Az AS Roma tegnap, hosszabbítás után továbbjutott az Olasz Kupa legjobb 8 csapata közé. Az eredmény 2-1 lett, így a következő körben a szerdai Fiorentina-Atalanta mérkőzés győztesével találkoznak a farkasok. Sajnos a kirobbanó forma várat magára, és elnézve a tegnapi mérkőzést, nem tudom maradt-e optimista szurkoló a vasárnapi firenzei rangadó előtt.Az AS Roma tegnap, hosszabbítás után továbbjutott az Olasz Kupa legjobb 8 csapata közé. Az eredmény 2-1 lett, így a következő körben a szerdai Fiorentina-Atalanta mérkőzés győztesével találkoznak a farkasok. Sajnos a kirobbanó forma várat magára, és elnézve a tegnapi mérkőzést, nem tudom maradt-e optimista szurkoló a vasárnapi firenzei rangadó előtt.
Rudi Garcia meglepően combos 11-et küldött pályára, a támadótrió Destro-Totti-Iturbe volt, középpályán lehetőséget kapott mindkét korábban eltiltott játékos Daniele De Rossi és Nainggolan illetve mellettük Pjanic. A védelem egy rövid ideig Cole-Astori-Mapou-Maicon négyes volt, de az angol hamar megsérült, így Holebas került a pályára. Kapuban a lengyel óriás, Skourupski kapott lehetőséget.
Mindenképpen szerencsésnek mondható ez a döntés az edzőtől, hiszen az Empoli kifejezetten kulturáltan, nem alárendelt szerepben futballozott. Így ennek az igazán erős, bajnoki mérkőzéseken jellemző kezdő tizenegy is csak nagy nehézségek árán vívta ki a továbbjutást. Bár a vezetés gyorsan meglett, Iturbe volt eredményes öt perc játékot követően. Gyönyörűen kialakított magának egy lövőhelyzetet a tizenhatos közepén, majd egy szép lövéssel váltotta gólra ziccerét. 1-0
Ezt követően sokáig semmi nem történt, labdabirtoklási fölényét semmire nem tudta használni a hazai csapat. Több veszélyes Empoli kontra mellett akadt hazai gólhelyzet is, de Bassi kapus végig a helyzet magaslatán volt. Mondhatni fogott, mint a festék.
A következő kiemelendő momentum Verdi 68. percben történt becserélése volt, bár akkor még nem gondoltam, hogy az egyetlen gólos, ifjú csatár nevét kedd este tanulom meg. Történt ugyanis, hogy tíz perccel a mérkőzés vége előtt egy jobb oldalon vezetett támadást követően sikerrel ment el Skouru mellett, és gurított keresztbe az üres kapuba. Bár a labdakezelés környékén még Astori a nyakában volt, akit ügyesen vakart le magáról, a rosszul érkező kapus volt a nagyobb gond. Hiszen sem a labdát, sem a játékos nem érte el, ráadásul elgáncsolta a hátráló védőt is, így a suhanc csatár teljesen egyedül maradhatott az elrúgás pillanatára. 1-1
Őrjöngtem a televízió előtt. Itt egy újabb mérkőzés, amikor megvan az előny, egyetlen gólocskával pontot lehetett volna tenni az egész mondat végére, de nem. Megvárták a srácok, amíg kiegyenlít az ellenfél. Ezt követően persze már túl sok idő nem maradt, jöhetett a hosszabbítás. Fáradt csapatok kezdtek bele az utolsó félórás plusz játékrészekbe. Rossz volt nézni, ahogy alibiznek, kerülik a párharcokat, és várják a megmentő sípszót. Pár aprócska helyzet kialakult mindkét oldalon, de én őszintén megmondom, már a tizenegyes párbajra rendezkedtem be.
Aztán jött egy lendületesebb római akció, Paredest balról a tizenhatoson belülre tört, majd a védője szabálytalanul próbálta szerelni. Büntető, véleményem szerint jogos. Ezt szerencsére higgadtan értékesíteni tudta DDR. 2-1 Külön köszönet ezért a lélektanilag fontos gólért. Erre azért még a rutinos Tavano válaszolt egy kontrával, amit sikerrel védett a lengyel srác. Maradt a 2-1, azaz 120 perc játékot követően, izzadságaszú erőlködések árán, fogcsikorgatva legyőztük az Empolit. Gratulálok a továbbjutáshoz.
De egy gondolat erejéig mindenképpen megállnék itt. Elnézve az utolsó mérkőzések bizonyos periódusait, vagy akár az egész találkozókat. Sajnos valami igencsak elromlott a "Rudi gépezetben", nem akarom egyértelműen az edző nyakába varrni a dolgot, mert sok esetben inkább fáradság jeleit látni, mintsem taktikai/stratégiai hibákat. (bár ebből is akadt pár az elmúlt hetekben) Lehet jönni azzal, hogy sok játékosunk kisebb sérüléssel bajlódik, vagy hogy két afrikai srác éppen a kontinensviadalon szerepel. Tegnap egy olyan kezdő kocogott ki a pályára, akinek magabiztos győzelmet kellett volna aratnia, úgy ahogy itt többen remélték, joggal. Ezzel szemben jött a szépen lassan szokásossá váló erőlködés, ötlettelenség, kilátástalanság. Valami komoly változásnak kell jönni, mert ez a hozzáállás, csikorgás nagyon meg fogja nehezíteni a hátralévő négy-öt hónapot. Bízom Garciaban, a csapatban, előhúznak valami váratlant, és rendeződnek a dolgok, de nagyon kellene már!