Úgy esett, hogy Udine elesett

Nem lehet elégszer elismételni, hogy ha testközeli olaszfoci-élményre vágysz, szereted az Intert, de még soha nem láttad élőben tőled 12 méterre melegíteni Alvarezt, akkor egy mainstream banda Sportaréna-beli koncertjének megfelelő jegy áráért mindössze néhány hasonlóan kattant haverodat kell összeterelned egy Udinébe tartó fegyencjáratra és már csak - ha pesti vagy - hat óra püspökfalat-kínzást muszáj elviselned, hogy a szakadó streamek heyett a helyi nyugdíjasokkal vaffankúlózzál. Megint megcsináltuk.Nem lehet elégszer elismételni, hogy ha testközeli olaszfoci-élményre vágysz, szereted az Intert, de még soha nem láttad élőben tőled 12 méterre melegíteni Alvarezt, akkor egy mainstream banda Sportaréna-beli koncertjének megfelelő jegy áráért mindössze néhány hasonlóan kattant haverodat kell összeterelned egy Udinébe tartó fegyencjáratra és már csak - ha pesti vagy - hat óra püspökfalat-kínzást muszáj elviselned, hogy a szakadó streamek heyett a helyi nyugdíjasokkal vaffankúlózzál. Megint megcsináltuk.

Amit viszont nem tudsz befolyásolni, az Mazzarri kezdője az időjárás. Kis túlzással Budapestet elhagyva azonnal követett minket a nagy fekete esőfelhő, mint a Travis-klipben a szerencsétlen lúzert, és hasonlóan is éreztük magunkat a videóban búsongó kisemberhez: mi a francért most esik? Szlovéniában, Koper környékén csillantak meg először a szélvédőn a napsugarak, ám mielőtt hét fős csapatunk két hölgytagja előszedte volna a naptejet, hogy bekenjék a hátunkat a parkolóban, amihez még le sem tudtam venni a pulcsimat, máris rákezdett a zuhé. Kértem a többieket, hogy nem lenne baj, ha történne valami ennél komolyabb izgalom, mert nehéz lesz falható sorokkal megtölteni a beszámolót. Ekkor jött az ötlet, hogy az Intert sokszor bosszantó Di Natalét le kéne venni egy laza pipával, hogy elszálljon az ereje, erre majd visszatérünk a Stadio Friuli környékén.

Ahol a változatosság kedvéért valami utazó cirkusz (nem az F1) állomásozott, emiatt a vurstlin átvágva voltunk kénytelenek megközelíteni az átépítés alatt/előtt álló betonteknőt. Meglepően komoly létszámban sorakoztak fel a helyi sünök és kevésbé meglepően sokkal segítőkészebbek és kedvesebbek ungherese munkatársaiknál. Amikor a jegypénztárat kerestük például a tócsákban tocsogva, egyikük kedélyesen felajánlotta a segítségét és pontosan elmutogatta, melyik következő lehetőségnél forduljunk jobbra.

Ott a társaságunk Mourinhója, az olaszul egész jól tudó Tibi tolmácsolásával vásároltuk meg a bilétákat - felhúzott szemöldökök kíséretében, mert most éppen azt találták ki a helyi fejesek - egyem a drága zúzájukat -, hogy a vendégszektorba a meccs napján NEM lehet jegyet venni. Maradt a 27 eurós jegy helyett a fedett nagylelátóra szóló (80 eurótól kezdődő árakkal), illetve az égi áldás ellen nem védő szemköztire 42-ért, utóbbi lett a kiválasztott. Egyébként két évvel ezelőtti ittjártamkor egy koalamaci nyugalmával vehettem az interesek közé fele ennyiért belépőt...Kérdeztem a csinos pénztáros lánytól, hogy ha már van pofájuk a hat órát görnyedő, vélhetően szarrá ázó magyartól ennyi pénzt elkérni, ezért az összegért meg tudja-e állítani az esőt, amire a zavarba jövős mosollyal érkező "bárcsak meg tudnám" választ kaptam.

