A hónap momentumai - Szeptember

Javában robog az október, de még nem közöltük szeptemberi értékelőnket, ami az én hibám. Múlt héten lefoglalt a milánói derbi és a vele járó, szokványos hercehurca. Tudjátok, jósnők, médiumok, betelefonálós műsorok mágusai,Ibra Pazzini vudubaba, mezégetés, egy szentállat feláldozása minden, ami egy derbinélalapkövetelmény. De meg is lett a böjtje, a Fal adta a másikat nekik. Egyszer fejelt a 3. percben, aztán felhúzta magát (és társait) a második félidőre. De vissza utazunk az időben, mert most az ősz első hónapjáról emlékezünk meg, szavazással együtt.Javában robog az október, de még nem közöltük szeptemberi értékelőnket, ami az én hibám. Múlt héten lefoglalt a milánói derbi és a vele járó, szokványos hercehurca. Tudjátok, jósnők, médiumok, betelefonálós műsorok mágusai,Ibra Pazzini vudubaba, mezégetés, egy szentállat feláldozása minden, ami egy derbinélalapkövetelmény. De meg is lett a böjtje, a Fal adta a másikat nekik. Egyszer fejelt a 3. percben, aztán felhúzta magát (és társait) a második félidőre. De vissza utazunk az időben, mert most az ősz első hónapjáról emlékezünk meg, szavazással együtt.

1. Legjobb védő/kapus – Giacinto Facchetti & Walter Zenga díj

Ki az akit a Schalke elleni 2-5 és a Milan elleni 0-3 után Dél-Itália bűnnel szennyezett, bűzös partjaira dobtunk volna vissza? Ki az, aki tavaly még nagyobb ívben fordult, mint egy tehervonat? Ki az akinek csodálatos labdaérintéseiből az Eurosport egy hónapra elegendő Watts összeállítást csinálhatott? Az, akivel Branca előadta, a Dave című Reitman-filmet ésaz év fondorlataként kicserélte egy futballistára, mi több egy klasszis védőre. A nevét megtarthatta: Andrea Ranocchia.

2. Legjobb középpályás – Sandro Mazzola díj

Egy kicsit sárga, egy kicsit savanyú... Egy kicsit lökött, egy kicsit Yuto. Tekintsünk el attól, hogy mi történt a derbin (főleg, hogy az egy másik hónap), és, hogy japó barátunk, - szerintem a vállával - összehozott magának két bőrszínéhez méltó lapot is. Mert, mellette szólnak a remek, Rubin Kazany és Fiorentina elleni meccsek, nem beszélve a többi jó teljesítményéről. A 3 védős rendszerből nyilvánvalóan kiszorult, de ki építene itt egy olyan védőre, aki maximum Giovincóval szemben nyerne fejpárbajt? Viszont a négy vagy öt tagú középpályán olyan jól érzi magát, mint soha korábban, nagy kő eshetett le a szívéről, hogy nem lesz minden hibájából rögtön gólhelyzet, na meg, hogy szabadabban rohangászhat az ellenfél térfelén. Big in Japan.

3. Legjobb támadó – Nyers István díj

Ha egyszer visszagondolsz ránk, a város másik oldalán, látod minden valóra vált. Mármint annak a Cassanónak, aki eddig hozott odaátról4 gólt, 1 asszisztot, meg egy kis csibészséget. Lehet, hogy szíve nincs, de a pofája nagy, ezért együtt tudja énekelni a Milanistákkal a lesz még Pazzini BL gólkirály című,poszt-apokaliptikuskatasztrófafilmekbe tervezett dalocskát.Kisgyerekként azt hittük még, hogy egy Pazzini-szerződés mindennel felér... Na, milyen csere volt?

4. Legnagyobb csalódás – Quaresma díj

Pazzini. Elnézést a régi beidegződés, ez már a Milan-blog szférájába tartozik. De nálunk sem fenékig Mr. Teufel az élet, akad egy játékosunk, aki főként tehetségéhez mérten lezserebb, mint Tom Jones bőrgatyája, nevezetesen a lelátón ülő nézők réme, Frédi, aki már inkább emlékeztet Bénire. Na, nem magabiztosságban, mert az akad Guarín barátunknak bőven, főként mikor nála van a labda, és látja a kaput. De az sem baj, ha nem. A szintén kolumbiai Córdobánk a Café becenévre hallgat(ott), remélem főz egy rohadt erős feketét Frédinek, hogy ne szórjon el feleslegesen meccsenként egy tucat labdát, mert, már a kezdőnkből is kiszorult, az az ember, akire a középpályát építettük volna.

