Elkezdődött az észak-amerikai profiliga (NHL, National Hockey League) 20032004-es idénye. Ebből az alkalomból készítettük el összeállításunkat, amely magyar nyelven tartalmazza mindazt, amit az NHL-ről tudni érdemes. Ahogyan érdemes lesz ide visszatérni is, hiszen folyamatosan igyekszünk majd lépést tartani a szezon történéseivel, és előreláthatólag az NHL hőskorába is vissza-visszakalandozunk majd.

Az NHL 30 csapata 2 főcsoportra (konferenciára), ezeken belül 3-3 divízióra osztva mérkőzik egymással. A csapatok az alapszakaszban saját divíziójukban szereplő ellenfeleikkel nyolcszor-nyolcszor, a többi, azonos főcsoportban szereplő egylettel négyszer-négyszer, míg a másik főcsoport tagjaival egyszer vagy egyszer sem találkoznak. Összesen 82 mérkőzést játszik minden csapat. A győzelem 2 pontot ér, a vereségért nem jár pont. Döntetlen esetén a 60 perc rendes játékidő után hosszabbítás következik, csapatonként (az addigi öt helyett) négy mezőnyjátékossal, az első lőtt gólig, vagy öt percig. Ha itt sem születik döntés, három-három büntetőlövés dönti el a két pont sorsát. A hosszabbításos és büntetőlövéssel szerzett győzelem 2, a hosszabbításos és büntetőlövéses vereség 1 pontot ér. Az így szerzett pontokkal alakul ki a csapatok sorrendje. A rájátszásba mindkét főcsoport első nyolc helyezettje kerül be, azzal a megkötéssel, hogy a főcsoportok első 3 helyére a divízióelsők kerülnek. A playoff-ba jutott 8-8 csapat a konferenciákon belül keresztbe játszással, kieséses rendszerben dönti el a főcsoportgyőzelem, azaz a Clarence S. Campbell- (nyugaton) illetve a Prince of Wales-trófea (keleten) sorsát. A párharcok 4 nyert mérkőzésig tartanak. A két főcsoportgyőztes vívja a szintén 4 győzelemig tartó Stanley-kupadöntőt.

Kissé kockázatos ilyet kijelenteni, de első ránézésre az utóbbi évek egyik legjobb világbajnoksága vár a jégkorong szerelmeseire. A Finnországban, egészen pontosan Helsinkiben, Tamperében és Turkuban rendezendő tornán ugyanis a sportág kiemelkedő egyéniségei is részt vesznek majd, igaz, nem olyan "mennyiségben", mint például a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpián.

A világbajnokságok struktúráját a szövetség 2000-ben átrendezte, a hierarchia legjobbjait tömörítő A-csoport után az ún. divízió-1-es kategóriába osztotta a sorban következő csapatokat. A 2000. évi B-csoportos világbajnokság győztese, Németország felkerült az A-csoportba, míg az onnan kieső Franciaországot a divízió-1-be sorolták. Emellett a divízió-1-be sorolták a 2000. évi B-vb többi résztvevőjét, illetve a 2000. évi C-vb első 4 helyezettjét. Így 2001-ben két csoportban, összesen 12 csapattal rajtolt a divízió-1-es világbajnokság – és ez a rendszer azóta is él.