Félelmetes felhozatal, rangadó rangadó hátán az NFL-ben

Két hasonló csapat találkozik a georgiai Atlantában vasárnap délután, különböző célokért küzdve ugyan, de szinte megegyező módon és kellőképpen feltüzelve. A Matt Ryan által fémjelzett időszakban a Sólymok még nem kaptak ki kétszer egymás után – ha abból az egyik hazai meccs volt – idén még veretlenek otthon és múlthéten csúfos kudarc érte őket a Cam Newton vezette Panthers ellen, de alapból rossz formát mutatnak, így saját közönségük előtt mindent meg fognak tenni, hogy visszavágjanak a legutóbbi rájátszásban elszenvedett megalázó vereségért (24–2) a Super Bowl címvédőnek. Főleg annak tudatában lehetnek felszabadultak, hogy az utószezon nekik már idén is biztosítva van, míg Manningék pont ezért küzdenek. Brutális sorsolásuk miatt az Óriásoknak minden esélyt meg kell ragadniuk, hogy maguk mögött tartsák a Redskinst és a Cowboyst.

Mint már említettem a győzelemhez vezető módszereik nagyban megegyeznek, ez nem más, mint: passz, passz és passz. Yardokat tekintve a levegőben mindketten a TOP 10-ben szerepelnek (ATL 4; NYG 9.) de meccseiket nézve látszik, hogy ettől is fontosabb a szerepük, ha kikapcsolják őket, nagy eséllyel a mérkőzést is elveszítik. Elit egységekről lévén szó ez azonban nem olyan egyszerű, hazai oldalon a Dirk Koetter újdonsült offenzív koordinátor kezei alatt Matty Ice parádés szezont produkál – bár éppen egy kisebb hullámvölgyben van – ráadásul a három fő célpontja közül akár csak az egyik is bármikor képes megnyerni egy találkozót. Tony Gonzalez és Julio Jones együtt már 14 TD elkapásnál jár, Roddy White pedig ugyan nem edzett a héten, de a tapasztalt WR nagy valószínűséggel most is az irányító segítségére lesz a megtépázott Giants secondary ellen. Kenny Phillips (S) és Prince Amukamara (CB) biztosan nem játszik, így a vendégek védői a labdaszerző képességeikben és a jó pass rushban bízhatnak, ehhez minden feltétel adott, tekintve, hogy JPP játékra alkalmas, az atlantai támadófal bal oldala pedig nem éppen százszázalékos.

Amennyiben Ryan hullámvölgyben van, az idén kissé visszafogottabb Manningre pont az ellenkezője igaz, a pihenőhetük óta lejátszott három meccsükön 8/2-es TD/INT-mutató mellett magabiztos játék jellemzi, a másik oldalhoz hasonlóan elit elkapókkal. Cruz és Bennett itt is 14 TD-t szerzett a harmadik célpont pedig szintén maródi, de Nicks pályára lépése legalább akkora pluszt jelent majd az Óriások támadóinak, mint a túloldalon White-é. Coughlinék szerencséjére a Giantsnél több komolyabb légi fegyverrel operálhatnak (az említetteken kívül pl. Hixon vagy Randle), amire szükség is lesz, hisz míg a másik oldalon Turner és Rodgers is viheti a labdát, ők csak az újonc David Wilsonban bízhatnak, aki ugyan a Saints ellen szárnyalt, de mégiscsak első kezdő meccsére készül és most már Ahmad Bradshaw se tud segítségére lenni rakoncátlankodó térde miatt. Passz elleni védelme a középmezőnybe tartozik a Falconsnak, ha csak a yardokat nézzük és sérülések ugyan itt is előfordulnak, de amennyiben a várakozásoknak megfelelően Asante Samuel (CB) és William Moore (S) is pályára lép, Elinak fel kell kötnie a felkötni valót, a fentiekkel kiegészülve igazi labdavadász védelemmel kell majd megküzdenie.

Láthatjuk tehát, hogy passzok terén egyik csapat sem lesz szégyenlős – persze nem árt majd vigyázniuk a labdára ilyen D#-ek ellen – a győzelemhez vezető kulcsot nem itt kell keresni. Sok minden dőlhet el a line of scrimmage-en (a játék kiindulási pontjának síkjában húzott képzeletbeli vonal, ahol a támadó és a védőfal összecsap), kinek mennyi időt hagynak passzolni, illetve hogy blokkolnak a falak a futóknak, így a győzelemhez szükséges pluszt ezen a területen keressük, mert egy pontháború az ilyen „apróságokon" dőlhet el a legkönnyebben.

