Kezdjük a legfontosabbal: hat év, a budapesti viadal után ismét világbajnoki érmet szerez a magyar válogatott. A 60 kilós Káté Gyula ugyanis szenzációs öklözéssel negyedik bangkoki meccsét is megnyerte, ami által amatőrbokszunk 1991, Kovács István sydneyi aranyát követően első ízben hoz haza idegenből vb-medáliát. Az 57 kilós Kertész Henrik a negyeddöntőben szoros meccsen szenvedett vereséget.
A vb egyetlen magyar érmese, Káté Gyula (szemben) ötödször léphet szorítóba
A vb egyetlen magyar érmese, Káté Gyula (szemben) ötödször léphet szorítóba
Még ízlelgetni kell, mert szenzációs eredmény: a sorban a negyedik világbajnoki mérkőzését is sikerrel tudta le a három évvel ezelőtti junior-világelső, Káté Gyula, és életében először felállhat a felnőtt-vb dobogójára. Már a 32 közé jutásért is bokszolnia kellett, ám az argentin Sergio Priotti ellen csak bemelegített, és már a harmadik menetre begyűjtötte a technikai döntő fölényhez szükséges húszpontos különbséget. A két évvel ezelőtti vb-ezüstérmes, ukrán Andrij Kolesznik következett, ám ő sem tudott ellenállni, remek bunyóval, rendkívül magabiztosan lépett immár a 16 közé az MTK könnyűsúlyú bajnoka. A japán Ucsijama Takasit a harmadik számolás következtében léptették le az utolsó két percben, az éremért pedig a ragyogó üzbég amatőrboksz egyik frontembere, Dilsod Mahmudov várt rá. Káté nem tűnt idegesnek – ha a hasonlat erősen sántít is, a Sydneyben olimpiai bajnokságot nyerő párbajtőröző hölgyre, Nagy Tímeára emlékeztetett, aki angyali nyugalommal vívta végig azt a bizonyos szeptemberi napot 2000-ben, egészen az aranyéremig. Ifjú bunyósunk tekintetében hasonlóképpen nyoma sem volt a feszültségnek, és nem csupán csütörtökön, de a verseny egész eddigi időtartama alatt sem. A ringbe sétálva szelíd mosollyal nyugtázta, hogy mennyien szurkolnak neki, hiszen az összes magyar ott szorongott a ring körül és a lelátón. Mahmudov képzett, jó ütemérzékű, az ütőerőnek sem híján lévő ökölvívó, aki ráadásul szeret elszaladgálni, eltáncolni a szorítóban, ha már megfelelő a pontelőnye. Fel volt adva a lecke: ezt kellett megakadályozni. A gongra az üzbég lépett fel agresszívabban, Káté gyorsan három pont hátrányt szedett össze, és az első két perc végéig ez már így is maradt. A folytatásban gyorsan egyenlített a magyar, majd felváltva estek a pontok, és érezhető volt, hogy a harmadik felvonásban dől el a továbbjutó kiléte. Káté kondíciójával még sosem volt gond – szerencsére ezúttal sem. Holott a 60 kilót nem kis nehézségek árán hozó bunyósra itt, Bangkokban talán éppen ezen a fronton leselkedett a legnagyobb veszély. Így viszont Szántó Imre kapitány szerint jobban be kellett osztania az erejét, és ez nemhogy rontott volna az összképen, hanem még okosabbá és pontosabbá tette Káté támadásait. A meccs második felében összeomlott az üzbég, Káté ragadt rá, jobbegyenesekkel és balhorgokkal lépésről lépésre növelgette az előnyét, óriási iramot diktált, és a nyolcadik perc végére tekintélyes, tizennégy pontos előnyt tudott felmutatni. No meg élete első felnőttvilágversenyen