Heynckes irányítása alatt mindent megnyert a Bayern München 2013-ban (Fotó: AFP)

„Ha valaki azt állítja, hogy nem követett el még hibát, akkor hazudik. Óriási melléfogás volt, amikor Jupp Heynckes menesztésekor Sören Lerbyt neveztük ki. Előbbi megtartása mellett kardoskodtam 1991-ben, végül a barátomat ültettem le a kispadra. Életemben nem hibáztam ekkorát: Lerby szenzációs fickó, órákon keresztül beszélgetett velem a labdarúgásról, de a játékosok előtt megnémult!” – nyilatkozta Uli Hoeness, a Bayern München korábbi elnöke a Kickernek. A szókimondó klubvezető 40 év után intett búcsút szeretett együttesének tavaly novemberben, és egyik tervét befejezetlenül hagyta hátra. Céljai között szerepelt a többségében német játékosokból álló Bayern Münchent faragni, vágyálma volt, hogy a német válogatott gerincét a bajor klub futballistái adják. És még egy kérdés megválaszolatlan maradt: milyen nemzetiségű vezetőedzővel lehet ismét sikeres a Bundesliga egyeduralkodója a Bajnokok Ligájában? Thomas Müller korábbi interjújában kifejtette, Pep Guardiola szakvezető 2016-os távozása után sokáig a „vadnyugaton” érezte magát, az erő és a kontroll elszivárgott a játékukból. A nyakigláb csatár ismét sokadvirágzását éli, és aligha véletlen, hogy Hans-Dieter Flick hivatalos bejelentését követően hosszabbította meg a szerződését. Feltehetjük a kérdést: valóban a német edzők jelentik a siker kulcsát Münchenben?

AZOK A RÉGI SZÉP IDŐK

Ahhoz, hogy felvetésünkre választ kapjunk, érdemes meghatározni, mit is jelent a siker a Bayern München számára. A bajor szurkolók hozzászoktak az elmúlt év(tized)ek eredményességéhez a hazai porondon, és akarva-akaratlan a Bajnokok Ligájában mutatott teljesítmény lett az aktuális idény fokmérője. A vezérkar által támasztott elvárások is hasonló megfelelési kényszert rónak az aktuális szakvezetőre.

Ön szerint ki a Bayern München történetének legjobb vezetőedzője?

Jupp Heynckes   (1844)
Ottmar Hitzfeld   (450)
Csernai Pál   (268)
Udo Lattek   (236)
Josep Guardiola   (233)
Carlo Ancelotti   (161)
Niko Kovac   (158)
Louis van Gaal   (154)
Más   (153)
Dettmar Cramer   (152)
Összes szavazat: 3809
Szavazás kezdete: 2020. 04. 24
 

Gondoljunk csak bele, hogy Felix Magath irányításával hiába duplázott (bajnoki cím mellett Német Kupa-győzelem) az együttes egymást követő két idényben (2004–2005, 2005–2006), a katonás rendet megkövetelő edző a harmadikban búcsúzni kényszerült. Említhetnénk a közelmúltból Niko Kovac esetét is, akit szintúgy nem mentett meg a honi egyeduralom az előző évadban, és tavaly novemberben köszönt el tőle a klub.

Ha a nemzetközi porondon mutatott teljesítmény a mérvadó, akkor az 1970-es években élte az aranykorát a Bayern München, amikor egymást követő három kiírásban is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

Az 1973–1974-es idény nemcsak az első BEK-sikert hozta el az Udo Lattek irányította gárdánál (amely az Újpesti Dózsát ejtette ki az elődöntőben), hanem a bajnokságban is csúcsra értek Gerd Müllerék. Hab volt a tortán, hogy az együttesből hatan az NSZK-val világbajnoki címet ünnepelhettek 1974-ben. Az európai trónhoz a következő évben is ragaszkodtak a bajor klub sztárjai, igaz, a csapnivaló bajnoki szereplés (az idény végére a csapat erejéből csak a 10. helyre futotta) miatt januárban Dettmar Cramert nevezték ki, aki igazi kupamenőként került a klub históriás könyvébe. A Leeds United (2–0) és a Saint-Étienne (1–0) ellen is úgy nyert BEK-et, hogy nem kapott gólt csapatával a döntőben.

A következő nagy diadalra 25 évet vártak a drukkerek – ismét egy német szakvezető szállította a győzelmet a Bajnokok Ligája néven futó sorozatban! A régóta tartó átkot Ottmar Hitzfeld tanítványai törték meg a Valencia elleni 2001-es fináléban, az 1–1-es rendes játékidőt követően Oliver Kahn bravúrjai jelentették a feloldozást a drámai tizenegyespárbaj során.

Pep Guardiolának csak a hőn áhított BL-serleget nem sikerült a magasba emelnie Münchenben (Fotó: AFP)

A klub mindmáig legeredményesebb idényének a 2012–2013-ast tekintjük. Jupp Heynckes történelmi triplázással (bajnoki elsőség, BL-győzelem, Német Kupa-diadal), bizonyította, hogy Uli Hoeness valóban élete egyik nagy baklövését követte el a menesztésével még 1991-ben.

FRANZOK SZÁLLÍTOTTÁK A TRÓFEÁKAT

A Bayern München története során egy-egy alkalommal nyerte meg a KEK-et és az UEFA-kupát. Előbbit az 1966–1967-es kiírásban hódította el: első nemzetközi sikerét a jugoszláv (horvát) Zlatko Csajkovszki vezetőedző irányításával ünnepelte a klub. A nürnbergi döntőben a Rangers ellen nem született gól a rendes játékidőben, s Franz Roth a 109. percben eldöntötte a találkozót (Roth aztán az 1975-ös és az 1976-os BEK-döntőben is gólt szerzett!). Az 1995–1996-os UEFA-kupa diadalittas menetelése igazából Otto Rehhagel nevéhez fűződik, de a Bordeaux elleni döntőben már Franz Beckenbauer dirigált a csapatnak, amely az ő irányításával győzte le előbb 2–0-ra, majd 3–1-re a francia vetélytársat.

