Vélhetően nem sokan sejtették 1902. május 13-án, hogy sporttörténelmi pillanatnak lesznek részesei, azt meg végképp nem, hogy több mint száz évvel később mekkora őrület és felhajtás övezi majd a Real Madrid és az FC Barcelona mérkőzéseit. Ekkor játszotta egymással az első, nem hivatalos mérkőzést a két csapat, a XIII. Alfonz tiszteletére rendezett Koronázási-kupa elődöntőjén 3:1-es katalán győzelem született. Az első hivatalos összecsapás-sorozat ennél is emlékezetesebbre sikerült. A Király-kupa 1916-os kiírásának elődöntőjében négyszer(!) csaptak össze egymással, a harmadik találkozó 6:6-tal ért véget, s végül a madridiak jutottak a döntőbe, amelyben aztán 4:0-ra kikaptak a Bilbaótól.
A vasárnapi mérkőzés előtt is előfordult, hogy nem Lionel Messi és Cristiano Ronaldo körül forgott az el Clásico. Minket pedig büszkeséggel tölthet el, hogy Puskás Ferenc, illetve Kubala László személyében két olyan futballistánk is van, akit a Real Madrid, illetve a Barcelona történetének legnagyobbjai között emlegetnek. Lássuk, hogyan szerepelt a két klub leghíresebb magyarja az el Clásicókon. „A Madrid–Barca a legjobb, ami egy futballista életében adódhat” – mondta Puskás, aki tizenegy bajnokin lépett pályára a katalánok ellen, nyolc győzelem mellett háromszor veszített, a klasszisáról pedig mindent elmond, hogy összesen kilenc gólt szerzett, ráadásul kétszer is triplázott (az egyik meccsen 4:0-ra, a másikon 5:1-re nyertek a királyiak). „Ezeken a mérkőzéseken a döntetlen nem volt opció, mindkét csapat mindent bevetett a győzelemért. Ez az egy állandó volt, csak a siker számított. Sohasem játszottam olyan el Clásicón, amely döntetlenre végződött” – mondta Kubala, és tényleg: a tizenhárom Real elleni el Clásicójából ötöt megnyert, nyolcat elveszített, és összesen két gólt szerzett, egyszer ki is állították. Négy olyan rangadó volt, amelyen mindketten pályára léptek, háromszor a Real Madrid, egyszer a Barcelona nyert. Az 1961. május 26-án játszott, a királyiak 3:2-es sikerével végződő összecsapás volt a legemlékezetesebb, amelyen mindketten szereztek egy-egy gólt. Rajtuk kívül négy magyar futballista játszott legalább egy klasszikust: Berkessy Elemér, Szegedi Miklós, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán. |
A vasárnapi lesz a 238. hivatalos el Clásico, az eddigi 237 alkalomból a Real Madrid 95, az FC Barcelona 92 győzelmet ünnepelhetett, 50-szer pedig döntetlen lett a vége – vagyis kiegyensúlyozott a mérleg. Bár sokan ezt a párosítást tartják a klubfutball csúcsának, a legtöbb sajtó-összeállításban (FourFourTwo, Telegraph, Guardian) a Superclásicóként emlegetett Boca Juniors–River Plate párosítás szerepel az első helyen.
Ezzel persze lehet vitatkozni, ám az biztos, hogy a spanyol csúcsrangadót mindig kiemelt figyelem övezte, fokozottan igaz volt ez az elmúlt jó tíz évre, amikor Lionel Messi és Cristiano Ronaldo csatája alapjaiban határozta meg ezeket a találkozókat. Ne legyenek kétségeink, az utóbbi időben elsősorban ők határozták meg a fiatalabb generáció klubpreferenciáját, ám a két együttes rivalizálása elsősorban a politikai és ideológiai ellentéteken alapszik.
Meg persze azon, hogy nemcsak Spanyolország, hanem a világ két legnépszerűbb labdarúgócsapatáról van szó.
