Zúgott a taps a vízben és a parton is – 100 éve született Novák Ilona

Novák Ilonkát természetesen Ilonaként anyakönyvezték, ám az uszodában kizárólag Ilonkaként emlegették (és emlegetik), ennek kapcsán elárulta, mivel nagyon fiatalon kezdett el úszni, s akkoriban a becézés alanyi jogon járt mindenkinek, Ilonka lett – és maradt. 

Ilonka István után született a Novák családba, őt pedig követte húga, Éva, s a középső gyermek úszóként kicsit talán mindig a legkisebb árnyékában él, hiszen Éva egyéniben is gyűjtött be nagy címeket, Ilona pályafutását viszont az a bizonyos helsinki váltógyőzelem aranyozta be. 

Mindezek ellenére sohasem érezte vetélytársának testvérét, sohasem versengett vele, sőt: „Nagyon jó testvérek voltunk, drukkoltunk egymásnak, szerettük egymást. És már csak azért sem rivalizálhattunk, mert ő a gyors mellett mellen is jó volt.”

Novák Ilonka hátúszóként kezdett, s tulajdonképpen végig hű is maradt ehhez az úszásnemhez, bár időnként azért „hasra fordult” a vízben, és szerette a gyorsot is – nagyon. 

S hogy hogyan kezdődött kapcsolata az úszással? 

A Ráskai Lea Leánygimnáziumba járt, ott pedig az a szokás járta, hogy a harmadikosokat levitték a Margitszigetre, de nem kirándulni, hanem a Hajós Alfréd uszodába, s akiben felfedezték a tehetség egészen aprócska szikráját, maradhatott. 

Novák Ilonka maradt, mégpedig a nagynevű edző, Hunyadfi István szúrta ki magának: „Édesapám az óbudai vízilabdázók egyik vezetője volt, vagyis természetes volt, hogy megtanultam úszni. Ahogyan a húgom is. Az is magától értetődő volt, hogy Éva követ engem az uszodába.”

Egy idő után a büszke édesapa reggelente már két kislányt kísért a Margitszigetre, a lányok pedig rendszerint boldogan is mentek, még az sem jelentett visszatartó erőt, hogy az edzések után vizes hajjal indultak tovább, s mivel akkor még nem volt hajszárító, sokszor megtörtént, hogy amire a villamosmegállóhoz értek, megfagyott a víz a hajukon…

Novák Ilonka már 14 évesen ezüstérmet szerzett a felnőtt magyar bajnokságon – hol másutt, mint háton, mégpedig száz háton? Aztán egy esztendővel később már öt aranyat gyűjtött be – csak azért nem vehette át a hatodikat, mert akkoriban nem volt elég elsőként célba érni, el kellett érni egy szintidőt is, ha az nem volt meg, nem járt a bajnoki cím sem. 

Ebben az évben, vagyis akkor, amikor 15 éves volt, országos csúcsot úszott száz háton, pedig a csillagok állása nem azt mutatta, hogy itt rekord születik. A versenyt Ózdon rendezték, s Ilonka már az odaúton rosszul érezte magát, úgy nézett ki, el sem indul a viadalon. Édesapja másként gondolta, kivitte a lányát az uszodába, és vízbe küldte, a néhány hossz után pedig Ilonka még rosszabbul lett. Ám még csak ezután jött a torna a parton, majd a futás és egy könnyű ebéd. A 15 éves leány csak ekkor kapott néhány órányi pihenőt, ezt alvással töltötte, s délután már mintha egy másik fiatal jelent volna meg az uszodában, amit mutat, hogy 1.4 másodperccel javította meg az addigi rekordot. 

„Valójában csak becsületből indultam el, azt gondoltam, 1:25-1:27 idő között lesz az eredményem” – mesélte később az 1:22.8-as magyar csúcs kapcsán. 

A második világháború miatt kimaradt két olimpia, így a londonira hatványozott erővel készültek a magyarok – köztük a Novák lányok is: „Már a megnyitó is csodálatos volt. A nemzetenkénti egyforma ruhaviselet, a külsőségek, az érzés, hogy Magyarországot képviseljük. Éva húgom és én ott lehettünk, ami már önmagában is nagy boldogság volt.”

Olimpián itt járt legközelebb egyéniben az éremhez, hiszen száz háton negyedik lett, a főiskolai világbajnokságokon sokkal eredményesebbnek bizonyult (négyszer is győzni tudott), de aztán Helsinkiben felért a csúcsra.

Az odavezető úton azonban az úszás mellett valami más is központi szerepet játszott az életében: Novák Ilonka ígéretet tett, hogy a Békekongresszus tiszteletére megkísérli a 400 méteres hátúszás csúcseredményének megjavítását. 

