Paralimpia 2016: fellobbant a láng, 43 magyar sportolóért szoríthatunk

A testi fogyatékosok seregszemléjét 1988 előtt „Fáklyás Játékoknak” hívták, és nem volt kötelező az olimpia helyszínén megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) megállapodása után 1988-tól nevezik az eseményt paralimpiának, és azóta mindig az olimpia helyszínén bonyolítják le – a téli játékok esetében 1992-től.

A riói lesz a XV. paralimpia. A seregszemlén 165 ország – Oroszországot az államilag irányított doppingolás gyanúja miatt kizárták – több mint 4000 sportolója verseng majd 22 sportágban. A különböző kategóriák miatt 528-szor tartanak majd eredményhirdetést. A parakajak és a triatlon először szerepel majd a programban. A magyar színeket 43-an képviselik, ekkora létszámú egyéni versenyzői csapat soha nem indult még Magyarországról.

A legnagyobb létszámú együttes a 2000-es sydneyi volt 54 fővel, de akkor a 36 egyéni versenyző mellett 18 csapatjátékosból állt a küldöttség.

Magyarország a kvalifikációs viadalok és szabadkártyák révén 40 kvótát gyűjtött a riói játékokra, majd az oroszok kizárása után augusztus végén további három indulási jogot kapott.

Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent.

A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek.

Elsősorban Európa- és világbajnokság előtt kapnak kategóriákat a sportolók, mert sokan ezeken a viadalokon mutatkoznak be a nemzetközi porondon. Az sem ritka, hogy a vb-ken, Eb-ken a végeredményt a vesztesek megóvják, és kérik a győztesek vagy érmesek besorolásának felülvizsgálatát. Főleg az újoncként kiemelkedő eredményt elérő sportolók számíthatnak arra, hogy az ellenfelek óvást nyújtanak be, és kérik a megismételt ellenőrzést. Egy-egy sportoló besorolásán csak az illetékes szakértői bizottság módosíthat.

Paralimpián ilyen esetek nem szoktak előfordulni, mivel a játékokra az év közben rendezett világkupa-versenyeken, illetve vb-ken és Eb-ken elért eredmények alapján elkészített világranglistás helyezésnek köszönhetően lehet kvótát szerezni.

Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.

A játékok programjába négy éve kerültek vissza az enyhén értelmi sérült sportolók versenyszámai, ők három sportágban – atlétika, úszás, asztalitenisz – indulhatnak, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai (például az úszóknál 1-13) után ők kapják meg a következő számot (az úszóknál a 14-est). Az enyhén értelmi sérülteknél az indulási feltétel a 75 alatti intelligencia-hányados (IQ).

A paralimpiát több mint száz országban közvetítik majd – így Magyarországon is, ahol a közmédia a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb adásidővel és élőben számol be az eseményekről az M4 Sporton és az M5 csatornán.