A Bayern München tehát ötször ért a csúcsra a legrangosabb európai kupasorozatban, és mindannyiszor német szakvezetővel tette. A történelmi áttekintés során árnyaltuk a képet, a 2012–2013-as idényt leszámítva láthattuk, hogy a hazai egyeduralom és Európa leigázása nem mindig jár kéz a kézben.

GUARDIOLA EGYÉRTELMŰ FÖLÉNYE

„De gustibus non est disputandum” – vagyis az ízlésekről nem lehet vitatkozni, tartja a latin bölcselet. Ezért nem érdemes különböző kultúrák és korszakok labdarúgását összehasonlítani, de az adatalapú elemzés segíthet megtalálni a legsikeresebb vezetőedzőt, aki valaha is a Bayern München alkalmazásában állt. Kutatásunk kiindulási pontját az 1960-as évek szolgálják – a Bundesliga első kiírása az 1963–1964-es volt –, és az összes szakvezetőt felvonultatja, aki legalább egy teljes idényt eltöltött a német klubnál napjainkig (bővebben a táblázatunkban). A pontátlag a jelenleg használatos hárompontos rendszerben értendő, és több érdekességre felhívja a figyelmet.

HÁROMLÉPCSŐS FELVÉTELI
Németországban nagy hangsúlyt fektetnek az edzőképzésre. Az oktatás minőségét híven tükrözi a fiatal Julian Nagelsmann felbukkanása a Bundesliga edzői között, aki előbb a Hoffenheimnél bizonyított, s jelenleg az RB Leipzignél dirigál többek között Gulácsi Péternek és Willi Orbánnak – a lipcsei csapattal idén a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe is bejutott! A Hennes-Weisweiler Akadémián tartják a legmagasabb szintű németországi edzőképzést – az UEFA pro licenc megszerzésének feltétele a tíz hónapos kurzus elvégzése –, ahol 24 fős évfolyamok tanulnak. A háromlépcsős felvételi mellett pszichológiai tesztek is vannak, a záróvizsga keretében az „edzőtanonc” 15 oldalas írásában számol be a labdarúgásról alkotott elképzeléseiről, majd vázolja az általa kedvelt taktikai hadrend előnyeit és hátrányait egyaránt. 

A lista első három helyén rögtön más nemzetiségű szakembereket találunk. Pep Guardiola toronymagasan vezet a meccsenkénti 2.41-es pontátlagával, mégis a mai napig felemás a megítélése a szurkolók között. A Bayern Münchennél 2013 és 2016 között ténykedő katalán tréner ugyan megszilárdította az alakulat németországi egyeduralmát, ám a Bajnokok Ligájában háromszor is elvérzett az elődöntőben. Az önkritikus Guardiola már a Manchester City menedzsereként nyilatkozta, hogy ő maga is csalódásként könyveli el azokat az idényeket, amelyekben nem nyer trófeát.

Ennél is megdöbbentőbb, hogy a dobogó második és harmadik fokára a Bayern Münchentől kiebrudalt szakvezetők fértek oda. Carlo Ancelotti és Niko Kovac is alighanem a játékosai lázadásának az áldozatává vált, mégis a csapat eredményességére nemigen lehetett panasza a vezérkarnak. A táblázat azonban csalóka képet fest, hiszen a drukkerek az olasz és horvát szakvezető menesztése után elégedetten lélegezhettek fel. A listánkon sereghajtóként szereplő Dettmar Cramer pedig kétszer is BEK-et nyert az együttessel, a 90 évesen elhunyt szakemberre aligha a legrosszabb edzőként (sokkal inkább az egyik legjobbként) emlékeznek a drukkerek.

Arra a kérdésre hamarosan választ kapunk, hogy valóban német kezekben teljesít-e legjobban a csapat, mert Hans-Dieter Flick kinevezésével – és szerződésének 2023-ig való meghosszabbításával – úgy tetszik, az egyesület ezt az utat választotta. A másodedzőből szakvezetővé avanzsáló Flick mindenesetre 2.62-es pontátlaggal büszkélkedhet 21 tétmérkőzést követően, no meg azzal, hogy kinevezését többek közt Jupp Heynckes gőzerővel támogatta…

A BAYERN MÜNCHEN VEZETŐEDZŐI AZ 1960-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG

Név

Nemzetiség

Mérkőzésszám

Pontátlag

Pep Guardiola

spanyol

161

2.41

Carlo Ancelotti

olasz

  60

2.28

Niko Kovac

horvát

  65

2.26

Jupp Heynckes

német

353

2.17

Felix Magath

német

131

2.13

Udo Lattek

német

414

2.09

Ottmar Hitzfeld

német, svájci

395

2.06

Louis van Gaal

holland

  96

2.03

CSERNAI PÁL

MAGYAR

199

1.98

Branko Zebec

horvát (jugoszláv)

  66

1.95

Zlatko Csajkovszki

horvát (jugoszláv)

154

1.91

Giovanni Trapattoni

olasz

136

1.88

Helmut Schneider

német

  61

1.84

Erich Ribbeck

német

  75

1.76

Dettmar Cramer

német

146

1.60

Forrás: transfermarkt.de
A vizsgált időszakban csak olyan szakvezetők szerepelnek, akik legalább egy teljes idényt eltöltöttek a bajor csapat kispadján