szerzett érmét! Péntek este a hatodik párban a jelenkori amatőrboksz talán legnagyobb alakja, a kubai Mario Kindelan Mesa ellen bokszolhat a fináléért. Kindelan győzött a honfitársai számára amúgy borzalmas emlékű, 1999-es, houstoni vb-n, ahonnan a bírói méltánytalanságok miatt később testületileg visszaléptek a karibiak. Simán megnyerte a sydneyi olimpiát is, és természetesen két éve Belfastban sem talált legyőzőre. No és, csak mert többen érdeklődtek ez ügyben: semmi köze ahhoz a Mesához, akit Kovács István pofozott le az atlantai olimpiai bajnoki fináléban. A másik ágon a thaiföldi Sayota és a német Dressen csap össze – csak nagyon halkan tegyük hozzá: alighanem az aranyéremről dönt Kindelan és Káté csatája… Volt még egy magyar csütörtökön a bangkoki szorítóban: Kertész Henrik. Nagyon közel állt ahhoz, hogy hárommal Káté fellépése előtt elsőként ő harcolja ki a világbajnoki dobogót. A tádzsik Abduszalom Haszanov ellen szűken elment az első menet, hasonlóképpen a második, ám a harmadik két percben Kertész aktívabb lett, pontosabbakat ütött, ráadásul az "ezredik” tenyeres ütésért intették is a tádzsikot, és egy aprócska pontocskával a debreceni pehelysúlyú fordult előnnyel a záró felvonásra. És akkor belelépett egy horogba, azonnal számolt rá a német Willy Lausch, a világ talán első számú (amatőr-)ökölvívóbírója, s bár Kertészt nem rogyasztotta meg különösebben a pofon, érezhetően dekoncentráltabbá, pontatlanabbá vált, és elúszott számára a világbajnoki negyeddöntő. Pedig nagyon nagy, esetleg soha vissza nem térő esélye volt az éremre. Érdemes egy pillantást vetni a magyarok korábbi legyőzőire is, közülük ugyanis többen szépen masíroznak a döntő felé, mások ugyanakkor már a mieinkhez hasonlóan gond nélkül vacsorázhatnak esténként. A Bedák Pálon átlépő thaiföldi Pannon kikapott az orosz Kazakovtól, a bátyját, Zsoltot legyőző orosz Kovaljov viszont simán bent van a négyben, akárcsak a Balog-verő kubai Aragón. No meg természetesen Kertész csütörtöki riválisa, Haszanov.
Thaiföld labancai
Ami a magyar történelemben a tatár, a török vagy a labanc, az Thaiföldön a burmai. Az egykor, a XIV. és a XVIII. század között Kelet Bagdadjaként ismert thai fôvárost, Ayutthayát például a derék burmaiak rombolták le többször, majd égették fel 1767-ben végsô elkeseredésükben, és ezt a mai napig nem felejtette el Sziám népe. A burmai (ma: mianmari) a sportszerűtlenség, a rosszindulat, az elvtelenség szinonimája, és tényleg: elég ránézni Ayutthaya fenséges romjaira, hogy érezzük, a fénykorában Londonnál is nagyobb városért okkal sajdul meg ma is a thaiföldiek szíve. Bangkok (a vadszilva városa) a Chao Phraya folyó keleti partján 1782-ben lett a függetlenségét a legnehezebb gyarmatosító idôkben is büszkén ôrzô Sziám fôvárosa, ahol a lélegzetelállító gazdagság mellett a legalább ennyire döbbenetes szegénység is masszívan jelen van a mindennapokban. Mégsem a várható nélkülözés, a kilátástalanság az elsô, amit a thai kisgyerekek agyába vésnek. Hanem, kitalálhatták, a burmaiak. Akik mindenrôl tehetnek.