A Békekongresszusról így írt a Népsport 1950. november 3-ai száma: 

„Hatalmas tömeg ült a gyönyörűen feldíszített teremben. Az egyik széksor szélén helyezkedett el a magyar úszósport egyik büszkesége, Novák Ilonka. Sok szempár fordult feléje. A számtalan úszócsatában győztes bajnoknő most egy kissé mintha zavarban lett volna. Pedig hosszú esztendők óta megszokta már az érdeklődő szemeket, a zúgó tapsokat, amikor villámgyorsan beütött a célba. Most ez a sok-sok szempár nem mint versenyzőre tekintett, hanem a magyar Békekongresszus egyik küldöttjére. A békéért harcoló dolgozók bizalma Novák Ilonkát is jelölte. Ez az őszinte bizalom sugárzott a bajnoknő felé forduló tekintetekből. Ennek a felelősségteljes súlyát érezte Novák Ilonka, ezért volt olyan elfogódott, ezért volt egy kissé zavarban.. Zúgott a vastaps, amikor a Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás arcképével díszített színpadon a kerület békebizottságának tagja, sztahanovisták, élmunkások, orvosok, híres színművészek neveit olvasta fel a jelöltek között, s még erősebbé vált, amikor Novák Ilonka nevét említette.”

A beszámoló megemlíti, hogy Novák Ilonka látható elfogódottsággal ment fel ezek után a színpadot, s meghatott hangon köszönte meg a gyűlés bizalmát: „Őszintén mondom, hogy eddigi életemnek talán ez a legnagyobb megtiszteltetése. Köszönöm ezt a végtelenül jóleső bizalmat, ígérem, hogy mind a sportban, mind a munkahelyemen minden erőmmel igyekezni fogok, hogy erősítsem a nagy Szovjetunió vezette, legyőzhetetlen béketábort.”

Azért továbbra is a víz volt az ő fő terepe, bár a korabeli jellemzések szerint kiváló pedagógus is volt, aki odaadó szeretettel nevelte tanítványait, tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának, és derekasan kivette a részét a pártmunkából is mint népnevelő. 

Itt, ezen a békegyűlésen ígérte meg azt is, hogy „minden erőmmel azon leszek, hogy túlszárnyaljam eddig teljesítményemet”.

És tudjuk: túl is szárnyalta. 

Novák Ilonka pályafutása betetőzéseként a honi válogatókon bekerült a Helsinkben induló 4x100-as gyorsváltóba – igen, ez volt valójában a teljesítményének „teteje”, hiszen a magyar négyes annyival jobb volt a többieknél, hogy a váltóba kerülés volt az igazán fontos, mert annak olimpiai sikere szinte borítékolható volt. 

Még akkor is, ha a játékok helyszínén, kiváltképp az előfutamok után sokan úgy vélték, nem nyerhetnek a magyarok, a hollandok, az amerikaiak biztosan jobbak. Csak a vájt szeműek észlelték, az első színre lépéskor nem adott ki magából mindent a magyar kvartett. 

A döntőben meg hét métert (!) vert a mezőnyre!

Novák Ilonka volt a váltó első embere, mert ő rajtolt a legjobban, aztán következett Éva húga, majd Temes Judit, s végül a 100 gyorsot egyéniben megnyerő Szőke Kató. A világrekorddal (4:24.4) elért olimpiai aranyat az akkori sportvezetés igen nagyvonalú jutalommal honorálta: egy vadonatúj úszódresszt kaptak a bajnokok… 

Novák Ilonka pályafutása során húsz magyar csúcsot állított fel, 35 országos bajnoki címet ünnepelhetett – elvégezte a Testnevelési Főiskolát, tanárként dolgozott, 1971 és 1989 között a Magyar Úszószövetség alelnöke, 1974-től két évtizeden keresztül az európai szövetség elnökségének tagja volt, s közben két évig (1971–1972) szövetségi kapitányként is dolgozott. 1973-ban húgával együtt választották be az úszó Hírességek Csarnokába. 

És maradt úszó, a szó valódi értelmében majdnem élete végéig, hiszen még a nyolcvanas éveiben is lejárt a Hélia Szállóba úszni („Kicsi ott a medence, nem a hosszokat számolom, hanem az időt figyelem. Mindennap negyvenöt perc, ennyi a penzumon. És akárcsak fénykoromban, ezt is többnyire háton és gyorson teljesítem.”), mert a sportág rabjává vált, amióta Hunyadfi István kiválasztotta őt a Margitszigeten… 

NOVÁK ILONA
Született: 1925. május 16., Budapest
Elhunyt: 2019. március 14., Budapest
Sportága: úszás
Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (4x100 m gyorsváltó, 1952), olimpiai 4. (100 m hát, 1948), olimpiai 5. (4x100 m gyorsváltó, 1948), 4x főiskolai világbajnok (100 m hát, 1947; 4x100 m gyorsváltó, 1947; 3x100 m vegyes váltó, 1947, 1949), 35x magyar bajnok (28x egyéniben, 7x váltóban)