Álommunka Athénban – válogatott röplabdázóink kalandjai a görög bajnokságban

– A fotók alapján úgy tűnik, elég jól érzik magukat Görögországban.
Dékány Bernadett: Próbáljuk kihozni a legtöbbet abból, hogy ilyen szép helyen játszhatunk – mondta nevetve a görög élvonalban szereplő Egaleo szélső ütője.
Petőváry Panni: Tudom magamról, hogy ha olyan környezetben vagyok, ami pozitívan hat rám, az a játékomon is meglátszik – vágta rá a feladó-átló.

– Ezek szerint a döntésüket nagyban befolyásolta, hogy nyaralóparadicsomban élhetnek?
Panni: Nekem az nyomott sokat a latban, hogy Berni már a csapatnál volt, amikor szeptemberben én is csatlakoztam. Mivel ez az első külföldi idényem, nagy segítség, ha magyar csapattárssal játszhatok együtt.
Bernadett: Mivel valamivel idősebb vagyok Panninál, nekem más szempontokat is figyelembe kellett vennem. Amikor a CSM Bucuresti-tel 2017-ben Athénban léptünk pályára, elhatároztam, hogy egyszer szeretnék a görög fővárosban játszani.

– Mennyi szabadidejük van a röplabdázás mellett?
Panni: Őszintén? Rengeteg. A napunk nagy részének programját mi állítjuk össze. Laza, mediterrán hangulat uralkodik errefelé, aminek megvan a pozitív oldala is. Ilyen szellemiséggel még egyik klubomnál sem találkoztam, de azért meg lehet szokni.
Bernadett: A csapattársaink többsége dolgozik, ezért csak az esti edzésre jár, és akkor végzi el a kondizást is. Mi heti háromszor járunk kondizni, és a légióstársainkkal együtt labdás edzéseket is be szoktunk iktatni.

– Akkor mondhatjuk, hogy ez a világ legjobb munkahelye?
Panni: Igen, és ez főleg abban mutatkozik meg, hogy a meccsek közben sincs rajtunk nyomás. Mindenki összeszedi magát és százszázalékosan koncentrál.
Bernadett: A csapatunknak ez az első idénye az első osztályban, és ez meg is látszik, hiszen több szempontból sem úgy működik, mint egy profi klub. Az edzőnk inkább hamarabb abbahagyja az edzést, mert fél, hogy elfáradunk, holott éppen a sorozatterhelés a hatékonyabb. A légiósokhoz úgy állnak hozzá, hogy ők úgyis tudnak játszani, nekik nem kell edzeniük – de ez nem így működik.

– Bármennyire is szép a környezet, többre vágynak?
Panni: Mindketten azért dolgozunk, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és erősebb klubok is felfigyeljenek ránk.
Bernadett:  Minden találkozón bizonyítjuk, hogy erősebb együttesben is megállnánk a helyünket, mert egyéni teljesítményünket nézve kilógunk a csapatból. Bízunk benne, hogy a játékunk miatt nyáron jobb ajánlatokat kapunk.

– Mivel telnek addig is a hátralévő hónapok?
Panni: Amellett, hogy az egyéni céljainkra koncentrálunk, szeretnénk letenni a névjegyünket.
Bernadett: Nagyon jólesik az embernek, hogy az olyan topklubok, mint az Olympiakosz és az AEK Athén csak azért játszanak velünk edzőmeccseket, mert tudják, hogy tehetségesek vagyunk, ezért garantálva van a magas színvonal. Az edzőktől és a játékosoktól is nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk.

– Röplabdamérkőzésen is úgy szurkolnak a görögök, mint a focimeccsen?
Bernadett: Abszolút. Nagyon jó hangulatúak a találkozóink. Bár az negatívum, hogy néha póló nélkül ugrálnak a padon, cigiznek, hiszen itt nem tilos zárt helyen rágyújtani. Mivel elég kicsi a termünk, a pályán is lehet érezni a füstöt.
Panni: Van egy szabály, miszerint vendégszurkolók nem lehetnek ott a lelátón, mert olyan éles ellentét van a drukkertáborok között, hogy akár még össze is verekedhetnek. Minden találkozón húsz rendőr felügyeli a rendet.

– Mintha a Fradi–Újpest focimeccsen érezné magát az ember.
Panni: A Panathinaikosz–Olympiakosz párharc ilyen, még az utcán sem viselheted a klubtól kapott felsődet és hátizsákodat, mert „beszólnak”.

– Az elmúlt fél évben már biztosan jól megismerték a helyiek szokásait. Mi jellemzi leginkább a görögöket?
Bernadett: A késés. Sehova sem sietnek, ráérnek. Amikor még régebben idegenbeli meccsre indultunk, a megbeszélt egy óra helyett kettőkor kezdtek el szállingózni a csapattársaink.
Panni: Bármilyen probléma is adódik, csak másnap foglalkoznak vele, de lehet, hogy még akkor sem. Már tudjuk a holnap jelentését: hetekkel később.

– Mennyire beszélik már a nyelvet?
Panni: A mindennapi élethez szükséges kifejezéseket, mondatokat elég jól ismerjük és természetesen a röplabdás kifejezések is mennek.

– Athén jobb, mint Budapest?
Bernadett: A görög mentalitás más, élet van benne, emiatt pedig jobban tudok azonosulni vele. Sokat kínál Athén, úgyhogy nagyon jól érzem magam itt.

– Milyen céljaik vannak a közeljövőre?
Panni: Olyan szintre szeretnék eljutni, hogy külföldön is meghatározó játékosnak számítsak. Szerencsére a légióséletet tavaly szeptemberben elkezdtem, így ráléptem erre az útra. Vannak álmaim, hogy milyen bajnokságban szeretnék játszani, de azért még sokat kell tennem. De mondhatom, hogy a gyerekként kitűzött céljaimat megvalósítottam.
Bernadett: A célom továbbra is az, hogy ha röplabdás körökben felvetődik a nevem, akkor tudják, hogy ki vagyok.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. március 4-i lapszámában jelent meg.)