Tavaly ilyenkor leginkább azért bosszankodtak a DVSC hívei, mert a csapat lemaradt a dobogóról. A Szrdjan Blagojevics-éra második évében ötödik lett a Loki, hét ponttal lemaradva a bronzérmes Puskás Akadémiától, s tizenhéttel megelőzve a jobbik kieső Kisvárdát. Senki sem látta a 2024–2025-ös káosz eljövetelét, amelyben a 13. meccsen már a negyedik (!) edző irányította a csapatot.
Pedig nem is indult rosszul, sőt!
A nyitó körben a Ferencváros európai kupakötelezettsége miatt elmaradt a debreceniek meccse, majd a második fordulóban Győrben nyertek 3–0-ra. Azt azért nem árt megjegyezni, a végül a tabella negyedik helyén záró újonc ETO az első félidőben több góllal vezethetett volna, ha Megyeri Balázs nem véd parádésan, majd a második játékrészben jöttek a DVSC megmentői, Brandon Domingues és Bárány Donát. A francia, magyar duó a 2024–2025-ös bajnoki évadban összesen 25 góllal segítette csapatát, ezúttal is ők szállították a győzelemhez szükséges gólokat. A folytatásban döntetlen Kecskeméten, majd két vereség szerzett gól nélkül – hazai környezetben a Diósgyőri VTK és idegenben az Újpest ellen –, ami elég is volt Szrdjan Blagojevics menesztéséhez.
Az átmeneti időszakban természetesen az örök debreceni beugró, Dombi Tibor irányította a csapatot, vele szerezte meg első hazai győzelemét a Loki, hátrányból nyert a csapat 3–1-re a Zalaegerszeg ellen. A válogatott miatti háromhetes szünet optimális időszaknak nézett ki az új edző beiktatására: érkezett Máté Csaba, aki a Ferencvárosnál beugróként nagyot alkotott 2023. júliusától szeptemberig, hiszen tíz meccsen irányította a zöld-fehéreket, ebből kilencet meg is nyert az FTC. Utólag sem lehet mást mondani, mint akkor: jó ötletnek tűnt…
Az új szakvezető a Békéscsaba elleni könnyed Magyar Kupa-továbbjutással mutatkozott be, majd jött a feketeleves. Szeptember 21. és október 26. között sorozatban ötször hagyta el vesztesen a pályát a debreceni csapat, amely négy gólt szerzett és tizennégyet kapott ebben az időszakban. A klubvezérkar érezte, változtatni kell, mert teljesen kilátástalan volt a piros-fehérek játéka, s érezhető volt, hogy a játékosok mentálisan mélypontra kerültek. Ennek leglátványosabb jele talán az volt, amikor a Pakstól elszenvedett hazai 5–0-s vereség után az M4 Sportnak nyilatkozó Megyeri Balázsnak üvöltözött az erősen feldúlt csapatkapitány, Dzsudzsák Balázs: „Nem a tévé az első, hanem a klub!”
Máté Csaba dicstelen búcsúja után az átmeneti időszakra újfent Dombi Tibor került az együttes élére, a Magyar Kupából a 32 között a klublegenda irányításával esett ki a Loki az NB II-es Mezőkövesd otthonában. Ráadásul a bajnokságban a Ferencváros várt a hét ponttal utolsó előtti helyen szerénykedő, széthullófélben levő csapatra. Dombi Tibor is pontosan tudta, hogy a Groupama Arénában a futballtudás alapján nincs esélye a DVSC-nek, ám november első vasárnapján feltüzelt, utolsó leheletéig harcoló vendégcsapatot láthatott az Üllői úti közönség, ennek jutalma lett a 2–2-es döntetlen. Ugyanilyen eredmény született az idényben másodszor is beugró Dombi következő meccsén, ezúttal hazai pályán a Győr ellen. Aztán 2024. november 11-én a vezetőség újabb bejelentést tett: Nestor El Maestro a Loki új vezetőedzője.
