A győzelem ösvényén

Fölényesnek mondható, helyenként szép, de a lényeg, hogy győzelmet érő 90 percet produkáltak kedvenc farkasaink a Sassuolonak otthon adó Mapei stadionban vasárnap este. Fölényes, szép, győzelem. Izlelgessük egy kicsit ezeket a szavakat, hiszen az utóbbi hónapokban, csak a kinos, unalmas, (f@szombele, b@szátokmeg) szavak hagyták el azon Romanisták ajkait akik kitartóan követték csapatunk meccseit hétről-hétre. Na de nézzük meg egy kicsit tüzetesebben is, hogy miképp zajlott le ez a "hatalmas sikert" eredményező mérközés!

A meccs nem is kezdődhetett volna jobban a mieink szempontjából, hiszen a sokak által szidott Doumbia mesébe illő (legkisebbik kisfiú) fejesgóljával már a 6. percben megszerezte a vezetést a Róma. Elefántcsontparti játékosunk ezzel le is tudta a magáét a mérkőzés hátralevő részére, lévén hogy a 68. percben bekövetkezett cseréjéig egyéb érdemi megmozdulása nemigen akadt.

Itt most feltenném a kérdést, nem kisebbitvén az afrikai játékos múltban elért érdemeit, de miért is nem volt jó nekünk az általában szintén a cserepadról beálló, jóval fiatalabb, és már eleve saját tulajdonban lévő Destro? Ezt a teljesitményt simán hozta Ő is...

Mi a bajod velem?

Na de tovább haladván a mérkőzéssel, az első félidő derekán ismét zördült a kissé motiválatlanul játszó Sassuolo hálója. Ez alkalommal a jövő reménységnek titulát Florenzi szerezte a gólt, egy a 16-os jobb sarkáról megeresztett sistergős löketből. Nem tudom, hogy ti mit gondoltok róla, de a srác nagy kedvenc a Romanisták szurkolói köreiben, hiszen amikor nem megy neki a játék akkor is látható, hogy a szivét-lelkét kiteszi a pályára a csapat sikere érdekében. Ugyanezt a hozzáállást látom például Iturbe játékában is, aki ha egy kicsit szerencsésebb lenne már vidáman vezethetné a házi góllövő listát. Remélem a vezetőség biztosit neki még egy évet a bizonyitásra, mert szerintem tehetség bőven szorult a fiatal játékosba, amit nagyon sajnálnék ha jövőre egy másik csapat szineiben kéne kamatoztatnia...

A második gól után a Sassuolo is elérkezettnek látta az időt, hogy beszálljon a meccsbe de Morgó (és néhány sárgalap árán) a védelem is állta a sarat, igy a szünetre 2-0 római vezetés tudatában vonultak el a csapatok.

A második félidő derekáig aztán szinte csak De Sanctis brilliáns védési technikájának demonstrálását ünnepelhette a mérkőzést a helyszinen megtekintő Romanista érzelmű publikum, mivel a hazai játékosok egyre intenzivebb, és pontosabb lövésekkel tornáztatták meg a rutinos kapust! Rudi az egyre sűrűbb rohamokban érkező Sassuolo támadások megakasztása érdekében cserére szánta el magát, és felküldte a pályára Yanga-Mbiwa-t az első gólt szerző Doumbia helyére ami azt jelezte, hogy a mester számárára ez a végeredmény tökéletesen megfelelő lenne. Rudinak ezúttal Pjanic okozott kellemes csalódást mikor a 74. percben Gervinho beadásából 6 méterről a léc alá bombázva beállitotta a meccs végeredményét.

A mérkőzés összképét tekintve a teljesitmény még messze elmarad a Magica Roma játékától, de a lényeg, hogy elhoztuk idegenből a 3 pontot ami igy azt eredményezte, hogy a Lazionak nem sikerült meglépnie előlünk, és a Napolit sem húztuk még ennél is jobban a nyakunkra. Ezen felül megjegyzendő tény, hogy a 8 kapura tartó lövésünkből 3 gólt eredményező próbálkozás már biztatóbb jeleket sugall a hétvégén esedékes, a Milánt éppen idegenben 3-1 verő Genoa ellen.