Mr. Üveg felemelkedése – a bajnoki címeket gyűjtögető Kingsley Coman pályaképe

 

Joshua Kimmich a Paris Saint-Germain tizenhatosának csücskénél felnézett, majd kiváló ütemben kanyarította be a labdát, amelyet Kingsley Coman bólintott Keylor Navas kapujába a Bajnokok Ligája-döntő 59. percében. A 2020. augusztus 23-i lisszaboni fináléban több gól nem született, így a Bayern München a francia szélső fejes góljának köszönhetően magasba emelhette a trófeát. A sors különös fordulatának tekinthető, hogy Kingsley Coman éppen nevelőegyüttese ellen hódította el a BL-serleget, s a későbbi beszámolókból kiderült: Hans-Dieter Flick csupán az összecsapás napján döntötte el, a kezdőcsapatába jelöli a villámléptű futballistát. Meg kell hagyni, bevált a Bayern München szakvezetőjének megérzése, aki azt megelőzően az elődöntőben és a negyeddöntőben is csereként számított a labdarúgóra.

„Egyszerűen félek belefejelni a labdába, a csapattársaim pedig rendszeresen gúnyolnak miatta – emlékezett vissza Kingsley Coman a Kickernek. – A Bajnokok Ligája-döntőben is behunytam a szemem, mielőtt fejeltem. A képeken látszik, hiába próbálom mindig nyitva tartani, az utolsó pillanatban rendre reflexszerűen becsukom. Ritkán szerzek gólt fejjel, és túlzás nélkül állíthatom, hogy pályafutásom legfontosabb megmozdulása volt.”

A lisszaboni döntőt követően Coman fellélegezhetett – és a múlt évben elhódított öt trófea elégtételt is jelentett neki. Sorozatos sérülései miatt korábban már eljátszott a visszavonulás gondolatával, de még minden lehetősége adva van, hogy Arjen Robben nyomdokaiba lépjen. A holland világklasszis a 2013-as londoni BL-fináléban szerzett győztes gólt a Borussia Dortmund ellen (2–1), és büszkén viselhette a Mr. Wembley becenevet. Kingsley Coman „törékenységéből” adódóan sokkal inkább hasonlít M. Night Shyamalan filmtrilógiájából Mr. Üvegre, aki az üvegcsontbetegségként ismert születési rendellenességgel jött a világra. A Bayern München feltörekvő játékosa eddig 80 tétmérkőzést hagyott ki klubjában, de hiába hátráltatták sérülések, felnőttpályafutása mindegyik évében bajnoki címet ünnepelhetett. Tizenhat éves korában a Paris Saint-Germainnel diadalmaskodott Franciaországban, részese volt a Juventus sikereinek Olaszországban, a bajor alakulattal pedig már ötszörös német bajnoknak vallhatja magát.

Szó se róla, a tehetségével rögtön lenyűgözte az edzőit. A Párizs külvárosában felcseperedő tinédzser 2013 februárjában minden idők legfiatalabb PSG-játékosaként mutatkozott be a francia élvonalban. Carlo Ancelotti hamar felismerte a benne rejlő őserőt, ám balszerencséjére az olasz szakvezető utódja, Laurent Blanc nem szavazott neki bizalmat. A fiatal titán ezért Olaszországba ment szerencsét próbálni, de Massimiliano Allegri sem tette sokszor próbára a Juventusban.

„Úgy éreztem, megrekedtem a fejlődésben, a Juventusnál töltött időm kárba veszett   – idézi a francia szélsőt a The Guardian. – Látták a gyakorlásokon, hogy mindent beleadok, mégsem kaptam esélyt a bizonyításra, csupán tizenöt bajnokin szerepeltem. A Bayern München érdeklődésére azonnal igent mondtam, a német klub játékról alkotott filozófiája tökéletesen passzolt az elképzeléseimhez. Egész életemben egyetlen cél lebegett a szemem előtt, hogy én legyek a világ legjobbja! A kiteljesedés reményében szerződtem Németországba, megmutatni, mennyit érek valójában.”

A Bayern Münchennél Josep Guardio­la vezetőedző azonnal a bizalmába fogadta. Coman rendkívüli sebessége kiváló technikai adottsággal párosult, jó százalékban nyerte meg párharcait, ugyanakkor társai kiszolgálásában és a támadások befejezésében nemigen jeleskedett. Később a bajor csapat „örökös megmentője”, Jupp Heynckes próbálta tanácsaival segíteni a fejlődését, ő mégis inkább a katalán mesterre emlékszik vissza hálával.

„Guardiola vette le rólam a terhet  – folytatta a The Guardiannek adott interjúját. – Mindig magammal vagyok a legszigorúbb, örök maximalistaként nehéz helytállni a mai világban. De Pep irányításával minden egyszerűnek tetszett, mindenkinek megvolt a feladata a pályán. Kánaánba kerültem, és azt gondoltam, ha kiadok magamból mindent, előbb vagy utóbb a legjobb labdarúgók között tartanak majd számon.”

A müncheni örömjátékot azonban meg-megakasztották a sérülései. Több műtéten is átesett, különösen fájó volt, hogy lemaradt a 2018-as világbajnokságról, nem lehetett részese társai világbajnoki sikerének Oroszországban.

„Nem folytatnám egy újabb műtét esetén. Elegem van. Ha a lábam nem a futballra van teremtve, egy másik, még ismeretlen pálya vár rám. Nehéz év volt, a világ a feje tetejére állt, amikor először megsérültem. Nem akarom még egyszer átélni a fájdalmat”  – kesergett a francia TF1 tv-csatornának 2018 decemberében.

A sérülések azóta sem kerülték el a francia „porcelánembert”, és minden bizonnyal két lehetőség közül választhat hosszú távon. Korábbi csapattársaihoz, Arjen Robbenhez és Franck Ribéryhez hasonlóan megbirkózik a nehézségekkel, és igyekszik időről időre a lehető legmagasabb szinten teljesíteni, vagy Sebastian Deisler példáját követve fiatalon visszavonul. Deislert a német labdarúgás megmentőjének kiáltották ki hazájában, ám 27 évesen örökre felhagyott a labdarúgással. Üldözte a balszerencse: ötször műtötték a jobb térdét, s állandó harcban állt a depresszióval. Coman a Bundesliga hivatalos honlapjának adott interjújában elárulta, szeretne eleget tenni az elvárásoknak, de nem az „új Ribéryként” teljesedne ki.

Mindenesetre Hans-Dieter Flick szerepvállalása óta szárnyal, az elmúlt esztendőben együttese húzóemberévé lépett elő, minden sorozatot figyelembe véve 34 tétmérkőzésen 9 gólt szerzett és 11 gólpasszt adott.

„Gyakran bátorítottam, hogy vállalja az egy az egy elleni küzdelmet a védőkkel, mert a világon kevesen tudják megállítani, ha jó napot fog ki – mondta Hans-Dieter Flick a franciák üdvöskéjéről. – Nem szabad elfelejteni, hogy fiatal kora óta óriási nyomás nehezedik Kingsleyre, akit többször sérülések hátráltattak álmai megvalósításában. A BL-döntőben nyújtott kiváló teljesítménye és fejes gólja után fellélegezhet, neve örökre fennmarad. Nyugodt szívvel s annál nagyobb szorgalommal folytathatja útját gyerekkori célja felé, hogy a világ legjobbja legyen.”

Bárhogyan alakul a továbbiakban Coman müncheni karrierje, a lisszaboni döntőben szerzett góljával már beírta magát a klub históriás könyvébe.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. január 16-i lapszámában jelent meg.)