Ez a kaland sem indult jól, hiszen a Kecskemét elleni hazai döntetlen után Diósgyőrben pont nélkül maradt a debreceni együttes. Ám december 5-én következett az FTC elleni, első fordulóból elhalasztott bajnoki a Nagyerdei Stadionban: a DVSC úgy várta a Ferencvárost, hogy előzőleg augusztus 31-én nyert meccset. Sok mindenre számítottak a vendégek, arra aligha, hogy Bárány Donát a 17. percig mesterhármast ér el. Végül hihetetlen mérkőzésen nyert 5–4-re a DVSC, s úgy tűnt, kikecmereg a gödörből. Aztán hamar jött a keserű ébredés, három nappal az FTC elleni bravúr után hazai vereség az Újpesttől, majd újabb zakó a 2024-es esztendő utolsó meccsén Zalaegerszegen. A debreceniek helyzete nem volt rózsás, hiszen 17 forduló után 11 ponttal a 11. pozícióban mentek téli szünetre, négy pontra a még vonal felett levő Zalaegerszegtől.
A szünetben jelentősen megerősítette keretét a Debrecen, a West Ham Unitedtől kölcsönbe érkezett a tehetséges kapus, Hegyi Krisztián, valamint két rutinos belső védő, Lang Ádám és az osztrák Maximilian Hofmann is aláírt. Rajtuk kívül pedig olyan játékosokat csábított Nestor El Maestro Debrecenbe, akiket a CSZKA Szófiánál töltött idejéből ismert. Így került a Lokihoz a Közép-afrikai Köztársaságból származó Amos Youga és a brazil csatár, Maurides, valamint a bolgár Krisztijan Malinov. Hogy velük erősebb lett a keret, bizonyította, hogy a 2025-ös év első meccsén legyőzték a Nyíregyházát, majd az MTK otthonából is elvitték a három pontot, máris a kiesést jelentő vonal fölé kerültek a debreceniek. Minden szépnek és jónak tűnt. Persze nem sokáig, hiszen újabb hullámvölgy következett öt nyeretlen meccsel és egy szerzett ponttal, ismét kieső helyre került a Loki, négy ponttal lemaradva a tizedik helyezettől. A Kecskeméten szerzett három pont, majd a Diósgyőr elleni hazai siker – az évad második Bárány-mesterhármasával – újra reményt adott, a tizedik helyre került a csapat. Ezután vereség Újpesten, majd nagy mentés a Nagyerdei Stadionban: a közvetlen rivális ZTE a 88. percben még 3–2-re vezetett, Brandon Domingues duplájával azonban fordított a Debrecen. Így belefért, hogy a következő négy fordulóban mindössze két pontot szerzett a Loki, sőt így is lépéselőnyből várta a mindent eldöntő csatát a Fehérvár otthonában. A záró fordulóban a döntetlen is elég lett volna a debrecenieknek Székesfehérváron az NB I-ben maradáshoz, de simán nyertek 3–0-ra, így a Vidi esett ki a KTE mellett.
Az élvonalbeli tagság meghosszabbítása egyúttal Nestor El Maestro automatikus szerződéshosszabbítását jelentette, ám szombaton kiderült, a klub új (?) vezérkara nem vele képzeli el a jövőt, emiatt közös megegyezéssel szerződést bontottak a szakemberrel. Ezen a héten jelentik be, hogy a Five Eleven Capital lesz a DVSC-t irányító gazdasági társaság új tulajdonosa.
Hogy ebben a felállásban merre indul el a hétszeres bajnok, hamarosan kiderül...
