Gigabevétel és fejlesztések: így jönne ki a Messi utáni válságból a La Liga!

Megszületik az egyezség az óriási tőkebevonásról, majd pénzügyi okok miatt Messi bejelenti távozását a Barcától – korszakváltás mindössze 24 óra alatt! Fotó: LaLiga, fcbarcelona twitter

Augusztus elején csupán egyetlen nap eltéréssel robbant be a köztudatba két, a spanyol focit alapjaiban meghatározó hír: a La Liga 2.7 milliárd dollár értékben eladta a médiajogainak 11 százalékát egy külső befektetőnek, a CVC befektetési alapnak, Lionel Messi pedig bejelentette, hogy elhagyja az FC Barcelonát, nevelőegyesületét, otthonát – pénzügyi okok miatt.

Óriási a kontraszt, ugye?

A külső szemlélő számára felmerül a kérdés: ha ennyi pénz érkezik a spanyol ligába, miért nem voltak képesek megtartani legendájukat, legnagyobb reklámarcukat, értéküket? A felvetés olyannyira jogos, hogy ez az eset azóta is heves vitát vált ki nemcsak a szurkolók, hanem a sportgazdasági szakemberek, sőt, a Barcelona elnöke és a LaLiga vezetése között is.

A PANDÉMIA MINDENKINEK FÁJT

A folyamatok megértéséhez nagyon fontos a háttér kontexusba helyezése, hiszen ebben az esetben sem minden fekete vagy fehér. A befektetés nem a játékosok fizetésének finanszírozására érkezett, és Messi nem csak a LaLiga szabályozása miatt hagyta el a klubot.

A pandémia nagyon súlyosan érintette a nagy klubokat, amelyek jelentős jegybevételtől és helyszíni forrásoktól estek el. De még jobban megviselte azokat a csapatokat, amelyek nem rendelkeznek masszív külföldi szurkolótáborral, nemzetközi bevételekkel, így a központi versenyszervezési forrásokon kívül semmilyen más pénzre nem számíthattak a zárt kapus időszakban.

Javier Tebas, a La Liga elnöke is ezt emelte ki a World Football Summiton, ahol elmondta, hogy a CVC-vel kötött üzletnél a többség érdekét nézték, és a hosszútávú fennmaradás miatt döntöttek a tőkebevonás elfogadása mellett. Ezt az egységet a klubok is megerősítették, hiszen a ligához tartozó 42 csapatból 38-an megszavazták az előterjesztést: csak a Real Madrid, a Barcelona, az Athletic Bilbao, és a Real Ovideo ellenezte az üzletet. A megállapodás értelmében a médiajogok bevételének 11 százalékát a következő 50 évben a CVC kapja meg – ugyanakkor a jelenleg átutalt 2.7 milliárd dollárból a klubok már most 30 százalékban rendezhetik adósságaikat, és költhetnek működési költségeik fedezésére. Magyarán szólva: senki sem fog csődbe menni a spanyol bajnokság első két osztályából, sőt ebből a tőkéből versenyképességi célú fejlesztéseket fog finanszírozni a liga.

Tebas a döntés hátteréről így nyilatkozott az Atlético Madrid otthonában, a Wanda Metropolitanóban megtartott konferencián: „Az emberek azt gondolják, hogy ez a döntés csak és kizárólag a pénzről szól. Ellenkezőleg, ez egy szakmai befektetés. A CVC is érdekelt abban, hogy jobban menjen nekünk, hiszen ha a bevételeink esni kezdenek, nekik ez egy rossz üzlet lesz. Ha a bevételeink nőnek, és értékesebbé tudjuk tenni a ligát, akkor az ő számításuk is bejön, és mi is jól járunk. Összességében tehát mindenkinek az a célja, hogy együtt fejlődjünk tovább, és érjünk magasabb szintre a jövőben.”

Tebas kitért arra is, hogy a Real Madrid és a Barcelona a Szuperliga melletti végső kiállásukkal is bizonyították, hogy nem a spanyol bajnokság megerősítése a két gigász elsődleges érdeke.

