Romário 1993-ban szerződött a PSV Eindhoventől a Barcelonához, mellyel bajnokságot és spanyol Szuperkupát nyert, és egy Bajnokok Ligája-döntőt is játszott, igaz, a fináléban a Milan 4–0-ra lemosta a gránátvörös-kékeket.
A brazil támadó karrierje csúcspontján, épp, mikor a világ egyik legjobbjának – ha nem a legjobbjának – tartották, 1995 januárjában azonban azonban váratlanul úgy döntött, hogy otthagyja a Barcelonát, és nem egy másik európai élcsapathoz távozott, hanem hazaigazolt hazájába a Flamengóhoz!
A roppant balhés Romárióval kapcsolatban az a hír járta, összerúgta a port Johan Cruyff-fal, a katalánok akkori vezetőedzőjével, ám a brazil fenomén most egy televíziós műsorban egy másik, jóval egyszerűbb indokot említett meg meglepő távozása kapcsán.
„Brazíliában túlságosan jók voltak a bulik, boldog voltam. A Barcelona rengeteg pénzt ajánlott fel, hogy maradjak, de az akkori döntésem nem bánom. Egyedül azt hiányolom, hogy nem választottak meg többször is az Év legjobb játékosának, de ez normális.”
Romário 1993-ban a második helyen végzett a FIFA Év játékosa-szavazásán, egy esztendővel később, 1994-ben viszont megnyerte.
Kölcsönben folytathatja a Barcelona magyar kapusa – sajtóhír