5. Legkellemesebb meglepetés – Giuseppe Bergomi díj

Hívő társaink feltehették a kérdést, mit adott nekünk Isten, mire a válasz már érkezett is Juan Jesus személyében. A semmiből jött, és noha még nem megváltó, az biztos, hogy a védelem alaptagja lett a brazil fiú. Volt meccs, hogy Ranocchiát is lekőrözte teljesítményben, ami ma már kék-fekete körökben komoly dicséretnek számít. Nagyokat fordul a világ, hm? Látszanak, még a hiányosságai, például a rutin, de ezt csak játékkal lehet kompenzálni, és akkor megszerzi azt is. Ámen. (Jár a pacsi Livajának is, akit csak az EL meccseken láthatunk, de ez annál nagyobb öröm, tekintve, hogy ott gólokat lő. Így kell bizonyítani.)

6. Legszebb gól – Christian Vieri díj

Diego Milito mostanában fordítva működik, mint a legtöbb csatár, minél nagyobb a helyzet, annál nevetségesebb megoldást tud választani. De a Torónak úgy találtunk be, hogy helyzetünk sem volt, és ez kizárólag a herceg zseniális góljának köszönhető.

7. Legnevetségesebb momentum – Vratislav Gresko díj

Nem esett messze az alma a fájától, mondanám, ha legalább JonatánCícero Moreira anyja tudná, hogy ki a csemete apja, mert az ziher, hogy valahol a Parmából való visszaszállítás folyamán kicserélték a párducot. Most csak egy kiscica van a helyén, aki egy gomolyagot sem tudna zökkenőmentesen lekövetni, így olyanokat csinál, mint Rubin Kazany elleni tizenegyes. (1:30-tól)

8. Legszebb védés – Gianluca Pagliuca díj

A nagy választási lehetőségből, tizenegyesölő Samir jött ki győztesen, de most hiába fogott meg egy tizit, a legszebb tornagyakorlatot a Chievo ellen láthattuk, egy szabadrúgás után. (1:03-tól)

9. Legszebb csel/egyéni megmozdulás – Ronaldo díj

Mint emlegettem, Milito tud érdekes dolgokat, ha nehéz helyzetbe kerül, Cassano passzát a Fiorentina ellen rögtön egy esernyő csellel vette át, hogy aztán dropból afelső lécet emlékeztesse a létezésre. (0:44-től)

10. Legostobább döntés – Mircea Lucescu díj

A Siena meccs lett megszavazva, de elég különböző szempontokból. Kezdjük ott, hogy már a Siena elleni kezdővel sem voltunk elégedettek, de aztán Strama szépen sorjában cserélte magát ki a meccsből. A mezőnyfölényünk nem érett góllá, ezért szép sorjában jöttek le a labdaszerzők, de csak a kreatív, játékszervezésre használható futballistáink sokasodtak, a centerként használhatóak (Livaja) nem. Ennek köszönhetően egy elrontott 0-0-ból, csúfos hazai 0-2 lett.

11. Legszimpatikusabb döntés – José Mourinho díj

Ha a játékunk finoman szólva is hagy még kívánni valót maga után, Stramát azért inkább dicsérhetjük, mint szidhatjuk. Egyrészt formációt váltott, amikor kellett, másrészt felfogást is, amikor úgy látta jónak. Juan Jesus a kezdőben találta magát, meghálálta. Livaja az EL meccseken kezdő, meghálálta. Rég volt olyan, hogy nincs okunk kikezdeni az edzőt.

A szokásos menet szerint, a hónap játékosát megválasztjuk. Augusztusban a voksaitok alapján Sneijdert érte ez a megtiszteltetés, most Ranocchia, Nagatomo és Cassano verseng egymással.