Győrben, Újpesten és Egerben is edzősködött, mígnem 1970 őszétől a baráti Lengyelországban kapott lehetőséget, ahol a Górnik Zabrze kispadjára ült le. Egy idényt töltött a sziléziai iparvárosban, bajnokságot és Lengyel Kupát nyert, 1971-ben a KEK-ben pedig csak a negyeddöntő megismételt, harmadik meccsén maradt alul a Manchester Cityvel szemben. A Górniknak köszönheti spanyolországi szerződését is, hiszen a lengyelekkel egy felkészülési meccsen 4–0-ra legyőzte a Betist Sevillában. A Kádár-rendszer malmai nem őröltek az Európában megszokott sebességgel, így 1972 elejéig kellett várnia arra, hogy a Zabrzéból 1971 nyarán távozó mester Sevillába igazolhasson.
„Szerencsénk volt, mert odakerültünk Spanyolországba, és felfigyeltek rám – mondta Szusza egy Szepesi György által készített 2002-es interjúban. – Levezettem az edzést, nagyon sokan voltak kint. Gyakorlati ember voltam, és részt vettem a pályán mindenben, s ez nekik nagyon tetszett. Azt mondták, ilyen edzőre van szükségük, és milyen a sors, három hét múlva már Sevillában voltam. Annyira jól éreztem magam, hogy Spanyolországot a második otthonomnak tekintem. Pedig amikor kiérkeztem, annyit sem tudtam mondani, hogy sí és no. De három hónap múlva már előadást tartottam. Kubala László is sokat segített, a spanyolok pedig nagyon szorgalmasak és tanulékonyak voltak, nem tudtam tőlük olyasmit kérni, amit ne csináltak volna meg.”
A teljes cikket elolvashatják a FourFourTwo.hu oldalán, ide kattintva!