Csúcsrangadó az NFC északi csoportjából! Ha a Packers nyer, akkor szinte biztosan nyeri a csoportot és jut a rájátszásba, ha a medvéknek sikerül nyerni, akkor azonos mérleggel áll a két csapat a csoport élén. Az idei első meccsüket a 2. játékhéten játszották, akkor a GB nyert 23–10-re.

A hazaiak támadósora nagy hangsúlyt fektet a futásra, azonban Michael Bush szereplése kérdéses egy bordasérülés miatt, ha hiányzik, akkor szinte az összes labdacipelést Matt Forténak kell vállalni. Fontos lenne Bush játéka, hiszen a Packers ellen futni könnyebb, mint passzolni. Earl Bennett biztosan kihagyja a mérkőzést, de idén Jay Cutler nem igazán vonja be a támadásokba a harmadik számú elkapóját, szinte mindig Brandon Marshallt keresi (már 101 elkapásnál jár az egykori Central Florida wide reciever, Tramon Williamsnek nem lesz könnyű dolga ellene), ha nem őt, akkor az újonc Alshon Jefferyt vagy Fortét találja meg általában Cutler. A Green Bay passz elleni védekezése jó (76.7-es engedett irányítómutató, 55.6 százalékos pontosság, 15 interception, 18 engedett TD-passz), hála a kiváló pass rushnak (42 sackjük van idén, ennél csak az Arizona szerzett többet), Clay Matthewséknak ma is nagy napjuk lehet a gyengécske Bears támadófal ellen. A Sajtfejűek védelméből hiányozni fog C.J. Wilson – az újonc Jerel Worthy helyettesíti – és Charles Woodson (marad a Morgan Burnett – M.D. Jennings safetypáros).

A labda túloldalán még több a sérült: biztosan kihagyja a mérkőzést az RB James Starks és a WR Jordy Nelson, mellettük kérdéses egy másik elkapó Donald Driver és a kiváló guard Josh Sitton szereplése is. Érdekes lesz, hogy Aaron Rodgers mire megy Nelson és Driver nélkül a liga talán legjobb passz elleni védelme ellen, persze Rodgersnek így is van kiből válogatni Randall Cobb, James Jones, Greg Jennings és a TE Jermichael Finley is veszélyes célpont. A Chicago ellen könnyebb futni, azonban a Packers nem a futójátékáról híres, meglátjuk Mike McCarthy mekkora szerepet szán Alex Greenéknek. Meccsnyerő pont lehetne a Bearsnek, hogy kihasználják a GB támadófalának gyengéségét, azonban a védőfalukből valószínűleg hiányozni fog Henry Melton és Shea McClellin, plusz Matt Toeiana játéka is kérdéses, így azért beszűkülnek Rod Marinelli defensive coordinatornak a lehetőségei. Persze a Julius Peppers – Stephen Paea – Amobi Okoye – Israel Idonije védőfal sem gyenge. Ha a meggyengült pass rush-hoz hozzávesszük, hogy kihagyja a mérkőzést a karrierje legjobb évét produkáló cornerback Tim Jennings, az bizony nem ígér sok jót. Ráadásul a védelem vezére az MLB Brian Urlacher szintén biztos hiányzó, valamint Geno Hayes szereplése is kérdéses az LB-sorból, így elmondhatjuk, hogy a Bears egy eléggé tartalékos védelemmel néz szembe a (szintén sérülésekkel sújtott) Packers támadósorral.

Én egy kicsit esélyesebbnek érzem ezen a mérkőzésen a Green Bayt, hiszen a sérülésekkel sújtott csapatrészein belül talán több használható játékossal rendelkezik, mint a Chicago. Azonban ez a párharc az NFL legősibb rivalizálása, most a csoportelsőségért megy, így a macikat sem szabad leírni. Véleményem szerint 19:00-s idősáv egyik legjobb mérkőzésére számíthatunk a héten, megtekintése erősen ajánlott.

