Jótékonyság

Szombat este csapatunk a Milan otthonába látogatott, és előzékeny, jó vendégként mindent megtett az ellenfél elkeseredett szurkolóinak felvidítására. Ha csak egy estére is, de sikerült.

"Engem te nem padoztatsz!" - mondta a legenda és lefocizta a sokmilliós kedvenceket.

Garcia jó szokásához híven, ami egyszer bejött, az mindig jó lesz alapon, megint ugyanazzal a kezdővel állt ki mint az előző két meccsen. Az első fél órában működni is látszott a dolog, volt két kapufánk is, és nagy helyzetek, közben a Milan is veszélyeztetett, szóval igazán izgalmasan indult a meccs. Aztán jött Gervinho sérülése, és mintha már senki nem mozgott volna közülünk. "Szépen" visszaállt az egész csapat, és várta a félidőt, csak sajnos közben Van Ginkel megszerezte a vezetést. Az egész Pjanic középpályán érthetetlenül eladott labdájából indult, majd hogy teljes legyen a kép, a beadás előtt Astori elkezdett kifelé mozogni, így üresen hagyva a gólszerző Van Ginkelt.

"Mert a nézését meg a járását" - De Sanctison semmi nem múlt, hatalmasakat védett.

A második félidőben gyakorlatilag semmi változás nem történt, továbbra is teljesen tanácstalanok voltunk, borzasztó pontatlanság, és egy középpályán eladott labdából indult egy újabb Milan kontra, ami hozta a papírformát: az (ex)romai gólja a volt csapata ellen, tehát amit szinte biztosra vettünk itt a blogon, be is jött, Destro gólt szerzett.

Mi lesz veled Mattia? Bármennyire is bírom, félek, hogy ő lesz Borriello utódja (vagy Doumbia). Aztán ne legyen igazam, és jövőre ők versenyezzenek az aranycipőért, persze Roma mezben.

Így már 2-0 volt az állás, és jött a lényeg, beállt Iturbe, és Totti. Gyakorlatilag ők ketten többet mutattak, mint az egész csatársorunk addig. A Capitano nagyon elemében volt, esélytelen, hogy az Udinese ellen ne kezdjen. Ennek meg is lett az eredménye, a (sok)millió dolláros bébinket felrúgták a 16-oson belül, Totti pedig épphogy, de azért értékesítette a büntetőt. Ezzel gyakorlatilag vége is lett a meccsnek, a Roma próbált még támadni, volt is pár lehetőség, kicsit Ljaljic is felpörgött erre az időre, de olyan szinten pontatlan volt a csapat játéka, hogy esélytelennek tűnt, hogy eljussunk a kapuig. A lefújás után nagyban reklamált az egész csapat, hogy még lett volna 30 másodperc, erre még Rudi Garcia is azt mondta, hogy az elején meg volt egy teljes óra amit átaludtak.

Most pedig: Játékosértékelő:

Kezdjük a legalján: Pjanic borzasztó teljesítményt nyújtott ma. Szerintem egész meccsen azon gondolkozott, hogy milyen fantasztikusan játszott a Sassuolo ellen. Rengeteg eladott labdája volt, és szinte semmit nem tett hozzá a csapat játékához. Astori hasonló kategória, bizonytalan volt, sok eladott labda, és az első gólban is nagyon alaposan benne volt. Ibarbo gyakorlatilag semmit nem csinált a meccsen, és úgy általában az egész támadószekció nagyban hibás ezért a meccsért. Képtelenek voltak veszélyesek lenni, megtartani a labdát elöl (bárhol) így óriási nyomás került a védelemre ahova meg nem segítettek be. Doumbia esetleg annyiban felmenthető, hogy volt pár próbálkozása, és ő a mögötte lévőktől függ. A széleken ez a kicsavart Torosidis-Florenzi duó nem biztos, hogy olyan jó megoldás, hosszútávon legalábbis. Florenzi szerintem hasznosabb lenne elöl, most, hogy már úgy néz ki képes a gólszerzésre (azért a Totti stílusú lövése igazán beakadhatott volna) Torosidis, meg természetes, hogy jobb a saját oldalán. A középpálya leginkább a hihetetlen mennyiségű eladott labdával jellemezhető.

A pozitív kategóriába esik szerintem Manolas, akiben óriási erő van, (bár a végén ez inkább csak szabálytalanságokban mutatkozott meg) és az egyedüli védő, aki méltó a tavalyi teljesítményhez. De Sanctis aki nagyokat védett, valamintIturbe és Totti akiknek sbeállásáról már írtam, jövő héten mind a kettőjüket várom a kezdőbe.

Hol a helye?

Ezzel a vereséggel tehát újra feldobtuk a magas labdát a Lazio-nak, és csak abban bízhatunk, hogy az Inter pontot szerez Rómában (meg persze a végére kell előttük lenni, csak jó lenne ezt minél előbb bebiztosítani). Nekünk a következő 3 meccsből a két hazai (Udinese, Palermo) abszolút kötelező, a Lazio ellenit pedig tekinthetjük a kupadöntő visszavágójának, mert nagyjából hasonló a tét. Óriási bukás lenne, a második hely elvesztése, ezt pedig sem a szurkolók, sem a játékosok nem akarják átélni, szóval mindent meg kell tenni, azért, hogy ezt elkerüljük!