Bár sokan még mindig nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget annak, mennyien követnek egy-egy klubot a közösségi médiában, manapság elsősorban ezzel mérhető le a csapatok népszerűsége és marketingértéke. Márpedig 2014-ben az FC Barcelona volt az első klub, amely elérte az 50 millió követőt a Facebookon, amelyen napjainkban több mint 102 milliós táborral büszkélkedhet a katalán klub, míg az élen álló Real Madrid 109 millióssal. Csak összehasonlításképpen: a Manchester United 73 milliós, a Juventus 35 milliós, a Paris Saint-Germain 29.5 milliós, az NFL-ben szereplő Dallas Cowboys 8.6 milliós, az NBA-ben vitézkedő Los Angeles Lakers 21 milliós, az NHL-ben játszó Chicago Blackhawks 2.9 milliós Facebook-tábort tudhat magáénak. Ennek fényében talán még inkább érthető, miért övezi évről évre világszerte ekkora érdeklődés a két spanyol topcsapat összecsapását.
Az előzetes becslések szerint vasárnap este 183 országban 650 millióan nézik a televízióban a két gigász csatáját, bár kérdés, mennyivel csökken (netán nő?) az érdeklődés úgy, hogy több mint tíz év elteltével először a nyáron a Juventushoz igazoló Cristiano Ronaldo és a Sevilla ellen orsócsonttörést szenvedő Lionel Messi sem lép pályára. Sportszakmailag kimondottan izgalmassá teszi a mérkőzést, hogy mire megy nélkülük a két csapat, ám félő, sokan emiatt nem lesznek kíváncsiak a találkozóra.
Legutóbb 2007 decemberében volt példa rá, hogy egyikük sem játszott. Akkor a Casillas – Ramos, Pepe, Cannavaro, Heinze – Sneijder, L. Diarra, Baptista – Raúl, Van Nistelrooy, Robinho kezdőcsapattal felálló Real Madrid 1–0-ra nyert a Valdés – Puyol, Milito, Márquez, Abidal – Xavi, Y. Touré, Deco – Ronaldinho, Eto'o, Iniesta összetételű FC Barcelona ellen.
„Egy ideje nem nyertünk a Barca otthonában, aztán az én gólommal győztünk a Camp Nouban, különleges, felejthetetlen meccs volt – idézte fel az emlékeit a győztes gólt szerző Júlio Baptista. – Az el Clásico az egyik legfontosabb összecsapás a labdarúgás világában. Bár a Real Madrid most gyengébb formában van, a Clásico az Clásico, ilyenkor tényleg bármi megtörténhet.”
Az első rangadóján 2005. november 19-én pályára lépő Lionel Messi azt a meccset szintén sérülés miatt hagyta ki, akárcsak a 2006 áprilisában játszott, 1–1-gyel végződő bajnokit. Ezt a két alkalmat leszámítva mind a 37 el Clásicón játszott, ám nem túl jó előjel a Barcának, hogy amióta Messi bemutatkozott a Barcában, nélküle egyszer sem nyert a csapat a Real ellen.
Kérdés, ezúttal a két ötszörös aranylabdás szupersztár hiányában ki lesz a főszereplő?
A két csapat több mint száz évre visszatekintő rivalizálását ismerve nem meglepő, hogy kevés olyan futballista volt, aki pályafutása során mindkét klubban megfordult. Összesen 32 játékos mondhatja ezt el magáról, köztük minden idők egyik legjobbja, a brazil Ronaldo, a jelenlegi spanyol szövetségi kapitány Luis Enrique, a Real Madridot irányító Julen Lopetegui, és persze az átigazolásával hatalmas vihart kavaró Luís Figo. Javier Saviola volt az utolsó ilyen futballista, az argentin csatár 2001 és 2007 között játszott a Barcelonában, majd 2007-ben szabadon igazolható játékosként Madridba szerződött. Érdekesség, hogy csupán három olyan labdarúgó volt (Luciano Lizarraga, Lucien Muller és Luis Enrique), aki a királyiaktól közvetlenül a katalánokhoz igazolt, miközben tizenhatan hagyták ott a Barcelonát a madridiak kedvéért, köztük a már említett Saviola és Figo, de ebbe a körbe tartozik Bernd Schuster és Michael Laudrup is. Ha hinni lehet a spanyol sajtóban állandó beszédtémát jelentő híreknek, elképzelhető, hogy több mint tíz év elteltével Neymar lesz a következő „hűtlen”, aki a barcelonai múltja ellenére enged a rivális csábításának. |