„A Szuperliga létrehozása sértette volna az érdekeinket, hiszen a bajnokságtól való elszakadás vagy a versenynaptár felborítása számos szurkolót elidegenített volna a La Ligától. Ha egy ilyen kezdeményezés mellé odaállnak, hogy várhatjuk tőlük azt, hogy a CVC-üzlet kapcsán is a többség érdekét tartsák szem előtt? A Szuperligával Robin Hoodot játszottak az UEFA ellen, de az akciójuk visszafelé sült el.”

A most érkezett pénzügyi segítség bevonását tehát Tebas álláspontja szerint azért támadták meg a legnagyobb csapatok, mert az üzlet középpontjában a kollektív válságkezelés állt, nem pedig a Barca és a Real Madrid még jobb helyzetbe hozása volt a cél.

LA LIGA-KÖZPONT: „OSZTÁLYTALÁLKOZÓBA” CSÖPPENVE

A Tebas elnök által „kollektív jó” előtérbe helyezéséről személyesen is meggyőződhettünk. A La Liga most jelentette be a „Tech” divíziójának létrejöttét, melynek célja a bajnokság hátterének folyamatos fejlesztése, versenyképességének javítása a legújabb technológiai vívmányok beépítésével. A Nemzeti Sport egy exkluzív bejárás keretében a központban készíthetett interjút Ignacio Javier Carneróval, a részleg vezetőjével – a központot magát pedig a liga magyarországi kirendeltjének, Jesús Pizarrónak a segítségével járhattuk be.

A World Football Summit ugyanis egyfajta csúcstalálkozó is: az összesen 84 országot lefedő 44 kirendelt ekkor gyűlik össze személyesen, és vitatja meg az adott év tapasztalatait az egyes piacokon. Ottjártunkkor is lépten-nyomon „nagykövetekbe” botlottunk – előbb az olasz, majd a japán piacért felelős kollégával álltunk meg egy kávéra, mielőtt a Tech divízió skót származású kommunikációs vezetőjével találkoztunk.

A tizenegy emeletes központ ötödik szintjére érve olyan érzése támad az embernek, mintha egy fejlesztő cégnél járna – csak a jól ismert logó és néhány idézet emlékeztet minket arra, hogy mégiscsak a világ egyik legjobb bajnokságát szervezik itt. A Tech-részlegen összesen 140 fő dolgozik, ami kiemelkedő szám. De miért van szükség ennyi humán erőforrásra, és hogyan térül meg ez a majdnem hat profi csapat keretére elegendő létszám?

A korábban többek között nagy IT és telekommunikációs cégeknél dolgozó Carneróval az alapoktól indítottuk a beszélgetést. A részleg tevékenysége három fő fejlesztési területből tevődik össze: szurkolói szórakoztatás (fan engagement), tartalomfejlesztés (content enhancement) és versenyszervezés (competition management). A spanyolok természetesen nem ma fedezték fel azt, hogyan érdemes fejleszteni: a különbség a megváltozott nézőpontban van.

Ahogy már szóba került: a pandémia rákényszerítette őket is arra, hogy új bevételi forrásokat találjanak. Mivel az angol bajnoksággal és a többi versenytárssal folyó kiélezett harc alatt már a járványhelyzet előtti években is számos technológiai újítást vezettek be, rájöttek arra, hogy ezzel nemcsak magukat tudják jobb pozícióba hozni, hanem bizony a többi ligának vagy klubnak is értékesíthetők ezek a megoldások, ha megfelelő módon tálalják. Az elmúlt fél évben Carneno munkája is ezt készítette elő: megtalálni és értékesíthető csomagokba szervezni azokat az innovációkat, amelyeket a La Liga már évek óta használ, és mások számára is kézzelfogható megoldást nyújthatnak egy-egy problémára.

„Ami a konkrét eszköztárat illeti, a tartalomfejlesztési osztály dolgozik például a közvetítések látványosabbá tételén. Ezért lehet találkozni a hőtérképekkel, a valós idejű, játéktérre kivetített statisztikákkal, és a 360 fokos kameraállással, visszajátszással is. Saját fantasy ligát szervezünk, applikációt tartunk fenn, és fizetős streaming szolgáltatásokon keresztül adunk exkluzív tartalmakat az azért fizető szurkolóknak” – fogalmazott Carnero.