A többiek, így a Balzsayt legyőző azeri Cagijev (kikapott az üzbég Hajdarovtól, ő meg a kubai Despaignétól, csak hogy lássuk, milyen távoli is volt az a dobogó) vagy a Hidvégi ellen örökre rejtélyesen kihozott szerb Gajovics (egyetlen árva ponttal veszített csak a kubai Solis Fonte ellenében, miután megverte az Eb-ezüstérmes ukrán Uzelkovot…), mindössze nézői az eseményeknek. Péntekre egyetlen magyar fellépés marad: Káté Gyula a könnyűsúly második elődöntőjében a kubai Mario Kindelan Mesa ellen húz kesztyűt. A tét a világbajnoki finálé!
Tv: a Sport1 7.45-től élő adásban, 23 órától felvételről számol be az ökölvívó-világbajnokság elődöntőirőlKezdjük a legfontosabbal: hat év, a budapesti viadal után ismét világbajnoki érmet szerez a magyar válogatott. A 60 kilós Káté Gyula ugyanis szenzációs öklözéssel negyedik bangkoki meccsét is megnyerte, ami által amatőrbokszunk 1991, Kovács István sydneyi aranyát követően első ízben hoz haza idegenből vb-medáliát. Az 57 kilós Kertész Henrik a negyeddöntőben szoros meccsen szenvedett vereséget.
Még ízlelgetni kell, mert szenzációs eredmény: a sorban a negyedik világbajnoki mérkőzését is sikerrel tudta le a három évvel ezelőtti junior-világelső, Káté Gyula, és életében először felállhat a felnőtt-vb dobogójára. Már a 32 közé jutásért is bokszolnia kellett, ám az argentin Sergio Priotti ellen csak bemelegített, és már a harmadik menetre begyűjtötte a technikai döntő fölényhez szükséges húszpontos különbséget. A két évvel ezelőtti vb-ezüstérmes, ukrán Andrij Kolesznik következett, ám ő sem tudott ellenállni, remek bunyóval, rendkívül magabiztosan lépett immár a 16 közé az MTK könnyűsúlyú bajnoka. A japán Ucsijama Takasit a harmadik számolás következtében léptették le az utolsó két percben, az éremért pedig a ragyogó üzbég amatőrboksz egyik frontembere, Dilsod Mahmudov várt rá. Káté nem tűnt idegesnek – ha a hasonlat erősen sántít is, a Sydneyben olimpiai bajnokságot nyerő párbajtőröző hölgyre, Nagy Tímeára emlékeztetett, aki angyali nyugalommal vívta végig azt a bizonyos szeptemberi napot 2000-ben, egészen az aranyéremig. Ifjú bunyósunk tekintetében hasonlóképpen nyoma sem volt a feszültségnek, és nem csupán csütörtökön, de a verseny egész eddigi időtartama alatt sem. A ringbe sétálva szelíd mosollyal nyugtázta, hogy mennyien szurkolnak neki, hiszen az összes magyar ott szorongott a ring körül és a lelátón. Mahmudov képzett, jó ütemérzékű, az ütőerőnek sem híján lévő ökölvívó, aki ráadásul szeret elszaladgálni, eltáncolni a szorítóban, ha már megfelelő a pontelőnye. Fel volt adva a lecke: ezt kellett megakadályozni. A gongra az üzbég lépett fel agresszívabban, Káté gyorsan három pont hátrányt szedett össze, és az első két perc végéig ez már így is maradt. A folytatásban gyorsan egyenlített a magyar, majd felváltva estek a pontok, és érezhető volt, hogy a harmadik felvonásban dől el a továbbjutó kiléte. Káté kondíciójával még sosem volt gond – szerencsére ezúttal sem. Holott a 60 kilót nem kis nehézségek árán hozó bunyósra itt, Bangkokban talán éppen ezen a fronton leselkedett a legnagyobb veszély. Így viszont Szántó Imre kapitány szerint jobban be kellett osztania az erejét, és ez nemhogy rontott