Egy köpésnyire fotóztuk a fiúkat

Az arénában jó magasra szólt a jegyünk, már-már a Meazzában éreztük magunkat. A Friuli kevésbé meredek lépcsői és a nyakunkba zúduló víztömeg nyomatékosította, hogy nem ott vagyunk. Bobogoal kollégával a legnagyobb égszakadás közepére sikerült időzítenünk a bemelegítő fiaink pályához legközelebb eső fotózását. A kapcsolatfelvételt (értsd: tiszta erőből ordítás Ricky-nek) sajnos meghiúsította a szemközti öltöző kijáratánál zajló valamilyen ünnepség, melyen kisorsolták a hazaiak játékosának, a szerb Dusan Bastának a mezét, illetve korábbi udinei "legendákat" köszöntöttek embertelenül hangosan. Valerio Bertotto és Paolo Poggi neve sokat mond a Calciót a kilencvenes évek óta követő rajongónak, a kellemesen favágó védőről és a kapura veszélytelen egykori csatárról azóta nem is hallottam.

Visszakapaszkodva a helyünkre, kisebb meglepetés várt, ugyanis időközben az alattunk lévő sorokat Zala megyéből érkező interista honfitársaink foglalták el, nagy volt az öröm. Egyikük közölte, hogy ülve nem tud meccset nézni - hát pedig most fogsz, barátom, mert semmit nem látok, de végül mindketten megkaptuk a magunkét: ő felmászott hátra két lábon állni, én meg sasolhattam a kijelzőn a kezdőcsapatok bemutatását. Az Inter névsorolvasásánál egyetlen egy embert tapsolt meg a hazai publikum is, nem nehéz kitalálni, hogy a sérülése után először a keretbe jelölt Javier Zanettit. Visszatérve Di Nataléra, a mellettem ülő Kriszta figyelmét a matrixtáblára irányítva mondtam neki, hogy figyeljen, nagy ováció kíséretében utoljára lesz majd az az ember, aki mindig gólt lő az Internek és akit ártalmatlanítani kellene. Fotó alapján átment a rostán Toto, ám amikor közöltem, hogy emberünk kb. 170 centi magas, a románcnak vége szakadt, mielőtt elkezdődhetett volna.

Alattunk elég sok kék-fekete érzelmű gubbasztott, elszórva több nerazzurrit láttunk, mint fuckot egy Limp Bizkit-lemezen (lehettek egy-két ezren), ezzel szemben a vendégtábort (ahová ugye nem vehettünk tikettet...) alig pár százan alkották. Kevesen voltak, de hangosak: simán túlénekelték a vérszegénynek tűnő hazai keménymagot. A góloknál nyugodt szívvel és gyermeki örömmel, félelemérzet nélkül ugorhattunk fel ünnepelni, senki reakciójától nem kellett tartanunk - egészen addig a pillanatig, amíg a Ranocchia góljától megrészegült székszomszédom hangosan elejtett egy CN69-től is gyakran hallott Udinese vaffanculót, amire egy tapasztalt udinei lakos valamit visszaszólt. Ilyenkor az a szokás, hogy gentlemanként viselkedve angyali nyugalommal mutatjuk az eredményjelzőt a papának, csakhogy Kriszta szerint fölösleges, mert olyan öreg, hogy úgysem lát el addig. Verbális inzultus legalább pipa.

Jegyzőkönyv, adatok, statisztika

Udinese-Internazionale 0-3 (0-2)

Udine, 25 000 néző. Vezette: Massa.

Udinese: Brkics - Naldo, Danilo, Domizzi - Widmer, E. Badu, Allan, Pereyra (Fernandes, 57.), Gabriel Silva - Muriel (N. Lopez, 70.), Di Natale (Ranegie, 57.). Edző: Guidolin.

Inter: Handanovic - Ranocchia (Andreolli, 81.), Samuel (Rolando, 38.), Juan Jesus - Jonathan (Pereira, 68.), Taider, Cambiasso, Alvarez, Nagatomo - Guarín - Palacio. Edző: Mazzarri.

Gólszerzők: Palacio (25.), Ranocchia (29.), Alvarez (91.)

Sárga lap: Ranocchia, Pereira, Juan Jesus.

___________________________________________________________________________

Bérelt autó típusa/bérleti díj: Mercedes Vito/30 000 HUF.

Benzinköltség: 60.000 HUF.

Meccsjegy: 42 euró (hölgyeknek 37).

Elfogyasztott szendvicsek száma fejenként: 4.7 db (átlag)

Elfogyasztott alkoholmennyiség: N/A.

Inzultált helyi erők száma: 1 db.

Meglepetésszerűen felbukkant honfitársak száma: 5 db.

Színesbőrű stewardok száma: 30 db (minimum).

A honnan jöttetek? kérdésre kapott Ungheria válaszra rácsodálkozók: 3 db (ebből egy rendőr).

