„Kozák Danuta mindenféleképpen legenda! Négyszeres olimpiai bajnok kajakosunk nincsen, négyszeres aktív olimpiai bajnok magyar versenyző sincsen, és van még egy versenyszáma, melyben Európa-bajnok egység tagjaként, olimpiai címvédőként áll rajthoz."
Hát, röviden ennyi.
Ahogy a kolléga mondja, a Lagoa kajak-kenu pályáját a Maty-ér levegője járja át, itthon vagyunk, csak épp nem skandáljuk ezt. Itthon, ahogy a németek, az új-zélandiak, az ausztrálok, a szerbek, akik hatalmas zászlót terítenek ki a médiaasztalra. Hátunk mögött a Megváltó Krisztus szobra a Corcovadón, előttünk Rio egyik legkellemesebb negyede.
Az ukrán aranyat artikulálatlan sikoltással üdvözli az egyik drukker, repül a sárga-kék sapka, bele a kanadai szurkolóegység közepébe. Miután kiugrálja magát, udvariasan elnézést kér, visszaveszi.
Nekünk nem kell ugrálni. Legalábbis izgalmunkban, mert az teljesen rendben van, ha örömünkben ugrálunk. Kozák Danuta már aranyérmesként, betegségből felépülőben a rajtnál a hatos pályán. Bírja-e? Hogy bírja? Teljesen felépült? A válaszokra nem kell sokat várni. Kétszáznál már elöl, aztán csak nő és nő a különbség, olyan, mint Hosszú Katinka győzelme 400 vegyesen, fölényes, vitathatatlan, mestermunka egy olyan szenzációs versenyzőtől, akiből valósággal kirobban a döntőben az az őrületes munkamennyiség, amit beletett ebbe a nem egész két percbe.
Kozák Danuta diadalmenete ez, majdnem két másodpercet ver a dán Emma Jörgensenre. Már rég kiírják az elsőségét az eredményjelzőre, amikor felkerül a második és a harmadik helyezett neve.
Ez talán még őt is meglepi.
„Arra készültem, mint a párosban, hiszen az a normális, ha az utolsó centiig küzdünk. Érzékeltem 200-nál, hogy valószínűleg elöl vagyok, de magammal próbáltam foglalkozni. Most már rendben vagyok, horror volt az első délelőtti futam, mintha álomban lettem volna, de napról napra egyre jobban érzem magam. A statisztikákat rátok bízom, én a pályán szeretnék teljesíteni. A négy aranynak szerintem tíz év múlva lesz igazán nagy értéke, amikor a fiatalságot arra kell buzdítani, hogy gyerünk, fiatalok, kövessetek!” – mondja.
Erre mondják azt, hogy példamutató. A 175. magyar olimpiai aranyérem, az 500. magyar olimpiai érem megszerzőjére, a négyszeres olimpiai bajnokra. Kozák Danutára.
Aztán megy, mert várják még feladatok. Többek között edzés a négyessel.
Nincs ennek még itt vége.