volna az összképen, hanem még okosabbá és pontosabbá tette Káté támadásait. A meccs második felében összeomlott az üzbég, Káté ragadt rá, jobbegyenesekkel és balhorgokkal lépésről lépésre növelgette az előnyét, óriási iramot diktált, és a nyolcadik perc végére tekintélyes, tizennégy pontos előnyt tudott felmutatni. No meg élete első felnőttvilágversenyen szerzett érmét! Péntek este a hatodik párban a jelenkori amatőrboksz talán legnagyobb alakja, a kubai Mario Kindelan Mesa ellen bokszolhat a fináléért. Kindelan győzött a honfitársai számára amúgy borzalmas emlékű, 1999-es, houstoni vb-n, ahonnan a bírói méltánytalanságok miatt később testületileg visszaléptek a karibiak. Simán megnyerte a sydneyi olimpiát is, és természetesen két éve Belfastban sem talált legyőzőre. No és, csak mert többen érdeklődtek ez ügyben: semmi köze ahhoz a Mesához, akit Kovács István pofozott le az atlantai olimpiai bajnoki fináléban. A másik ágon a thaiföldi Sayota és a német Dressen csap össze – csak nagyon halkan tegyük hozzá: alighanem az aranyéremről dönt Kindelan és Káté csatája… Volt még egy magyar csütörtökön a bangkoki szorítóban: Kertész Henrik. Nagyon közel állt ahhoz, hogy hárommal Káté fellépése előtt elsőként ő harcolja ki a világbajnoki dobogót. A tádzsik Abduszalom Haszanov ellen szűken elment az első menet, hasonlóképpen a második, ám a harmadik két percben Kertész aktívabb lett, pontosabbakat ütött, ráadásul az "ezredik” tenyeres ütésért intették is a tádzsikot, és egy aprócska pontocskával a debreceni pehelysúlyú fordult előnnyel a záró felvonásra. És akkor belelépett egy horogba, azonnal számolt rá a német Willy Lausch, a világ talán első számú (amatőr-)ökölvívóbírója, s bár Kertészt nem rogyasztotta meg különösebben a pofon, érezhetően dekoncentráltabbá, pontatlanabbá vált, és elúszott számára a világbajnoki negyeddöntő. Pedig nagyon nagy, esetleg soha vissza nem térő esélye volt az éremre. Érdemes egy pillantást vetni a magyarok korábbi legyőzőire is, közülük ugyanis többen szépen masíroznak a döntő felé, mások ugyanakkor már a mieinkhez hasonlóan gond nélkül vacsorázhatnak esténként. A Bedák Pálon átlépő thaiföldi Pannon kikapott az orosz Kazakovtól, a bátyját, Zsoltot legyőző orosz Kovaljov viszont simán bent van a négyben, akárcsak a Balog-verő kubai Aragón. No meg természetesen Kertész csütörtöki riválisa, Haszanov. A többiek, így a Balzsayt legyőző azeri Cagijev (kikapott az üzbég Hajdarovtól, ő meg a kubai Despaignétól, csak hogy lássuk, milyen távoli is volt az a dobogó) vagy a Hidvégi ellen örökre rejtélyesen kihozott szerb Gajovics (egyetlen árva ponttal veszített csak a kubai Solis Fonte ellenében, miután megverte az Eb-ezüstérmes ukrán Uzelkovot…), mindössze nézői az eseményeknek. Péntekre egyetlen magyar fellépés marad: Káté Gyula a könnyűsúly második elődöntőjében a kubai Mario Kindelan Mesa ellen húz kesztyűt. A tét a világbajnoki finálé!
Tv: a Sport1 7.45-től élő adásban, 23 órától felvételről számol be az ökölvívó-világbajnokság elődöntőiről
12. férfi-világbajnokság, Bangkok Negyeddöntő. 57 kg: Haszanov (tádzsik)–Kertész Henrik (magyar) p. gy. (17:13). 60 kg: Káté Gyula (magyar)– Mahmudov (üzbég) p. gy. (35:21)