Kasziba István 1945-ben született Jánoshalmán, játékosként 1969 és 1974 között 28 alkalommal léphetett pályára a magyar válogatott színeiben.
Edzői karrierje során kétszer volt a magyar női válogatott szövetségi kapitánya: először 1985 és 1987 között, majd 1991-ben. A csapattal 1987-ben a 10. helyen végzett az Európa-bajnokságon.
Négy klubbal – Vasas, Eger, Vértes Volán, BSE – összesen nyolc bajnoki címet szerzett és négy Magyar Kupa-győzelmet ért el, 1996-ban a hetedik helyen zárt az Egerrel a BEK-ben.
Temetéséről később intézkednek.
„Mi, kortársak tudtuk, hogy a kegyetlen ölelés, amely több mint tíz éve fogságban tartotta, nem biztos, hogy valaha elereszti − osztotta meg gondolatait lapunkkal Nyári Sándor, aki edzőként NB I-es férfi, illetve női bajnoki címeket és Magyar Kupát is nyert csapataival. − Csendben féltettük, és örültünk, amikor újra megölelhettük egymást. Pista az elmúlt harminc év egyik legfelkészültebb és legeredményesebb nőkkel dolgozó szakembere volt. Amikor 2008-ban átadta a BSE irányítását elmondta, nem a szakmai kihívástól félt, csak bírjam idegileg és fizikailag, akkor minden rendben lesz. Pista, neked sem a szakmai kihívás volt a ellenfeled, hanem a gonosz kór, amellyel hozzád méltóan dacoltál. Nagyon hiányzol majd, béke veled.”
Legnagyobb sikerei edzőként:
8x magyar bajnok (1989: Vasas; 1991, 1994, 1995, 1996: Eger; 1999: Vértes Volán; 2004, 2006: BSE)
4x Magyar Kupa-győztes (1994, 1995, 1996: Eger; 1999: Vértes Volán)
BEK-7. (1996, Eger)
Eb-10. (1987)