Gilardino: Műveltség és professzionizmus a két fő irányelvem

–Mennyit változott a Milanban töltött három év alatt?
–Sokat, de nincs eben semmi különleges. Ez volt a debütálást követő második időszaka pályafutásomnak, sok szenvedéssel és sok tanulással. Most jön a harmadik, a meghatározó.

–Mivel több a mai Gilardino a három évvel ezelőttinél?
–Érettebb vagyok, 26 évesen még fiatal, de már tapasztalt játékos. Személyiségem is alakult, jobban szembe tudok nézni a nehézségekkel. Három éve erős játékos voltam, most emberként is erős vagyok.

–Mi marad meg a Milannál töltött időszakból?
–Válasszuk ketté a dolgokat. Ami a pályán történteket illeti, rengeteget tanultam: új játékrendszereket, taktikai fegyelmet stb.

–És ami a pályán kívülieket?
–Megtanultam mindenkit meghallgatni, de a saját fejem szerint dönteni. Illetve mindig igyekeztem fő irányelveim szerint viselkedni.

–Melyek ezek?
–A műveltség és a professzionizmus.

–Igen, más talán visszautasította volna január 27-én, hogy a 89. percben beálljon 2–0-nál a Milan–Genoa meccsen.
–Én nem ezt tettem. Nyilván nem esett jól a dolog, és azt kérdeztem magamtól, mi szükség van erre. Ám ha az edzőm azt mondja, lépjek a pályára, én játszom. Előbb a csapat, utána az egyén.

–Neheztel Ancelottira?
–Nem, de másra sem. Ez így alakult, felesleges azon elmélkedni, ki mennyire hibás.

–Néha azért okkal lehetett volna bosszús.
–Mindenkivel megeshetnek hasonló dolgok, bár az utolsó öt meccs egyhuzamban a padon elgondolkodtatott. Büszke vagyok rá, hogy mindig helyesen viselkedtem, és hogy a végén tapssal köszönt el tőlem a közönség, pedig a távozásom már a levegőben volt.

–A Milannál töltött időszak mérlege?
–Pozitív. Sok gólt lőttem, ha az utolsó szezont nem tekintjük, a számok önmagukért beszélnek.

–A legszebb és a legfájdalmasabb pillanat?
–A legszebb a Manchesternek lőtt gólom, ráadásul nyertünk is, a legfájóbbakat igyekszem gyorsan elfelejteni.

–Igaz, hogy szenved a „felelősségteljesebb” mezek súlya alatt?
–Nem hinném, hogy így van. A Milanban 44 gólt rúgtam, a válogatottban 9-et. Mindig lehet jobban teljesíteni, de engem egy csapat meze sem riaszt el.

–A válogatottnál új fejlemény, hogy visszatért Marcello Lippi…
–Mindig is kölcsönösen sokra tartottuk a másikat. Két nagyszerű évet dolgoztunk együtt, remélem, meg tudom győzni, hogy ismét hívjon.

–Mit kell bizonyítania Firenzében?
–Semmit. Nekem kell felépítenem magam, én már bizonyítottam az elmúlt évek során.

–Prandellivel beszélt?
–Igen, de köztünk nincs szükség sok beszélgetésre. Én tudom, mit várnak tőlem, ő pedig tudja, mit tudok adni a csapatnak.

–Mit üzenne a Fiorentina szurkolóinak?
–Az egyetlen dolog, amit ígérhetek: teljes mértékben odateszem magam. Ez az év meghatározó lesz, nekem is és a Fiorentinának is. Rengeteg célunk van, az első mindjárt túljutni a BL-selejtezőkön.

–Fel van hangolva a hegedű?
–Ez volt az első dolog, amivel a firenzei szurkolók köszöntöttek a bemutatásomon. Bízom benne, hogy jó néhányszor lesz alkalmam megszólaltatni a hangszert.

–Megtippelné, hányszor?
–Hadd ne tippelgessek. Minden gól után a következő találatra fogok gondolni, és ez így lesz szeptembertől májusig. A mérleget majd utána vonom meg. Mint mindig.