„Négyévente abszolút elviselhető ez a fajta fogadtatás, hozzá lehet szokni ahhoz az üdvözléshez, amit itt a repülőtéren kaptam. Nagyon örülök neki, hogy ennyi szurkoló, ismerős, családtag és barát látogatott ki és köszöntött” – mondta mosolyogva Szilágyi Áron, immár kétszeres olimpiai bajnok kardvívó a Nemzeti Sport Online-nak.
„Örülök ennek a hatalmas médiaérdeklődésnek, ez pozitív visszacsatolás nekem – árulta el Szilágyi, aki hozzátette azt is, nagy pluszt jelentett neki az is, hogy a Telekom szurkolói szív akciójának keretében Magyarországról is lehetett küldeni buzdító üzeneteket olimpikonjainknak. – Óriási pluszt adott a szurkolóktól kapott összes üzenet, bármilyen formában is érkeztek.”
A repülőtéri rögtönzött sajtótájékoztatón Szilágyi az utóbbi napokban egyre kényesebbé váló témával kapcsolatban is szót ejtett: a sportolókon lévő teherről.
„Mintha a retorikánkban túl sokat emlegetnénk a teher kifejezést… Mert ezek nem terhek. Nekem az, hogy olimpiai címvédőként léptem pástra Rióban, ösztönző, hatalmas motiváció és erő volt. Én tudtam, milyen a dobogó legfelső fokán állni, rendkívüli módon vonzott engem az a dobogó, és rendkívüli módon akartam ismét visszakerülni arra a bizonyos fokra.”
„Bármikor, amikor bekószált az agyamba egy gondolat, ami ettől elterelt – mondjuk, mi lesz, ha nem nyerem meg az olimpiát, vagy milyen ellenfelekkel kell majd megvívnom –, megpróbáltam az agyam visszaterelni, hogy mit tehetnék még azért, hogy a felkészülésemben előrébb lépjek.”
Szilágyi elárulta, Rióban valamivel nagyobb versenydrukkal ment fel a pástra, mint Londonban, kicsit nagyobb volt benne a teljesítményszorongás, ezt le kellett küzdenie, gondolatait visszaterelni az asszókba és a soron következő tusra – egyúttal többet kellett dolgoznia a taktikán, nagyobb erőfeszítéseket kellett tennie.
Ami a jövőt illeti, kétszeres olimpiai bajnok kardvívónk úgy véli, lehet, hogy kevesebb versenyre mennek el, nem a folyamatos utazásról szól majd a következő két év. Mint mondta, talán kicsit nyugodtabb szezonok következnek, ám a világ- és Európa-bajnokság mindenképpen motivációt jelent számára, hisz egyéni világbajnoki címe például nincs, és a csapattal is régen nyertek.