A ráadásban egyenlített a Milan ellen az Inter

OLASZ SERIE A
23. FORDULÓ
AC Milan–Internazionale 1–1 (1–0) 
Milánó, Guiseppe Meazza Stadion, 77 500 néző. V: Chiffi
AC Milan: Maignan – Walker, Tomori, Pavlovics, Théo Hernandez – Musah (Terracciano, 78.), Bennaszer (Álex Jiménez, a szünetben), Reijnders – Pulisic (Chukwueze, 86.), T. Abraham (Camarda, 78.), Rafael Leao (Gabbia, 85.). Vezetőedző: Sergio Conceicao
Internazionale: Sommer – Pavard (Bisseck, 63.), De Vrij, Bastoni (Carlos Augusto, 63.) – Dumfries, Barella, Calhanoglu (Zielinski, 63.), Mhitarjan (Frattesi, 76.), Dimarco (Zalewski, 76.) – M. Thuram, Lautaro Martínez. Vezetőedző: Simone Inzaghi
Gólszerző: Reijnders (45.), ill. De Vrij (90+3.)

Itt az idő visszavágni! 

A Milan január hatodikán, Sergio Conceicao második kispadon töltött mérkőzésén 2–0-s hátrányból megtréfálta az Intert az olasz Szuperkupa döntőjében (3–2), s az Inter játékosai és szurkolói agyába nem csak a megnyert helyzetből elveszített aranyérem éghetett bele, hanem a portugál vezetőedző öltözőben bemutatott tánca, füstölgő szivarral a szájában. A találkozó óta az Inter szerepelt jobban, a Milan a Juventustól (2–0) és a Dinamo Zagrebtől (2–1) is kikapott, ám azóta kiegészült a Manchester Citytől kölcsönben érkező jobbhátvéddel, Kyle Walkerrel – aki közelről nézhette végig, ahogy a hatodik percben csaknem megszerzi a vezetést az Inter, a Marcus Thuramnak gólpasszt adó Lautaro Martínez azonban egyértelműen lesről indult.

A Milan szurkolói a 25. percben emelkedhettek fel a székükből először, és látva a történteket, egy darabig tajtékozva állva is maradtak, hiszen Benjamin Pavard elsőre szabálytalannak tűnő becsúszással szerelte a már-már tiszta ziccerben kilépő Rafael Leaót. Daniele Chiffi játékvezető jól látta az esetet, a francia védő először a labdát érte el. A 33. percben Lautaro Martínez már gólt is szerzett lesből, ezúttal azonban nem ő hibázott, a neki visszagurító Federico Dimarco indult túlságosan korán. Az első félidő legszebb jelenete Yann Sommer nevéhez fűződik, a 39. percben Tijjani Reijnders a jobbösszekötő helyéről jobbal célozta meg a bal felső sarkot, a svájci kapus gyönyörű mozdulattal tolta ki a labdát szögletre. Reijndersre a 45. percben már nem volt válasz: az Inter labdavesztését követően nagy lendülettel indult meg a Milan, Theo Hernández Rafael Leaót indította, a portugál kicsit önző módon éles szögből lőtt, de a Sommerről kipattanó labdát a holland középpályás hét méterről a léc alá bombázta, hogy még véletlenül se akadjon el senkiben.

A szünet után előbb Leao volt ismét önző a kapu előtt, majd az Inter is úgy tűnt, megkezdi a rohamokat, Lautaro Martínez közeli lövését védte lábbal Mike Maignan. Nem alakult ki fölény egyik csapat részéről sem, mindkét oldalon akadtak lehetőséget. A 63. percben Simone Inzaghi hármat is cserélt, meglepő módon háromból kettő védőjét is lehozta (Alessandro Bastoni és Benjamin Pavard), és óriási füttyszó közepette Hakan Calhanoglu is elhagyta a pályát, nem játszott jól. Lautaro Martínez aztán újabb szabálytalan gólt szerzett, a játékvezető választhatott, miért veszi el a gólt, hiszen Denzel Dumfries hátulról fellökte Theo Hernándezt, és még a labda is kigurult a pályáról, mielőtt középre passzolt. Kettő perccel az eset után Yann Bisseck fejelte a bal kapufára a labdát, Marcus Thuram pedig a 82. percben szintén szögletet követően járt ugyanígy, ő a térdével kapott a labdába. Itt még nem volt vége a Milan bal kapufája és az Inter közötti „romantikus történetnek”, a 91. percben Dumfries is eltalálta. A Milan azonban nem bírta ki a nyomást, Bisseck gyönyörű beadása után Nicola Zalewski mellel centerezett, Stefan de Vrij pedig begyötörte az egyenlítő gólt. Megérdemelte az Inter, amely összességében a győzelemre is rászolgált volna.