NFL: Romo romokban? Kegyetlenül őszinte szavak a dallasi irányítótól

Romo először állt a sajtó elé azóta, hogy augusztusban hátsérülést szenvedett, és novemberig kidőlt. Távollétében az újonc Dak Prescott vezérletével 8–1-es mérleggel áll a Dallas Cowboys, így Romónak a felépülése után már nincs helye a csapatban. A 36 éves irányító nem engedte, hogy kérdezzenek tőle, így is teljesnek hatott a sajtótájékoztató, hiszen elképesztő őszinteséggel beszélt a helyzetéről.

„Megszakadt a szívem, amikor megsérültem, hiszen tudtam, hogy páratlan lehetőség előtt áll a csapat, amely nagyon jól összeállt. Aztán megtudtam, hogy nem három, hanem tíz hétre dőltem ki, ami újabb sokk volt" – mondta Romo a kezdetekről.

„Először is bűntudatot éreztem, úgy gondoltam, cserbenhagytam a társaimat, a szurkolókat, az edzőimet és a klubot. Mégis csak azon a poszton játszom, amelyen nagyjából eldől, bajnokesélyes vagy-e. Imádom ezt a felelősséget, még mindig."

„Csakhogy ez a felelősség most nem az enyém, ezért szembe kellett néznem a helyzetemmel. A szezonok elrepülnek, minden év egyre értékesebb, és egyre kisebb esélyed van arra, hogy bajnok legyél. Egymás után két szezonban megsérülsz. Jön az utódod. A sajtó sugdolózik. Gyűlnek a kételyek. Az egész karriered erre tetted fel, és most kezdheted elölről. Kívülállónak érzed magad. Az edzők szánnak, de azzal kell foglalkozniuk, akik játszanak. Te nem vagy köztük, sötét helyen vagy. Talán a legsötétebben, ahol valaha voltál. Szomorú vagy, kikészülsz, nem érted, miért történik ez veled. Ilyenkor ismered meg magad igazán."

Romo 2003-ban nem kelt el a drafton, a Dallas szabadügynökként szerződtette. 2006-ig alig-alig jutott lehetőséghez, akkor Drew Bledsoe rossz formája után becserélték, és azóta a Cowboys kezdője.

„Az NFL-ben meg kell dolgoznod az elismerésért, semmi sem jön magától. Dak Prescott kitűnő példa, megdolgozott azért, hogy a Dallas kezdő irányítója legyen. Nagyon nehéz ezt kimondanom, de megérdemelte. Nem könnyű 8–1-es mutatóig vezérelni egy csapatot."

„Ha azt hiszik, nem akarok ott lenni, akkor nem tudnak semmit arról, milyen sportolóként küzdeni és nyerni. Sokkal jobban akarom, mint eddig. Nem könnyű csak nézni ezt. Egyszer én is ez a gyerek voltam, aki beállt, és játszott. Mintha tegnap lett volna. Jól emlékszem azokra, akik segítettek, és ha Dak segítségére lehetek, ott leszek, mert tudom, milyen fontos lehet ez."

„A sikernek több oldala van. Néha el kell felejteni a statisztikákat és önmagad, és a csapat tagjaként örülni a sikernek. Ez nem könnyű, de ez is szép. A sport egyik legnagyobb szépsége, amiért imádjuk, és amiért ennek élünk."