De nemcsak a kirakatot építik, hanem a meglévő értékeiket is óvják. A spanyol bajnokság is nagyon küzd a kalóztartalmak ellen, és számos megoldással igyekeznek elejét venni a jogosulatlan tartalomsugárzásnak. Ami pedig a versenyszervezést illeti: itt mindennek a középpontjában az adat áll.

„Az egyik legértékesebb munkát a szervezetükben a Data Scientistek (adatelemzők) végzik, akik alapanyagot szolgáltatnak a gyakorlati megvalósításhoz. A mesterséges intelligencia alapján elkészített meccsnaptár, az egy idényre előre legenerálható mezválasztás, vagy a központilag irányított pénzügyi menedzsment mind-mind olyan problémákat oldanak meg a ligák részére, amelyekkel erőforrást és időt takaríthatnak meg” – hangsúlyozta Carnero.

Az ügyfeleket tekintve az Ukrán Labdarúgó Szövetséget emelte ki, mint egyik fő partnert, amely már több szinten is együttműködik a Tech-részleggel. Európán kívül is akad siker, a Costa Rica-i első osztály is az ő megoldásukkal küzd a kalóztartalmak ellen. De nem feltétlenül maradnak szövetségi szinten az értékesítő kollégák: a World Padel Tour jó példa arra, hogy ezek a kidolgozott fejlesztések a labdarúgáson átívelően is alkalmazhatók.

AKKOR MOST SZTÁROK, VAGY TECHNOLÓGIA?

Hogy a spanyol labdarúgás jelenleg nem a legszebb napjait éli az ténykérdés. Ne feledjük azonban, hogy a léc is nagyon magasra került a válogatott Európa-bajnoki és világbajnoki címével, a Barcelona, a Real Madrid hegemóniájával, a Sevilla szárnyalásával, valamint (sokak szerint) minden idők két legjobb labdarúgójának (Cristiano Ronaldo és Lionel Messi) évtizedes jelenlétével.

Csak idő kérdése volt, hogy mikor fog mindez megváltozni, hiszen a futballban korszakok váltják egymást: jól emlékezhetünk az olasz klubok vagy éppen az angolok dominanciájára is. A spanyol bajnokság vezetői már évek óta készültek arra, hogy a sztárok előbb-utóbb visszavonulnak/elhagyják a ligát: óriási kockázat lett volna ugyanis az, ha mindent rájuk tesznek fel. Az elkényelmesedés helyett jött az előre menekülés, ugyanakkor rövidtávon nyilvánvalóan veszteségekkel kell számolni.

A közvetítési jogokban akár még mérhető is lenne a „Messi-hatás”, de Tebas pont a World Football Summiton jelentette ki, hogy már nincs érvényben a hároméves korlátozás, illetve nem egy, hanem egyszerre több szolgáltatónak szeretnék értékesíteni a csomagjaikat, akár négy vagy öt évre. Ez azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy a spanyol futballt tegyük fel az amerikai piacon nemcsak egy vagy két televíziós csatorna, hanem egy streaming szolgáltató (Netflix, Amazon, Disney) vagy közösségi platform (pl. Facebook Watch) is adja majd bizonyos kiemelt mérkőzések vagy játéknapok esetében.

Sztárok vagy technológia? A válasz inkább: sztárok és technológia. A versenyképesség és az értékek fenntartásához sok apró, és néhány nagy döntésen keresztül vezet az út. Az új tőke bevonásával az elnök és a liga rövidtávon megteremtette az egyensúlyt, de a növekedés csak akkor lehet tartós, ha a bajnokság összes klubja fejlődik, és a nemzetközi sikerek sem maradnak el a topcsapatoktól – nagy történetek, gólok, győzelmek és érzelmek nélkül ugyanis nincs futball. Hiszen akkor mit lehetne 360 fokban visszalassítani?