Madridi részről természetesen rengeteg múlhat az Aranylabda egyik legnagyobb esélyesén, Luka Modricon, de az sem lenne meglepő, ha Gareth Bale vagy a nehéz helyzetekben gyakran vezérré előlépő Sergio Ramos lenne a nyerőember. Gondoljunk csak a 2014-es, Atlético Madrid elleni Bajnokok Ligája-döntő 93. percében szerzett góljára! A világ- és Európa-bajnok spanyol védőnek egyébként ez lehet a 39. el Clásicója, ennél csak hárman léptek pályára többször a spanyolországi csúcsrangadón: Manuel Sanchís (43), Francisco Gento (42) és Xavi (42). Érdekesség, hogy a jelenlegi keretből rajta kívül mindenki harmincnál kevesebb el Clásicón játszott, míg a Barcelonából Sergio Busquets 33, Gerard Piqué eddig harminc alkalommal szerepelt a csúcsrangadón. Persze a katalán szurkolók elsősorban nem tőlük várják, hogy eldöntsék a meccset. Ez a teher elsősorban a klubtörténelem legdrágább játékosa, a 160 millió euróért igazolt Philippe Coutinho vállát nyomja, de Luis Suárez aktuális formáján is sok múlhat. A brazil támadó eddigi egyetlen klasszikusa 2–2-es döntetlennel végződött, míg az uruguayi csatár mérlege tíz meccsen négy győzelem, két döntetlen, négy vereség – és hat gól. A legutóbbi Real Madrid elleni rangadón is ő volt a katalánok legjobbja, egy-egy góljával, illetve gólpasszával kulcsszerepe volt abban, hogy 2–2-vel ért véget a mérkőzés.
Persze miközben azt találgatjuk, ki lesz a barcelonai Camp Nouban vasárnap 16.15 órakor kezdődő meccs kulcsembere, arról se feledkezzünk meg, hogy a hírek szerint a három pont mellett Julen Lopetegui állása a tét az összecsapáson. Ha a vendégek veszítenek, a madridiak nyáron kinevezett vezetőedzőjének alighanem távoznia kell. Neki tehát így vagy úgy, de biztosan emlékezetes lesz a 238. el Clásico.
Reméljük, mi sem unatkozunk majd – és eközben még az állásunk sem függ a végeredménytől.
SPANYOL LA LIGA
10. FORDULÓ, VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEK
12.00:Getafe–Real Betis
16.15:FC Barcelona–Real Madrid (Tv:Spíler2)
18.30:Deportivo Alavés–Villarreal
20.45:Sevilla–Huesca (Tv:Spíler2)
1. Atlético Madrid | 10 | 5 | 4 | 1 | 12– 5 | +7 | 19 |
2. FC Barcelona | 9 | 5 | 3 | 1 | 23–11 | +12 | 18 |
3. Espanyol | 10 | 5 | 3 | 2 | 14– 8 | +6 | 18 |
4. Alavés | 9 | 5 | 2 | 2 | 12– 8 | +4 | 17 |
5. Sevilla | 9 | 5 | 1 | 3 | 21–12 | +9 | 16 |
6. Valladolid | 10 | 4 | 4 | 2 | 9– 7 | +2 | 16 |
7. Levante | 10 | 5 | 1 | 4 | 16–15 | +1 | 16 |
8. Real Madrid | 9 | 4 | 2 | 3 | 13– 9 | +4 | 14 |
9. Celta Vigo | 10 | 3 | 4 | 3 | 17–14 | +3 | 13 |
10. Girona | 10 | 3 | 4 | 3 | 12–14 | –2 | 13 |
11. Getafe | 9 | 3 | 3 | 3 | 8– 8 | 0 | 12 |
12. Real Sociedad | 10 | 3 | 3 | 4 | 12–13 | –1 | 12 |
13. Betis | 9 | 3 | 3 | 3 | 5– 7 | –2 | 12 |
14. Valencia | 10 | 1 | 8 | 1 | 7– 8 | –1 | 11 |
15. Eibar | 10 | 3 | 2 | 5 | 10–17 | –7 | 11 |
16. Athletic Bilbao | 10 | 1 | 7 | 2 | 11–15 | –4 | 10 |
17. Villarreal | 9 | 2 | 3 | 4 | 7– 8 | –1 | 9 |
18. Leganés | 10 | 2 | 2 | 6 | 8–15 | –7 | 8 |
19. Rayo Vallecano | 10 | 1 | 3 | 6 | 10–20 | –10 | 6 |
20. Huesca | 9 | 1 | 2 | 6 | 7–20 | –13 | 5 |