Több szempontból is érdekes mérkőzés elé nézünk a Broncos baltimore-i vendégjátéka kapcsán, mert bár a vendégeknek az utóbbi években nem sok babér termett az M&T Bank Stadiumban, Peyton Manning viszont nem kevés borsot tört a Hollók orra alá ugyanezen időszakban.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a hazaiak támadó koordinátor-váltáson mentek át az elmúlt héten, és az új ember, az eddigi QB edző, Jim Caldwell egykoron éppen Manning mentora volt. A Baltimore nincs éppen jó formában, hol a labda egyik, hol a másik oldalán látunk bosszantó teljesítményeket, ráadásul két nyerhető meccset buktak el zsinórban. Csak az ellenfelek botlásainak köszönhető, hogy (egyelőre) nincs veszélyben a csoport első helye, de egy újabb vereséggel hatalmas nyomás alá kerülne a Ravens.

A Broncos ezzel szemben abszolút kontrollálja a sorsát, nyolc mérkőzést nyertek sorozatban, Peyton MVP-formában játszik ez idő alatt, már a rájátszásban is ott vannak. A minél jobb kiemelési helyért zajló küzdelemben fontos nekik a találkozó, hiszen a végelszámolásnál kiemelt szerepe van az egymás elleni találkozón született eredménynek.

A szokásokkal ellentétben ezúttal Manning nem egy félelmetes Ravens védelemmel néz szembe, hanem egy olyan egységgel, amely sérüléssekkel bajlódik fontos pozíciókban, továbbá az amúgy is vékony CB állományt eltiltás (Asa Jackson) is sújtja. Ray Lewis és Terrell Suggs játékára van némi esély, de hogy milyen minőségű játékot tudnak nyújtani a kihagyás után az AFC egyik legjobb támadógépezete ellenében az nagy kérdés. Jamaal McClain biztosan kihagyni kényszerül a találkozót, de Bernard Pollard vagy, ami még rosszabb Marshal Yanda sem edzett a héten egy bokasérülés miatt.

A Denver relatíve egészséges állapotban várja az összecsapást, ami különösen jó hír a karácsonyi időszakhoz közeledve. Ha Manningre nem tud nyomást helyezni a hazai védelem, akkor nagyon hosszú este elé néznek, és nehéz elképzelni miként állítják meg a Broncost, ha múlt héten újoncokat nem sikerült. Ráadásul a labda másik oldalán Von Millert vagy Elvis Dumervilt felvonultató egység a meccset befolyásoló hibákba képes hajszolni Joe Flaccot. Ray Rice lehet az X-faktor, aki ha megkapja a szükséges cipelés mennyiséget, és ezekkel nagy játékokat is képes bemutatni, akkor meccsben lehet a Ravens. De minden jel arra mutat, hogy Peyton Manning nagy sorozata nem szakad meg ezúttal sem, nagyon jó hazai pályán a Baltimore, de ezúttal meglepetés lenne, ha győzni tudnának.

Rendesen benne vagyunk már a 2012-es idényben, de ennek a két top10-es mérlegű csapatnak még egyik randevúját sem sikerült megejteni, épp ideje, hogy megnézhessük, hogy mit is tud Andrew Luck a liga éllovasa ellen. A houstoni születésű 1/1-es csapata ha nyerne ma, az eléggé megbolondítaná az erőviszonyokat, a Texans papírforma sikere pedig AFC South csoportgyőzelmet ér, már itt a 15. héten. Az előjelek fordítottak; a Colts csaknem biztos, hogy ott lesz az utószezonban Tennessee elleni sikere (és riválisaik menetrendszerű buktája) után, míg a Texans egy józanító pofont kapott hétfőn Foxboróban.

A Colts jó úton halad, hogy a 2008-as Dolphins után az NFL második csapata legyen amely legalább 14 vereséges szezon után a rájátszásba jut. Ráadásul ezt emlékezetes körülmények között teszik, a Titans ellen 13 pontos félidei hátrányból sikerült 27-23-as győzelmet aratni, ez már a 6. „comeback" győzelem amit beírnak Lucknak, mégha a főszerepet most nem is ő vállalta. A Colts 9 győzelméből csak egy volt, ami nem egy touchdownon múlott volna. Az esélytelenek nyugalmával készülő vendégek irányítójától mindenképp jobb forma kell ma a szoros eredményhez, mint a Tennessee ellen. A 196 yard a második legrosszabb mutató Luck évében, és megint dobott két interceptiont, az utóbbi 5 meccsen már 10-nél jár. Nem tesz jót persze, hogy a liga 3. legtöbb sackjét nyeli be a Colts, az elmúlt három hétben különösen kritikus a helyzet, tizet kaptak ugyanis és most jön velük szembe a 16.5 sackkel álló JJ Watt.

