A két bunyós személye garancia lehet, hogy akár az év mérkőzését láthatjuk – mégis foglalkozni kell néhány külső körülménnyel.
Az összecsapás előtt néhány nappal a WBC közleményben tudatta, hogy Cottót nem tekinti a súlycsoport világbajnokának, mert nem tartotta be a szervezet szabályait, nevezetesen, nem fizette be a címmeccsért a WBC-nek járó összeget, amely mintegy egymillió dollár. A Puerto-Ricó-i arra hivatkozik, hogy a díjat állandóan emelték. „Nekem nincs szükségem övekre – nyilatkozta Cotto. – Ez a meccs különben is önmagáért beszél, mindenki tudja, mit várhat Saúltól és Migueltől.”
A trón jelenleg hivatalosan tehát betöltetlen, és ha Cotto győzne, nem tekinthető világbajnoknak. A mexikói sikere esetén viszont „elkel" az öv, Álvarez jogszerűen a WBC világbajnokának tekinthető. Azért van egy kis csavar a dologban: a szervezetnél a kategória ideiglenes (interim) bajnoka a veretlen kazah Gennagyij Golovkin – akinek 34 győzelme során 31 (!) alkalommal nem volt szüksége pontozókra. Övé lehetne a betöltetlen cím, csakhogy ebben az esetben egy már lekötött meccs egyik szereplőjének státusán változtatott a WBC. Arról nem beszélve, hogy a Cotto–Álvarez mérkőzés győztesének a szabályok szerint lehetőséget kell adnia az ideiglenes bajnoknak, azaz Golovkinnak. Ez a klauzúra jelen esetben csak Álvarezre vonatkozik – ha nyer.
Ám van még egy csavar: Álvarez (és Cotto is) naturálisan nagyváltósúlyú, Golovkin középsúlyú. A Las Vegas-i összecsapást pedig a középsúly alatt, ún. szabadsúlyban rendezik. (Cotto 69.63 kilóval, Álvarez 70.31-gyel mérlegelt.) Ha még azt is hozzávesszük, hogy Golovkin nemcsak nehezebb, hanem egyes vélemények szerint a kategória legjobbja, érthető, ha Cotto és Álvarez is kijelentették, nekik aztán nincs szükségük kiállni a kazah ellen.
És akkor kanyarodjunk vissza Cotto nyilatkozatához, ahhoz a részhez, hogy „mindenki tudja, mit várhat Saúltól és Migueltől.” Ebben a mondatban van a lényeg, függetlenül attól, ki bajnok, ki nem, ki akar, ki nem akar bokszolni Golovkinnal. Cottónak négy veresége (Trout, Mayweather, Pacquiao, Margarito) van, míg Álvarez egy döntetlenje mellett Mayweathertől kapott ki.
Ez az összecsapás súlycsoportoktól és szervezetektől függetlenül napjainkban „A meccs”. Több szempontból is. Floyd Mayweather jr. már visszavonult, Manny Pacquiao is, a nehézsúlyú Vladimir Klicskót leszámítva égen-földön senki. A két bunyós stílusát tekintve harcos meccs lesz, igazi szemtől szembe csata, megspékelve azzal, hogy egy mexikói és egy Puerto-Ricó-i ökölvívó összecsapásának mindig különös bukéja van.
A buké mellett persze a buksza is fontos. Mindkét bunyós rendkívül népszerű a hazájában, emellett mindkét nemzetiségből milliószámra élnek az Egyesült Államokban. Ezért a ppv-konstrukcióból befolyó tetemes összeg megdobhatja a résztvevők – na és persze a szervezők – gázsiját.
Ami az esélyeket illeti, a 25 éves Álvarez a keményebb, képes ellenfeleit nyomás alatt tartani, a 35 esztendős Cotto viszont rutinosabb, jobb a lábmunkája. Tény, hogy a ringben jobban elhasználódott, mint ellenfele, s a tíz év korkülönbség sem mellette szól, de mindent egybevetve a Puerto-Ricó-i a jobb bokszoló.
Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ő nyer.