Sofőrünk szerint jó meccset láttunk a szünetig és tényleg. A csapat egy-két egyéni balfalságból engedélyezett csak helyzetet a hazaiaknak, a két gólon kívül Cambiasso és Nagatomo könnyedén betalálhatott volna még. Nagy szó ez, elvégre Udinébe nem gálázni jár az Inter. Ráadásként itt az én átkom az eddigi két Udinese-Interemmel (1-3 és 0-1 Inter-szemszögből), plusz a negatív mérlegemmel. Fordulás után hamar elfogyott a zebra-hívek lelkesedése és a türelme, a legnagyobb felzúdulást jellemzően a nagytévére kivetített többi eredmény alakulása okozta. A Sassuolo többszöri vezetését például hangos nevetés fogadta, a 3-3 utáni negyedik góljukat pedig általános döbbenettel átitatott káröröm, akárcsak a Genoa második találatát.

Di Natale sérülése és Muriel lecserélése után dőlhettünk volna hátra, ha lett volna támlája a széknek. Apropó ülés. Talán nem ártana végleg leigazolni egy ülőpárnát, sokszor jön jól (nedvesség, hideg ellen), az ideiglenes popsimentő Nemzeti Sportnál tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzést nyújt. Szóval, miután a két Udinese-támadó elhagyta a pályát, a csapat és a közönség is érezhetően feladta. Ezt kiszúrták a milánói ultrák és hangos, a magyar "en-bé-kettő-keleti-csoport!" olasz megfelelőjét, a "Serie B! Serie B!"-t kezdték el skandálni, amire a picsába elküldésnél jóval ingerültebben reagáltak a fekete-fehér drukkerek: egy férfi például helyéről felállva vöröslő nyakkal rázta az öklét irányukba.

A végére Instagram-kompatibilis festői szépségű napsugaras égbolt köszöntötte Alvarez gólját, vagyis soha nem látott különbségű győzelemmel az emlékkönyvünkben vághattunk neki az újabb hat órás kéjutazásnak. Utóbbiról többek között a pina gondoskodott (mármint Colada, még mielőtt). Hiányérzetünk nincs, bár a jegyvásárlás mizériája a kókuszos koktéllal ellentétben adott némi keserű szájízt. Tavasszal mindenesetre ismét felkerekedünk, hátha ezúttal megint összefutunk Benatiával vagy Hooligans Endivel.

Értékelés

Handa - Szórványos tapssal köszöntötték egykori gigamagabiztos kedvencüket a helyiek, cserébe nem viszonzott semmit, aminek mi roppantmód örültünk. (6.5)

Béka - Az elmúlt hetekben kissé bizonytalan Bandi magabiztosságának talán Samuel jelenléte tett jót. Szép kapásgólt ilyen tuflák védőtől ritkán látni (ekkora alászaladást kapustól gyakrabban, grazie, Brkics) (7)

Fal - Az első félidei egyetlen Udine-helyzetbe besegített, aztán megsérült. Gyógypuszit neki! (6)

Jézus - Na, végre ő is összekapta magát, két-három látványos szerelést bemutatott, szerencsére a luciózásról leszoktatta Mazzarri. (6)

Jonny - Jonny-s meccse volt: hol a fejünket fogtuk, hol nem is hiányoltuk Maicont. (6)

Zafír - Adott ugyan gólpasszt, de vagy három gyertyát legalább rúgott és több bosszantó hibája akadt, no meg elhalt benne pár ígéretesnek indult támadás. (5.5)

Cuchu - Föntről látszott leginkább, mennyire összefogta a középpályát és mennyi labdaszerzése, támadás-megakasztása, labdakihozatala volt. MOM. (7)

Ricsárd - Jó ez a sokadik új posztja, maradjon itt. (6.5)

Naga - Csendben poroszkált az esőben, az ismeretlen udinei wingbacket nagyjából leharakirizte. Kár a zicceréért. (6)

Guaro - Neki is kedvezőnek tűnik a posztváltás. Itt kvázi felelőtlenebbül cselezgethet, max 1-2 lehetősége van passzolni, egyedül szegény parkoló autók vannak veszélyben, mert közelebb játszik a kapuhoz. (6.5)

Tincses - Ti amo. (7)

A cserék közül Rolkó néhány látványos bombakifejeléssel remekül szállt be (6.5), Palit remélem, látták a Kuban Krasznodar megfigyelői, hogy néha tud beadni, Andreolli nem is volt rossz.