![]() – Ez volt eddig a legjobb, legeredményesebb éve az első osztályban, miközben a csapat végig a kiesés elkerüléséért harcolt. Hogyan élte meg? |
![]() Az idény két legjobb színvonalú kilencven perce volt a debreceniek bennmaradásának kulcsa. December 5-én a Ferencváros ellen reményvesztett, több mint három hónapja nyeretlen DVSC lépett pályára, hogy aztán Bárány Donát és Brandon Domingues vezetésével olyan teljesítményt nyújtson, amire évek múlva is emlékezhetnek a szurkolók. A saját nevelésű csatár mesterhármassal nyitott, kiharcolt egy kiállítást, majd sérülése után hiába egyenlített az FTC, jött a dupla Dominguestől. Ugyancsak e páros remeklése kellett a 28. fordulóban a Zalaegerszeg legyőzéshez – a meccset kollégánk, Bodnár Tibor a lehető legjobb, ötös osztályzattal minősítette –, a francia támadó hajrában szerzett góljai nélkül alighanem most a másodosztályra készülne a Debrecen. |
![]() Nem kérdés, hogy a 2024–2025-ös idényben a DVSC leggyengébb pontja a védekezés volt. A csapat kapta a mezőnyben a legtöbb gólt, 59-et, s különösen a bajnokság első felében volt nagyon bizonytalan a hátsó alakzat, az ekkor kapott 37 gól nagyon sok, hiszen meccsenként több mint kétgólos lett az átlag, így pedig nehéz eredményesen futballozni. A tavaszra éppen ezen a mutatón tudott jelentősen javítani Nestor El Maestro, hiszen a bajnokság második szakaszában már csak 22 gólt kapott a Loki. A fejlődésben nagy szerepe volt a Lang Ádám, Maximilian Hofmann védőpárosnak, amely stabilitást adott a csapatnak. Ez a tényező volt a kiesés elkerülésének egyik kulcsa. |
![]() Az eredeti terv szerint cikkünk megjelenésének napján, azaz június 16-án kezdte volna nyári felkészülést a Debrecen, ám az élet átrendezte a forgatókönyvet. Az eddig vezetőedzővel, Nestor El Maestróval szombaton szerződést bontottak, s hivatalosan még azt sem jelentették be, milyen változások lesznek a DVSC-t irányító gazdasági társaságban. A klub erre a hétre ígér „pontos tájékoztatást”, erre valószínűleg akkor kerülhet sor, ha megtörtént az átadás-átvétel a korábbi és az új többségi tulajdonos, a Five Eleven Capital között. Annyi biztos, hogy a debreceni csapat június 22-től két hétig ausztriai edzőtáborban készül a bajnoki rajtra, s három felkészülési mérkőzést játszik. |
![]() Az alsóházban záró klubok közül toronymagasan a DVSC végzett a legjobban a várható gólok mutató (xG) rangsorban, hiszen a meccsenkénti 1.53-as érték harminchárom bajnokira vetítve 50.49-et ad ki, és ezt sikerült is minimálisan felülteljesítenie a csapatnak az 52 szerzett góllal. A probléma inkább az együttes védekezésével volt, az őszi szezonban rendkívül ingatag volt, ám a téli erősítések valamelyest stabilizálták. A várható kapott gólok mutató (xGA) tekintetben a kiesőjelöltek különversenyének „aranyérmese” lett, ez azonban a legkevésbé sem büszkeség: az 1.6-os meccsenkénti mutató a bajnokság egészére nézve 52.8-at jelent, viszont a csapat 59-et szedett be, ami jelentős mértékű alulteljesítés, és azt az érzetet is erősíti, hogy bizony kapusproblémái is voltak a Lokinak. A Cube adatelemző rendszerének stíluselemző diagramja (a felső képen) rávilágít, hogy a Loki volt a bajnokság egyik legagresszívebb csapata (a Transfermarkt fair play tabelláján 83 sárga lappal és nyolc piros lappal az utolsó helyen kötött ki), és az alsóházban zárók legidősebb átlagéletkorú klubjaként a magas letámadásban is az első harmadhoz tartozott, ami megsüvegelendő. A fejpárbajokban sem vallott szégyent, viszont a blokkolt lövések és a földi párharcok tekintetében hátul végzett. Megállapítható emellett, hogy védelme bal oldalán vezettek az ellenfelek intenzívebb, veszélyesebb támadásokat. A DVSC igyekezett a széleken járatni a labdát, viszonylag keveset forgatta a játékot. Noha a labdát birtokló csapatok közé lehet sorolni, a támadóharmadban már ritkábban időzött hosszasan. Progresszivitás tekintetében közepes volt a csapat, a télen érkező Amos Youga és Maximilian Hofmann szerződtetésével jócskán több térnyerő passz jellemezte a futballját. Aligha meglepő, hogy beadásokban és a légi támadásokban (az alsó képen) az élmezőnyhöz tartozott a Loki, viszont a támadóharmadbeli veszélyteremtés, a gólhelyzetek és támadásbefejezés terén közepes volt, kontrajátéka pedig az egyik legkevesebb veszélyt hordozta az NB I-ben. ![]() |