A center Samson Satele és a jobb tackle, Winston Justice biztos nem öltöznek be az alapértelmezett kezdőötösből. A futás eközben Vick Ballardra hárul, aki 94 yarddal zárt Donald Brown hiányában. A bokasérült RB a héten sérültlistára is került és a powerback, Delone Carter sem bevethető. Mivel a Texans a 3. legjobb futás ellen védekező csapat, így könnyen lehet, hogy egydimenzióssá alakítják a Colts offense-t, onnantól kezdve pedig félig megvan a siker. Schaubéknak javítani kell elsősorban a 3rd down kihasználásukon, utóbbi 8/31-es mérlegük nem a szezon eleji formát idézi. Arian Fosternek mindig jól megy a Colts ellen, három meccs alatt egyszer se ment 100 yard alá, de 200 fölé igen.

A fogadóirodák szerint 10 pontos favorit a Houston, és a hazaiak nyilvánvalóan javítani akarnak megítélésükön a Patriots elleni betli után, a vendégek főként abban bízhatnak, hogy a pofon jobban bennemaradt André Johnsonékban, mint az megszokott.

Két, a rájátszásban pihenő hétre hajtó csapat csap össze ezen a találkozón. A Patriots már két hete megszerezte újabb AFC East bajnoki címét a Dolphins legyőzésével. A múlt heti hétfő esti rangadón pedig meglepően könnyen győzték le a Texanst. A 49ers még nem ülhet a babérjain. Igaz ha nyernek Foxboroghban és a Seahawks kikap a Bills ellen megszerzik sorozatban második NFC West bajnoki címüket.

Remek párharcok lesznek ezen a találkozón. Kezdjük az NFL legjobb támadó alakulatával, akiket Tom Brady vezényel, de most a liga egyik legjobb védelmével néznek szembe. A 49ers fő feladata lesz odaérni, siettetni és alkalmanként megütni Brady-t, hogy kilendüljön a ritmusból. Azok után, hogy JJ Wattot hatástalanította a támadófal, most az NFL sack éllovasával, Aldon Smithel kell megküzdeniük, hogy megvédjék irányítójukat. Brady elkapó gárdája ismét meggyengült, ugyanis Donte' Stallworth is kiesett a szezon hátralevő részére, így újra leszerződtették a pár hete elküldött Deon Brancht. Azonban még mindig ott van Wes Welker, akit mindenképpen le kell védekeznie a Frisco védelmének.

A Pats támadójátéka azonban nem csak passzolásból áll, hanem megbízható futójátékból is, ami Stevan Ridley vezetésével jól működik. A San Francisco védelme is inkább a futások ellen erős csupán 90 yardot engedélyeznek mérkőzésenként. A vendégeknél a futójáték a legnagyobb fegyver a támadó oldalon. Mérkőzésenként 150 yardot tesznek meg a földön pedig mindenki tudja a ligában, hogy ezt fogják csinálni. A Patriots védelme az utóbbi hetekben nagy javuláson ment át és múlt héten Arian Fostert is 46 yardon tartották. Colin Kaepernick eddig is megbízhatóan teljesített, de a Pats védelme igyekszik majd megzavarni és elbizonytalanítani a másodéves irányítót.

Azonban a fiatal QB nem csak a passzaival, de a lábaival is tud yardokat szerezni és ezt már több alkalommal is bizonyította a szezon során. Nyilvánvaló, hogy kedvenc célpontja Michael Crabtree, főleg harmadik kísérleteknél keresi őt az irányító, de ott van még a Patriotsnál jól ismert Randy Moss és az utóbbi hetekben igen keveset használt Vernon Davis is. Aqib Talib érkezésével javulni látszik a secondary is, de a cornerback cspősérülést szenvedett a Texans ellen, így játéka kérdéses.